|
|
|
|
Vezetői értekezlet a Honvédelmi Minisztériumban (1. rész)
|
1989. május 19., péntek - A néphadsereg vezető beosztású parancsnokai és politikai munkásai részvételével pénteken tanácskozást tartottak a Honvédelmi Minisztériumban. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja.
Az értekezleten elsőként Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter értékelte a Magyar Néphadsereg helyzetét. Rámutatott: az elmúlt években a hadsereg a nehezebbé váló körülmények között is eleget tett a védelmi feladatoknak. Tagjainak fegyelmi, morális helyzete kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes. A néphadsereg támogatja a mélyreható társadalmi és gazdasági reformokat, a szocializmus gyökeres megújulást. A hivatásos állomány túlnyomó része megérti, elfogadja és szükségesnek tartja a múlttal való őszinte szembenézést. A néphadsereg kész a további belső megújulásra, a reális társadalmi igényekhez igazodó reformok végrehajtására. Kárpáti Ferenc szólt arról is, hogy napjainkban elhangzanak olyan megjegyzések, miszerint hazánkban fennáll a katonai hatalomátvétel veszélye. A miniszter nyomatékkal kijelentette: ilyen tervek és elképzelések nincsenek, a hadsereg valamennyi tagjának érdeke, hogy a társadalmi átalakulás minél hamarabb, de kizárólag demokratikus folyamat eredményeképpen menjen végbe. A továbbiakban szólt arról, hogy a katonai vezetés - figyelembe véve a Varsói Szerződésen belüli új biztonságpolitikai felfogást, illetve az annak megfelelő védelmi jellegű katonai doktrina követelményeit - megkezdte a jövő hadseregének kialakítására vonatkozó tervek kidolgozását. Mérlegelik, hogy az európai katonai bizalom- és biztonságerősítés eredményeinek várható alakulására építve, hogyan és milyen mértékben változzon a néphadsereg nagyságrendje, strukturája, felkészítése, fegyverzete. Minden remény megvan arra, hogy ennek megvalósítása a közeli években megkezdődhet. Végrehajtása során azonban - mutatott rá a miniszter - nagy figyelemmel kell lenni valamennyi katona élet- és munkakörülményének, életszínvonalának a társadalmi lehetőségekhez igazodó fejlesztésére. Mindezekre csak úgy kerülhet sor, ha a hadsereg még hatékonyabban, gazdálkodását tovább ésszerűsítve használja fel a rendelkezésére álló csökkenő költsévetést. (folyt.köv.)
1989. május 19., péntek 18:18
|
Vissza »
|
|
Vezetői értekezlet a Honvédelmi Minisztériumban (2. rész)
|
Kárpáti Ferenc végezetül kijelentette: a hadsereg továbbra is kész és képes a nép szolgálatára, s mindent elkövet annak érdekében, hogy a védelmi feladatok ellátása mellett, a kormány igényeinek megfelelően teljesítse a jelenlegi társadalmi, gazdasági gondok megoldásában reá háruló feladatokat. Ezután Németh Miklós emelkedett szólásra (folyt.köv.)
