Rendszerváltás és az MTI

1989. július 20.
csütörtök

mti.hu › 1989 › július 20.

1989. május

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

24

25

26

27

28

29

30

1

2

3

4

1989. június

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

29

30

31

1

2

3

4

5

6

7

8

9

1989. július

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

26

27

28

29

30

1

2

3

4

5

6

Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.

Keresés az MTI

hírekben

képekben

Összes MTI-hír

			Belpolitika
			Külpolitika
			Gazdaság
			Sport
			Panoráma
			OS közlemények

Ezt mondták a rádiók

			Kossuth Rádió
			Szabad Európa Rádió

OS:

Felhívás csatlakozásra

"Magyar katonák és tisztek ezrei lépték át a határt akkor a Brezsnyev-doktrína nevében. Két évtizeddel a szégyenteljes lépés után kijelentjük, hogy mindezek a magyar nép szándékainak ellenében és megkérdezése nélkül történtek."

SZER, Kelet-európai Szemle:

Szovjet katonatisztek

"A párt irányító szerepét a hadsereg és a titkosrendőrség soha sem vonta kétségbe, de az évtizedek folyamán nagymértékben megnövelte saját súlyát és szerepét."

	Külpolitikánk a belső folyamatok, nemzeti érdekeink által meghatározott - Somogyi Ferenc államtitkár nyilatkozata az MTI-nek (1. rész)
1989. július 21., péntek - A nyár a politikai életben általában ,,uborkaszezonnak,, számít. Ez az állítás Magyarország esetében az idén - úgy tűnik nem érvényes. A belpolitikai aktivitás mellett nemzetközi tevékenységünkben is egymást érik a fontos események. A magyar külpolitika felfokozott aktivitása kapcsán nyilatkozott Farkas Attilának és Kocsonya Zoltánnak, az MTI munkatársainak külpolitikai stratégiánkról, annak új elemeiről, valamint az elmúlt hetek hazánkat érintő külpolitikai eseményeiről Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár. x Mi a magyarázata hazánk szokatlanul élénk nemzetközi tevékenységének? - Külpolitikai aktivitásunk azzal indokolható és magyarázható, hogy a belső folyamatok kibontakoztatása nemzetközi téren is jelentős feladatok megoldását követeli meg. Nem egyszerűen a belső és külső folyamatok minden országra jellemző szoros kapcsolatáról, vagy a nemzetközi tényezőknek a magyar történelemben gyakran tetten érhető jelentős szerepéről van szó. Jelenlegi helyzetünkben ugyanis a külső feltételek nem csupán befolyásoló tényezők, hanem kedvező alakulásuk, alakításuk előfeltétele a magyarországi reformok sikerének, társadalmunk megújulásának. Belső problémáink megoldása csak akkor lehetséges, ha integrálódunk a nemzetközi kapcsolatok mindent átfogó rendszerébe, ha biztosítani tudjuk, hogy partnereink és általában a nemzetközi közvélemény ismerje, megértse és támogassa törekvéseinket. Úgy ítéljük meg, hogy erre most jó esélyeink vannak, hiszen a nemzetközi kapcsolatokban általában pozitív tendenciák érvényesülnek, egyre inkább teret nyer az együttműködési szellem. E kedvező feltételek közepette hazánk kapcsolatai is örvendetesen fejlődnek a világ szinte valamennyi országával. x Mit jelent ez a gyakorlatban? - A magyar külpolitika tudatosan törekszik arra, hogy Magyarország visszanyerje és megerősítse közép-európai státuszát, és minden tekintetben - a szó átvitt értelmében - európai országgá váljék. Kapcsolatrendszerünk korszerűsítése természetesen nem jelenthet egyoldalúságot, korábbi eredményes kapcsolataink leépítését. (folyt. köv.) 1989. július 20., csütörtök 21:49
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Külpolitikánk a belső folyamatok, nemzeti érdekeink által meghatározott - Somogyi Ferenc államtitkár nyilatkozata az MTI-nek (2. rész)
