Rendszerváltás és az MTI

	Gazdasági konferencia a Rába gyárban
1989. július 20., csütörtök - Gazdasági konferenciát tartottak csütörtökön a győri Rába Magyar Vagon és Gépgyárban, a magyar ipar egyik jelenleg legsikeresebb nagyüzemében. Horváth Ede vezérigazgató több mint egyórás tájékoztatójában erőteljesen bírálta a jelenlegi pénzügyi politikát és gazdasági irányítást. Mondandója lényegéhez tartozott mindenekelőtt az, hogy megfelelő ösztönzők esetén még ma is nagyon sok tartaléka van a magyar gazdaságnak. Nem tartható fenn azonban az a még mindig domináló kormányzati nézet, hogy onnan veszik el a pénzt, ahol éppen találnak, s a fejlesztésre alig marad valami. Ha ez az irányzat folytatódik - hangoztatta -, akkor a magyar gazdaság fellendülése rövid és hosszú távon egyaránt elképzelhetetlen. A Rába gyár eredményei, kudarcai szinte iskolapéldái ennek. Ez a nagyüzem a számára nagyon kedvezőtlen körülmények között is sikeres volt, de kedvezőbb - itthonról biztosíthatóan kedvezőbb - feltételek között még sikeresebb lehetett volna és nemcsak önmaga, hanem az egész ország számára. A gyár ez évre 25 milliárd forint termelési értéket tervezett, de ezt már időközben 28,5, majd 30 milliárd forintra emelte. A nyereségét pedig 2,4 milliárd forintra kalkulálta, s ezt, elképzelései helyességének visszaigazolásaként, időarányosan teljesítette is. Az előirányzat szerint az év végéig 466 millió rubel és 122 millió dollár értékű exportáru hagyja el a gyár kapuját. A kovertiblis export fele az USA-ba irányul. Jelentős eredmény, hogy a gyár kapacitásának döntő részét már 1990-re is lekötötték. Várhatóan tovább növekszenek az eladások az amerikai piacon, az ismert okok miatt csökkennek viszont a KGST-országok vásárlásai. Ez a helyzet - Horváth Ede szerint - egy ördögi kör kiindulópontja. A nyugati export emiatt szükséges növeléséhez ugyanis újabb beruházásokra, fejlesztésekre lenne szükség. Pénz viszont nincs - a lehetőség pedig nem exportcikk. (folyt. köv.) 1989. július 20., csütörtök 18:05
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Gazdasági konferencia a Rába gyárban (2. rész)
Győrött épül a gyár számára egy 100 ezer négyzetméteres üzemcsarnok. Eredetileg egy új motorgyárnak szánták, de ezzel komoly pénzügyi gondok vannak. Kérdés az is, hogy mikor lesz új Rába motor. Válasz még nincs, a tárgyalások még tartanak. Ugyanígy kérdés az is, hogy a Rába végleg lemondott-e a személygépkocsi-gyártásba való bekapcsolódásról, vagy esetleg tart-e még egy-két ötletet tarsolyban. Horváth Ede ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy komplett autógyártásra jelenleg nem lát lehetőséget. Még ha elegendő pénzünk lenne rá, műszaki technológiai felkészültségünk akkor is elégtelen lenne. A Rába azonban nem akar kivonulni erről a területről. Rövidesen befejeződik Szentgotthárdon egy európai színvonalú gyártócsarnok, valamint az ahhoz tartozó kiszolgáló létesítmények építése. Abban évente 200 ezer személygépkocsi-motor készülhet. Egy meg nem nevezett nyugat-európai céggel biztató tárgyalások folynak ebben a kérdésben. A Rába lehetőség lát arra is, hogy egy tengerentúli céggel kooperálva tehergépkocsi összeszerelő üzemet hozzon létre. Évi 20 ezer jármű összeszereléséről volna szó. Horváth Ede a konferencia befejeztével elmondta az MTI munkatársának hogy a gyár helyzetéről, terveiről levélben tájékoztatta Németh Miklóst, a Minisztertanács elnökét is és támogatását kérte terveinek megvalósításához. Kifejtette azt is, hogy amennyiben tovább tart a mértéktelen elvonás, a gazdaság irányításában meglévő kapkodás, a bankok kamatainak emelése, akkor ebből nem lesz kibontakozás, gazdasági fejlődés, életszínvonal-emelés. A hazai bérrendszerről szólva Horváth Ede hangsúlyozta, hogy az a lehető legrosszabb nemcsak Európában, hanem talán az egész világon. Elvárjuk a munkásoktól, hogy világszínvonalú termékeket gyártsanak, s közben afrikai színvonalon fizetjük meg őket. (MTI) 1989. július 20., csütörtök 18:12
Vissza » A hírhez kapcsolódik »