1989. május 19., péntek 18:19
|
Vissza »
|
|
Vezetői értekezlet a Honvédelmi Minisztériumban (3. rész) - Németh Miklós beszéde
|
Bevezetőként hangsúlyozta: a Minisztertanács megítélése szerint a Magyar Néphadseregben eredményes tevékenység folyik; a néphadseregben jó a fegyelem, magas színvonalú a kiképzés és a hadrafoghatóság. A hivatásos állomány odaadóan, jó szakmai hozzáértéssel végzi mindazokat a feladatokat, amelyek az ország védelméből rájuk hárulnak. A hadsereg a múlt évi pártértekezlet kapcsán és az azóta eltelt időben is kifejezésre juttatta: szükségesnek tartja a múlt mélyrehajtó, kritikus elemzését. Támogatja, híve a társadalmi és a gazdasági megújulásnak, a reformnak, amit nélkülözhetetlennek tart az ország fejlődése érdekében. A továbbiakban a kormányfő azt a nemzetközi, illetve belpolitikai erőteret elemezte, amely meghatározza a honvédelem, a hadsereg fejlesztését. A nemzetközi politikai élet kedvező változásai közé sorolta, hogy mérséklődött a katonai szembenállás; csökkent a katonai tényező szerepe, s a nemzetközi színtéren mindinkább prioritást kapnak a biztonság politikai elemei. Napjainkban a biztonság komplex értelmezése kerül előtérbe. Ugyanakkor annak politikai, humanitárius, gazdasági vonatkozásai is nemzetközi megoldásra várnak. Összességében tényleges elmozdulás érzékelhető a szembenállástól az együttműködés és a párbeszéd felé. Különösen fontosak ebből a szempontból a szovjet-amerikai viszonyban tapasztalható kedvező fejlemények. Ugyanakor a leszereléspolitikai kérdések felértékelődése minden korábbinál egyértelműbbé teszi számunkra, hogy nem maradhatunk a leszerelési folyamatok puszta szemlélői. A realitások alapján végérvényesen szakítani kell azzal a felfogással, amely a leszerelést a két nagyhatalom monopóliumának tekintette. A biztonság szűkített értelmezésével való szakítás igénye nem mai keletű. A magyar biztonságpolitikában már hosszabb ideje jelen vannak azok a gondolati elemek, amelyeket a Szovjetunió és a többi szocialista ország 1985-86-ban emelt a hivatalos politika rangjára. Ide sorolható annak felismerése, hogy a biztonság pusztán katonai eszközökkel nem szavatolható; politikai, gazdasági és emberi jogi-humanitárius - nem utolsó sorban bizalomerősítő - elemei is vannak. A biztonság oszthatatlan, s nem tekinthető pusztán egyes nemzetek biztonsági kérdésének; a biztonsággal összefüggő gondok csak politikai, tárgyalásos eszközökkel oldhatók meg, illetve, hogy a kis és nagy országok azonos felelősséggel viseltetnek a biztonság fenntartásában. (folyt.köv.)
1989. május 19., péntek 18:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Vezetői értekezlet a Honvédelmi Minisztériumban (4. rész) - Németh Miklós beszéde
|
- A leszereléspolitikának napjainkban számos új kihívásnak kell megfelelnie - mondotta. Ilyen mindenekelőtt az európai hagyományos leszerelés szükségessége. Egyre feszítőbbé válik az az ellentmondás, amely a kelet-nyugati kapcsolatok gazdagodó tartalma, illetve az európai katonai szembenállás mind fenyegetőbb szintje között húzódik. Az előrelépés a hagyományos leszerelés terén nem csak a hagyományos szembenállás szintjének csökkentése miatt kulcsfontosságú, de meghatározó jelentőségű a szovjet-amerikai INF megállapodás után Európában visszamaradt harcászati és hadszíntéri nukleáris fegyverek kezelése, a hadászati fegyverek felezése, illetve a vegyifegyverek felszámolása, egészében véve a kelet-nyugati biztonsági struktúra megreformálása, szempontjából. A másik kihívás globális jellegű, s következményeitől mind kevésbé tudjuk függetleníteni magunkat. Folytatódik a katonai nagyhatalmak birtokában lévő pusztító kapacitások mennyiségi és minőségi növekedése. Mindez párosul a tömegpusztító fegyverek és a célbajuttató eszközök, mindenekelőtt a nukleáris és a vegyi fegyverek, valamint a rakétatechnológia világméretű elterjedésével. A hagyományos leszerelési tárgyalások alakulása nem tekinthető leszerelés-technikai kérdésnek. A tárgyalások kimenetele - akár pozitív, akár negatív értelemben - az elkövetkezendő évtizedben, sőt a századfordulón túl is meg fogja határozni biztonsági, gazdasági és politikai helyzetünket. Egyszerre lesz számunkra kül- és belpolitikai kérdés. A VSZ tagállalmai, felismerve, hogy a hagyományos haderők terén mutatkozó nyomasztó számszerű fölényük - külső és belső összefüggések miatt - gátjává vált fejlődési modellváltásunknak, készek haderejük radikális csökkentésére. Saját elképzeléseik szerint haderejüket mintegy 900 ezer fővel, csaknem ezer harci repülőgéppel, több mint 1100 helikopterrel, több mint 40 ezer harckocsival és páncélozott szállító harcjárművel, valamint 35 ezer tüzérségi harceszközzel csökkentenék. (folyt.köv.)