Külpolitikánk a belső folyamatok, nemzeti érdekeink által meghatározott - Somogyi Ferenc államtitkár nyilatkozata az MTI-nek (2. rész) Továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítunk tehát a szocialista relációnak, hiszen az ezekhez az országokhoz fűződő jó viszony, a velük folytatott korrekt együttműködés több szempontból is alapvető érdekünk. Különösen fontos ebben az összefüggésben, hogy a Szovjetunióban és néhány más szocialista országban a mi törekvéseinkkel azonos irányban, hozzánk hasonló módon keresik a kiutat a szocializmus sztálini modelljének válságából. Mindez jelentős ösztönzést és támogatást jelent a magyarországi reformfolyamatnak, hiszen a különböző országokban kibontakozó megújulási törekvések kölcsönhatása nyilvánvaló. Ugyanakkor az is tény, hogy a folyamatok között egyik irányban sem létezik olyan közvetlen összefüggés, amely eleve, automatikusan meghatározná egy másik országban zajló kísérlet sikerét vagy kudarcát. A kép teljességéhez persze az is hozzátartozik, hogy még nem mindegyik szövetségesünk érti igazán a szándékainkat. A félreértések és esetenkénti félremagyarázások nem egyszer komoly nézeteltérésekhez vezetnek. Le kell szögeznünk, hogy mivel megújulásunk és európaizálódásunk alapvető nemzeti érdekünk, a reformfolyamatot az azzal szemben esetenként érzékelhető fenntartások ellenére is következetesen végigvisszük. Ugyanakkor természetesen szeretnénk elkerülni a viták élezését, a feszültség felesleges fokozását, hiszen hosszú távon senki nem lehet érdekelt a térség, vagy annak bármelyik állama destabilizálódásában. Törekvéseink senki ellen nem irányulnak, nem sértik egyetlen ország érdekeit sem. Ellenkezőleg: mivel a szocialista külpolitika elméletében és gyakorlatában az eszme földrajzi terjedésének szorgalmazása helyett a szocialista országok saját problémáinak nemzeti keretek közötti megoldása lett az elsődleges feladat, a magyaroszági reformfolyamat sikere végső soron valamennyi szocialista ország érdeke. Nyugati kapcsolataink fejlesztésének szándéka sem előzmény nélküli a magyar külpolitikában, de az ebben a relációban tapasztalható jelenlegi aktivitásunk új vonása nemzetközi tevékenységünknek. A Nyugat-Európához való közeledés szintén elengedhetetlen feltétele a magyar megújulásnak. Számunkra alapvető jelentőségű, hogy a nyugat-európai integráció törvényszerű fejlődése ne eredményezze a körön jelenleg kivül álló országok kirekesztését. Számunkra beláthatatlan következményekkel járna, ha az ideológiai és politikai indíttatású vasfüggönyt most egy modern, gazdasági-tecnológiai vasfüggöny váltaná fel. (folyt. köv.) 1989. július 20., csütörtök 21:50
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Külpolitikánk a belső folyamatok, nemzeti érdekeink által meghatározott - Somogyi Ferenc államtitkár nyilatkozata az MTI-nek (3. rész)
Külpolitikánk a belső folyamatok, nemzeti érdekeink által meghatározott - Somogyi Ferenc államtitkár nyilatkozata az MTI-nek (3. rész) Alapvető érdekünk tehát a kontinens megosztottságának felszámolása, a közös európai identitás megteremtése. Mindehhez hozzá kell tennem, hogy az Egyesült Államokhoz, illetve Japánhoz fűződő kapcsolataink további bővítése szintén fontos eleme külpolitikánknak. Az úgynevezett harmadik világhoz tartozó országok esetében is az a szándékunk, hogy kapcsolatainkat a közös érdekekre, a kölcsönös előnyökre építsük. Ez a különböző relációk folyamatos értékelését és a hangsúlyok, a prioritások ennek megfelelő módosítását igényli. x Hogyan befolyásolja nemzeti törekvéseinket a Varsói Szerződésben viselt tagságunk? Hozott-e valami újat e tekintetben a szervezet közelmúltban lezajlott csúcsértekezlete? - A