|
|
|
|
Választási előzetes Szegeden
|
München, 1989. július 5. (SZER, Kommentár nélkül) - A Szegeden megjelenő Déli Napló legutóbbi számában közölt közvéleménykutatás eredménye és értelmzése: mi lenne, ha Magyarországon ma választásokat tartanának. A cikk címe: Próbaválasztunk. Magyarország választásra készül. Ha a gyakorlatban még nem is, de lélekben már annál inkább. Egyre többször hangzik el kijelentés, nyilatkozat, ígéret. Lesz többpártrendszer, lesznek választások. Az új, a kialakulóban lévő magyar politikai közélet letéteményesei mérettessenek meg a nyilvánosság mérlegén, és szavazataik alapján az állampolgárok döntsék el, kire bízzák az országolás nem könnyű dolgát. A Déli Napló először egy hónappal, majd legutóbb két héttel ezelőtt megjelentetett szavazólapokkal egyfajta próbaválasztást, azaz közvéleménykutatást kezdeményezett és végzett, hogy olvasói képet alkothassanak maguknak - ha csak részlegeset is - a jelenlegi társadalmi erőviszonyokról. Most ennek a kísérletnek eredményeit ismertetjük: A szerkesztőségbe a posta révén a lap olvasói 311 szavazólapot küldtek vissza. Ha úgy tetszik, ez nem nagy szám, sőt kevésnek is mondható. Mégis sok mindent elárul. Hogy mit, annak tolmácsolására dr. Gábor Kálmánt, a JATE szociológiai tanszékének adjunktusát és Balogh Iván szociológust, a tanszék tudományos munkatársát kértük fel. Kettőjük egybehangzó véleménye a következőkben foglalható össze: 1.) Az embereknek eddig nem volt szükségük arra, hogy politikai véleményt artikuláljanak. Olyan ideológiai rendszerben, mint az eddigi, amely rátelepszik a társadalomra, ott az emberek egyéni véleményére nincs szükség. A nagyfokú tartózkodás egyrészt ennek utóhatásaként tudható be. A széles közvélemény még nem mozdult meg. Az emberek többsége még mindig úgy gondolja, hogy a politikában a magas, szűk réteg úgyis kiosztja egymás között a lapokat. (folyt.)
1989. július 5., szerda
|
Vissza »
|
|
- Szegeden a választásra készülve - 1. folyt.
|
2.) A másik ezzel kapcsolatos és igen fontos tényező, hogy a közelmúltban alakult új pártok tevékenysége, politikai, gazdasági, társadalmi programja a nagy többség előtt ismeretlen. Ami cseppet sem meglepő, hisz egyikük-másikuk meg sem fogalmazta programját. Sőt jelenleg még a kormányzó pártnak, az MSZMP-nek sincs részletesen kidolgozott terve a jövőre vonatkozóan. Ismeretlenre és bizonytalanra pedig nem lehet voksolni. 3.) Az előbbiekből következik, hogy inkább csak azok szavaztak, akik némiképp már bekapcsolódtak az aktív politizálásba. 4.) Végezetül nagy valószínűséggel mondható, hogy a szavazatok aránya akkor sem változott volna, ha a szerkesztőségbe nem 300, hanem 3000 választólap érkezik. Mert ez akkor is a Déli Napló olvasótáborának véleményét tükrözné. A közvéleménykutatás tudományos mércéjét nem hagyva figyelmen kívül, az eredményt is úgy kell felfognunk, mint egy bizonyos társadalmi réteg állásfoglalását. Ezek után lássuk, hogyan oszlottak meg a szavazatok: Magyar Demokrata Fórum: 127 szavazat - 40,8 százalék, Szabad Demokraták Szövetsége: 62 - 19,9, MSZMP reformköre: 46 - 14,8, Szociáldemokrata Párt: 30 - 9,8, Néppárt: 10 - 3,1, Magyar Szocialista Munkáspárt: 9 - 2,9 Az idézett közvéleménykutatást a Déli Napló közölte, amely Szegeden jelenik meg. +++
1989. július 5., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|