1989. május 19., péntek 18:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Vezetői értekezlet a Honvédelmi Minisztériumban (5. rész) - Németh Miklós beszéde
|
- Ami a leszerelési intézkedések magyar vonatkozásait illeti, az ország jelenlegi gazdasági helyzetében egyáltalán nem mellékes: sikekrül-e további megtakarításokat eredményező haderőcsökkentést végrehajtani, vagy ellenkezőleg, újabb fejlesztések igénye merül fel. Az sem mindegy, hogy a megállapodásokba sikerül-e bevonni a leginkább költséges fegyverfajtákat, így például a légierőt, hiszen egyetlen új repülőgép ára több mint fél milliárd forint, a korszerű légelhárító eszközöké pedig milliárdos nagyságrendű. Biztonsági szempontból sem mindegy, hogy az elsődlegesen belső okok által kikényszerített csökkentéseket sikerül-e összekapcsolni kölcsönös leszerelési intézkedésekkel oly módon, hogy az új helyzetben ne csökkenjen, sőt, ha lehet, erősödjön biztonságérzetünk. A leszerelés politikai tétje egyértelmű: sikerül-e egy sokkal kiszámíthatóbb, s egyúttal sokkal demokratikusabb biztonsági struktúrát kiépíteni Európában. Elsődleges érdekünk, hogy a kölcsönös fenyegetésre épülő biztonsági sorsközösség felszámolása után ne maradjon vissza biztonsági vákuum; ne két ,,egymástól elkülönült,, biztonsági rendszer jöjjön létre Európa két oldalán, s zökkenőmentes legyen az átmenet egy újtípusú európai biztonsági berendezkedésre. A hagyományos leszerelés folyamatának lendületét nem pusztán ráfordításaink és aktivitásunk erősítésével kell fenntartani. Elejét kell venni annak is, hogy egyéb területeken - mint például a harcászati nukleáris fegyverek esetében - olyan fejlemények következzenek be, amelyek lefékeznék vagy visszavetnék e folyamatot. Sem politikailag, sem gazdaságilag nem engedhetjük meg az 1979-1984-es középhatótávolságú ,,rakétaválság,, válságjegyeinek és következményeinek megismétlődését. Biztonsági érdekeinknek szintén ellentmondana, ha a nukleáris fenyegetést az INF-megállapodás előtti, vagy annál magasabb szinten e kategóriákra újra kiterjesztenék Magyarországra. Hazánknak aktívan síkra kell szállnia a tárgyalásos, politikai rendezésért. A harcászati nukleáris fegyverek a jelenleginél jóval alacsonyabb, egyenlő szintre való csökkentése a felek számára elfogadható megoldási alternatívát jelenthet. A pusztító kapacitások állandó növekedése, mind több területet és országot érintő elterjedése, valamint az országok sebezhetőségének növekedése megkívánja, hogy a globális leszerelési kérdések is nagyobb figyelmet kapjanak. (folyt.köv.)