Varsói Szerződéshez való tartozásunk olyan tény, amely része az európai kapcsolatrendszernek és erőegyensúlynak, és amelynek megváltozatásában az adott körülmények között egyelőre egyetlen ország sem érdekelt. Ugyanakkor arra törekszünk, hogy a Varsói Szerződés tartalmilag és formailag is megújuljon, tevékenységében egyértelműen felülkerekedjenk az új gondolkodás és maradéktalanul érvényesüljenek a szocialista országok közötti együttműködés új alapelvei. A Varsói Szerződésben való részvétel nem akadályozza, nem is akadályozhatja a tagállamok szuverenitását, sem belső fejlődésük irányának és konkrét formáinak meghatározásában, sem nemzetközi aktivitásukban. Kiemelkedő jelentősége van e tekintetben annak, hogy a Politikai Tanácskozó Testület bukaresti ülése egyértelműen és végérvényesen hatályon kívül helyezte az úgynevezett Brezsnyev- doktrinát. Az az álláspontunk, hogy az egyre inkább politikai jellegűvé váló VSZ-ben is csak két alapvető témában: a közös védelem ügyében, illetve a legfontosabb politikai törekvések kérdésében van egyeztetési kötelezettség. Ezekre is igaz azonban, hogy az elfogadásra kerülő közös álláspont csak a nemzeti törekvések szintézise lehet, és semmiképpen nem sértheti a tagállamok, és így természetesen Magyarország nemzeti érdekeit. x Jelent-e a külső beavatkozás megengedhetetlenné nyilvánítása változást az ezt az elvet sértő történelmi események, 1956 és 1968 megítélésében? (folyt.köv.) 1989. július 20., csütörtök 21:51
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Külpolitikánk a belső folyamatok, nemzeti érdekeink által meghatározott - Somogyi Ferenc államtitkár nyilatkozata az MTI-nek (4. rész)
Külpolitikánk a belső folyamatok, nemzeti érdekeink által meghatározott - Somogyi Ferenc államtitkár nyilatkozata az MTI-nek (4. rész) - A nemzeti adottságokra és sajátosságokra épülő saját fejlődési úthoz való jog elismeréséből általános érvénnyel következik, hogy a Varsói Szerződés semmilyen körülmények között nem lehet hivatott a tagországok belső helyzetének és fejlődésének minősítésére. Sem a szervezet, sem annak tagállamai nem jogosultak a mások belügyeibe történő beavatkozásra. Hazánk legújabbkori történelmének most folyó átfogó, érdemi elemzése során mi az ezekkel az eseményekkel kapcsolatos kérdésekben is összegezzük tapasztalatainkat, és levonjuk a megfelelő következtetéseket. Más országok történelmi múltjának értékelése és átértékelése azonban kizárólag az adott ország történészeinek, politikusainak és általában népének a feladata. x Az elmúlt napok kiemelkedő jelentőségű eseménye a Bush-látogatás volt, majd annak szinte folytatásaként a Hetek párizsi csúcsértekezlete, illetve az ott hozott döntés Magyarország támogatásáról. Hogyan összegezhető ez a két fontos esemény? - Az Egyesült Államok elnökének budapesti látogatását már több alkalommal értékeltük. Most talán csak annyit érdemes ebből megismételni, hogy a tárgyalások eredményei megfeleltek reális várakozásainknak. Magas rangú vendégünk közvetlenül is megismerte szándékainkat, elképzeléseinket, és tapasztalatai alapján elkötelezte magát a magyarországi reformfolyamat politikai és gazdasági támogatása mellett. Ez utóbbira vonatkozó álláspontunk egybeesett az amerikai pozícióval: ezek szerint a támogatás fő iránya nem az egyszeri, konkrét pénzügyi segítség, hanem sokkal inkább a két ország közötti együttműködés hosszú távra szóló lényeges bővítéséhez és minőségi továbbfejlesztéséhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtése kell hogy legyen. Ugyanakkor arra is számítunk, hogy a látogatás, illetve a megbeszélések eredményei bátorítást jelentenek majd az