|
|
|
|
Bős-Nagymaros
|
München, 1989. július 20. (SZER, Magyar híradó) - Ma sem dőlt el, hogy mi lesz a sorsuk az Ausztriában készülő, eredetileg Nagymarosra szánt turbináknak. A csehszlovák és a magyar miniszterelnök mai, budapesti találkozóján nem született döntés a vízierőműről. Ez azt is jelenti, hogy az osztrákoknak fizetendő kártérítés összege napról-napra emelkedik, hiszen például a turbinák gyártása tovább folyik. Kasza Lászlót hallják: - Adamec miniszterelnök azzal jött Budapestre, hogy Bős-Nagymaros ügyében végleges döntéssel tér haza. Hogy ezt Prágában hogyan képzelték el, arról sem ő, sem a csehszlovák sajtó nem hagyott kétséget: az eredeti terveknek megfelelően folytatják az építkezéseket. Most, hogy véget értek tárgyalásai Németh Miklós miniszterelnökkel, annyit mondhatunk, hogy legalább ez nem következett be. Persze, több sem. A két nyilatkozat ismertetéséből álló sajtókonferencia - amennyiben ezt annak lehet egyáltalán nevezni - csak arra enged következtetni, hogy a prágai kormány korábbi, merev álláspontját nem sikerült feloldani. Így a szakértők patthelyzetét, amely a tegnap véget ért 3 napos konferencia után vált világossá, a politikusoké követte. Hogyan tovább? Nem világos. Adamec miniszterelnök azt mondta, hogy október 31-ikéig végleges döntést kell hozni. Németh Miklós ezzel szemben csak arról beszélt, hogy határozottabb álláspontra kívánnak jutni a megadott dátumig. Ebből arra lehet következtetni, hogy a csehszlovák fél gyors döntést követel. Ez - eddigi ismereteim szerint - az ő felfogásának megfelelően csak a továbbépítés lehet, vagy ha a magyar fél erre nem hajlandó, kártalanítás. Ez utóbbi esetekben csillagászati összeget helyeztek kilátásba. (folyt.)
1989. július 20., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Bős-Nagymaros - 1. folyt.
|
A magyar szakemberek megállapították, hogy mindannak felülvizsgálata, amit a miniszterelnök május 13-ikán kilátásba helyezett, és amit két hónap alatt akart elvégeztetni, sokkal hosszabb időt vesz igénybe. Most arról van szó, hogy gyűjtsenek 4 éven át tapasztalatokat a bősi tározó kihatásairól, és csak utána döntsenek véglegesen a nagymarosi és dunakiliti építkezések ügyében. A miniszterelnök kijelentése, hogy október 31-ikéig csak határozottabb állásápontra kíván jutni csehszlovák kollégájával és nem végleges megoldásra, a továbbiakban is ezen politika követését sejteti. Mérleget vonva, megállapíthatjuk: a magyar kormánynak nem sikerült beváltania május 13-ikán tett ígéretét, hogy két hónap alatt olyan jelentést terjeszt az Országgyűlés elé, amelynek alapján az Országgyűlés vagy saját maga dönt az építkezések sorsáról, vagy népszavazást írat ki az ügyben. Ugyanakkor kitart a Kádár- és Grósz-rendszer beláthatatlan károkat okozó intézkedéseinek felfüggesztésénél, és sem Nagymarosnál, sem Dunakilitinél nem engedi visszafordíthatatlan munkálatok folytatását. +++
1989. július 20., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|