1989. május 19., péntek 18:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Vezetői értekezlet a Honvédelmi Minisztériumban (6. rész) - Németh Miklós beszéde
|
Mindenekelőtt előrelépésre lenne szükség a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásában, az atomsorompó-rendszer integritásának megőrzésében és megerősítésében, valamint a vegyi fegyverek mielőbbi átfogó eltiltásában. A nemzetközi élet fejleményeit összegezve Németh Miklós annak a véleményének adott hangot, hogy az új biztonságpolitika érvényre juttatása lehetővé teszi az enyhülés kiterjesztését a katonai területre is. E folyamatok a védelmi doktrína teljesebb érvényesítésével egyetemben lehetővé tennék, hogy hazánk a jelenleginél kisebb haderővel rendelkezzen, de továbbra is a Varsói Szerződésen belül, szövetségi rendszerben oldja meg a reá háruló feladatokat. Ugyanakkor szükséges, hogy az így létrejövő haderő korszerű színvonalon álljon. Magyarországnak, mint szuverén országnak, a körülményeknek megfelelő, az ország védelmét ellátni képes, a jelenleginél kisebb, de szervezetében, fegyverzetében, felkészítettségében korszerűbb hadseregre van szüksége. A fegyverzet átfogó korszerűsítése ugyancsak hosszabb távú célként határozható meg. További romlást azonban meg kell állítani és a leginkább elhasználódott eszközök újabb típusúakkal történő felváltásával meg kell kezdeni egy szerény mértékű korszerűsítést. A csökkentéssel párhuzamosan korszerűsíteni kell a néphadsereg szervezetét, meg kell tenni a szükséges - nagy anyagi befektetést nem igénylő - intézkedéseket a vezetés, a kiképzés, a mindennapi élet korszerűsítése érdekében. Ezzel kapcsolatban Németh Miklós hangsúlyozta: a kormány fontosnak tartja és megteszi a szükséges intézkedéseket a hivatásos állomány létbiztonságának megőrzése, helyzetének szükséges és lehetséges mértékű stabilitása érdekében. A kormányfő kiemelte azt is, hogy a néphadseregnek - más nemzeti intézményekhez hasonlóan - meg kell erősítenie társadalmi tekintélyét; növelnie kell a katonai egyenruha rangját és megbecsültségét. A társadalom azért tekinti a néphadsereget sajátjának, mert védelmi, belpolitikai, nevelési és gazdasági építő funkcióját az egész nemzet érdekében tölti be. Németh Miklós hangoztatta meggyőződését, miszerint a katonapolitika kialakításában és megvalósításának ellenőrzésében egyre nagyobb szerepet kell játszania a nemzet érdekeit és akaratát legteljesebben kifejezni képes Országgyűlésnek. (folyt.köv.)
1989. május 19., péntek 18:30
|
Vissza »
|
|
Vezetői értekezlet a Honvédelmi Minisztériumban (7. rész) - Németh Miklós beszéde
|
E gondolat kapcsán határozottan leszögezte: - Meggyőződésem, hogy a hadsereg erejét semmilyen politikai erőnek nem szabad felhasználnia a belpolitikai kérdések megoldására A sztálini társadalmi modell egyik leggyűlöletesebb vonása éppen az volt, hogy a fegyveres erőket gátlástalanul vetette be saját népe megrendszabályozására. Ez az a múlt, amitől a leghatározottabban el kell határolnunk magunkat. Ennek máig ható következménye, hogy a közvéleményben, az emberekben lappangó búvópatakként él a félelem és a gyanú a fegyveres erőkkel szemben. Ezt a rossz emlékű múltat csak az újtípusú gyakorlat választhatja el világos határral a jelenidőtől. E gyakorlat a belpolitikai kérdések békés megoldásának garanciájaként fogja fel a fegyveres erőket - Különösen fontos erről most beszélni, hiszen ebben az évben június 16-a és október 23-a látens veszélyei még előttünk állnak. Nagykorúságunk fontos mércéje lehet, ha ugyanolyan társadalmi együttműködésben jutunk túl ezeken a napokon, mint tavaly a falurombolással kapcsolatos tüntetésen. Nincs kétségem, hogy az idei megméretések a tavalyinál is több körültekintést, higgadtságot és önmérsékletet követelnek mindenkitől. Ezeken a napokon be kell bizonyítanunk Európának, hogy népünk megérett a szocialista demokráciára. A Minisztertanács elnöke a néphadsereg jövőjéről szólva végezetül hangoztatta: - Miközben megnyugvással vesszük tudomásul, hogy a néphadsereg megértést tanúsít az ország jelenlegi gazdasági helyzete, az ötéves tervben előirányzott költségvetés jelentős csökkentése iránt, jogosnak ítéljük az aggodalmat is: a jövőben rendelkezésre áll-e mindaz, ami a legalapvetőbb feladatok ellátásához szükséges. - Ezért közölni kívánom: a kormány a jövőt tekintve biztosítja, hogy a Magyar Néphadsereg megfeleljen a kor követelményeinek, hogy olyan erőt képviseljen, amelyre a kormányzat és a lakosság magabiztosan számíthat az ország függetlenségének, törvényes és alkotmányos rendjének, valamint szocialista vívmányainak védelmében, és mindezzel járuljon hozzá a társadalom stabilitásához is. (MTI)
1989. május 19., péntek 18:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|