amerikai, és általában a nyugati tőkének, és törekvéseink hatékony segítésére ösztönzik azt. A párizsi döntést a magyarországi reformfolyamat nemzetközi jelentőségének elismeréseként, a Bush elnök által is kilátásba helyezett összehangolt nemzetközi támogatás első lépéseként értékeljük. A különböző szintű fórumokon a közeljövőben sorra kerülő egyeztető megbeszélések feladata lesz, hogy a Hetek első számú vezetői által kinyilvántott közös szándékot tartalommal megtöltse, realizálásának konkrét formáit és módozatait meghatározza, és a gyakorlati végrehajtást előkészítse. (folyt. köv.) 1989. július 20., csütörtök 21:52
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Külpolitikánk a belső folyamatok, nemzeti érdekeink által meghatározott - Somogyi Ferenc államtitkár nyilatkozata az MTI-nek (5. rész)
Külpolitikánk a belső folyamatok, nemzeti érdekeink által meghatározott - Somogyi Ferenc államtitkár nyilatkozata az MTI-nek (5. rész) x Nincs-e ellentmondás a külföldi, jelentős részben nyugat-európai tőke bevonásával, általában az együttműködéssel kapcsolatos várakozásaink és a kialakuló egységes nyugat-európai piac realitásai között? Nem lát-e olyan veszélyt, hogy az integráció folyamatának előrehaladása drasztikusan csökkenti kapcsolódási lehetőségeinket és a sok tekintetben elmaradott Magyarországot, illetve egész Kelet-Európát a kiszolgáló periféria szerepére kárhoztatja? - Én bízom abban, hogy az integráció egyébként természetes folyamata nem az elzárkózás, a megosztottság erősítése irányában hat majd. Reményeimet az egységes Európa megteremtésében való hosszú távú kölcsönös érdekeltségünkre, illetve az integrációban közvetlenül érintett országoktól már korábban kapott biztosítékokra és a Hetek vezetői által most ismételten megerősített együttműködési készségre alapozom. Számunkra ez azért is fontos, mert megújulásunkat és kibontakozásunkat, ezen belül nemzetgazdaságunk talpra állítását, modernizálását, hatékonyságának növelését legeredményesebben a korszerű gazdasági együttműködés lehetőségeinek feltárásával és kihasználásával és - ezzel párhuzamosan - a működő tőke magyarországi befektetésével lehet elősegíteni. A fejlődési szintbeli különbségek természetesen tények. De éppen az az egyik legfontosabb célunk, hogy a prioritásokat közösen meghatározva a lehető legrövidebb időn belül csökkentsük ezt a különbséget, és mielőbb egy kölcsönösen előnyös együttműködés minden tekintetben egyenrangú partnereivé váljunk. Olyan kooperációs kapcsolatok kialakítására törekszünk, amelyek nem a jelenlegi elmaradottságunkat konzerválják, hanem az európai szívnonalhoz való felzárkózásunkat segítik. (MTI) 1989. július 20., csütörtök 21:53
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink

			OSA Archivum
			Index
			1956-os Intézet

Dokumentumok

			Olvasóink küldték
			A SZER hallgatói telefonjai
			MTV2 telefonüzenetek
			Az állambiztonság Napi Operatív Információs Jelentései

SZER-hallgató telefonja:

"Jónapot kivánok, itt Válltömő Richárd. A Herbert von Karajánról szóló megemlékezésben legalább két évszámhiba van. Lehet, hogy több is, de ezt a kettőt biztosan tudom. Furtwaengler ugyan 1954-ben halt meg, de Karajárt csak 1955-ben választották a Berlini Filharmonikusok életre szóló karnagyává, de ez még mondjuk a csekélyebb hiba, a súlyosabb az az, hogy nem 1974-ben vált meg, azaz utálták ki a bécsi Opera művészeti vezetői tisztségétől, hanem pontosan 10 évvel korábban 1964-ben."

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.

Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.


	mti.hu Impresszum Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.