Rendszerváltás és az MTI

	Külpolitikánk a belső folyamatok, nemzeti érdekeink által meghatározott - Somogyi Ferenc államtitkár nyilatkozata az MTI-nek (3. rész)
Külpolitikánk a belső folyamatok, nemzeti érdekeink által meghatározott - Somogyi Ferenc államtitkár nyilatkozata az MTI-nek (3. rész) Alapvető érdekünk tehát a kontinens megosztottságának felszámolása, a közös európai identitás megteremtése. Mindehhez hozzá kell tennem, hogy az Egyesült Államokhoz, illetve Japánhoz fűződő kapcsolataink további bővítése szintén fontos eleme külpolitikánknak. Az úgynevezett harmadik világhoz tartozó országok esetében is az a szándékunk, hogy kapcsolatainkat a közös érdekekre, a kölcsönös előnyökre építsük. Ez a különböző relációk folyamatos értékelését és a hangsúlyok, a prioritások ennek megfelelő módosítását igényli. x Hogyan befolyásolja nemzeti törekvéseinket a Varsói Szerződésben viselt tagságunk? Hozott-e valami újat e tekintetben a szervezet közelmúltban lezajlott csúcsértekezlete? - A Varsói Szerződéshez való tartozásunk olyan tény, amely része az európai kapcsolatrendszernek és erőegyensúlynak, és amelynek megváltozatásában az adott körülmények között egyelőre egyetlen ország sem érdekelt. Ugyanakkor arra törekszünk, hogy a Varsói Szerződés tartalmilag és formailag is megújuljon, tevékenységében egyértelműen felülkerekedjenk az új gondolkodás és maradéktalanul érvényesüljenek a szocialista országok közötti együttműködés új alapelvei. A Varsói Szerződésben való részvétel nem akadályozza, nem is akadályozhatja a tagállamok szuverenitását, sem belső fejlődésük irányának és konkrét formáinak meghatározásában, sem nemzetközi aktivitásukban. Kiemelkedő jelentősége van e tekintetben annak, hogy a Politikai Tanácskozó Testület bukaresti ülése egyértelműen és végérvényesen hatályon kívül helyezte az úgynevezett Brezsnyev- doktrinát. Az az álláspontunk, hogy az egyre inkább politikai jellegűvé váló VSZ-ben is csak két alapvető témában: a közös védelem ügyében, illetve a legfontosabb politikai törekvések kérdésében van egyeztetési kötelezettség. Ezekre is igaz azonban, hogy az elfogadásra kerülő közös álláspont csak a nemzeti törekvések szintézise lehet, és semmiképpen nem sértheti a tagállamok, és így természetesen Magyarország nemzeti érdekeit. x Jelent-e a külső beavatkozás megengedhetetlenné nyilvánítása változást az ezt az elvet sértő történelmi események, 1956 és 1968 megítélésében? (folyt.köv.) 1989. július 20., csütörtök 21:51
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »