|
|
|
|
Az új egyházügyi törvény tervezetéről
|
Az országépítés egyik fontos feladata az egyház és állam közti kapcsolat szabályozása. A régi korlátozásoknak, az igazságtalanságoknak, a vallásszabadság megnyirbálásának megszűntetése, őszinte partneri kapcsolat létesítése. - Ezt a célt szolgálja majd a készülő új egyházi törvény. A Magyar Demokrata Fórum veszprémi szervezete május 27-ikén "Lelkiismereti és vallásszabadság - az erkölcs érvényesülése a közéletben" címmel konferenciát rendezett. Ennek keretében vitafórumon beszélték meg a törvénytervezet előkészítésének alapjául szolgáló és az MSZMP által kidolgozott úgynevezett irányelveket a Protestáns Közművelődési Egyesület, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, a Márton Áron, az Ordas Lajos és Raoul Wallenberg Társaság részvételével. A Márton Áron Társaság szakvéleménye Sólyom László, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara tanárának közreműködésével készült, és a társaság tagja, Podanovics Jenő jogász olvasta fel. Zoltán Károly ebből ismertet fontosabb részleteket: - A jogszakértők irányelvekben hangsúlyozzák, hogy tiszta jogi helyzetet kell teremteni a hívőket és a vallási közösségeket mindeddig kiszolgáltatottá tevő jogbizonytalansággal szemben. Mindenekelőtt azt sürgetik, hogy a vallási közösségek önálló működését lehetetlenné tevő leglényegesebb jogi akadályokat hatályon kívül kell helyezni még a tervezett vallásügyi törvény meghozatala előtt. Így sürgetik például az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról szóló 1959. évi 25. törvényerejű rendelet és az ennek alapján kiadott valamennyi jogszabály, továbbá a szerzetesrendeket megszűntető 1950. évi rendelet érvénytelenítését. (folyt.)
1989. június 18., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az egyházügyi törvénytervezetről - 1. folyt.
|
Egyben javasolják az állam és egyház közti korábbi megállapodások nyilvánosságra hozatalát és a megszűnő Állami Egyházi Hivatal irattárának átadását a levéltárnak, és hozzáférhetővé tételét kutatók számára. Az elengedhetetlen törvényes szabályozás módjával kapcsolatban lényegesnek tartják a jogszakértők a lelkiismereti és vallásszabadság különválasztását, mert a lelkiismereti szabadság tágabb fogalom a vallásszabadságnál. Kifejtik, hogy a lelkiismereti szabadság joga a személyiség integritását biztosítja. Ezt a jogot az alkotmányban kell lefektetni és részleteit a vonatkozó törvényben kell garantálni. A vallásszabadsággal kapcsolatban úgy vélik, hogy a vallásszabadsághoz éppen úgy, mint a lelkiismereti szabadsághoz elengedhetetlen a sajtó-, egyesülési-, gyülekezési- és tanszabadság és így tovább. Hangsúlyozzák azonban, hogy a jogállamisághoz nem elégségesek a jó törvények, hanem át kell alakulnia az emberek és az állami szervek szemléletének is. Ehhez az is szükséges, hogy az állami feladatok visszaszoruljanak a közhatalom gyakorlásához. A Márton Áron Társaság jogszakértői arra is rámutatnak, hogy a vallási közösségeket nem a jog hozza létre, és nem is a jog tartja fenn, hanem a hívők hite. A vallási közösségek tehát a jogtól függetlenül is léteznek. A jogfosztottság vagy törvényenkívüliség állapotában éppen úgy, mint - másik végletként - privilégiumokkal elhalmozva. Ezért jogi szabályozásuk jelentőségét ne becsüljük túl, hanem tartsuk szem előtt, hogy ettől a törvénytől csak a praktikus jogi kérdések rendezése, így a vallási közösségek államtól való függetlenségének és belső autonómiájának biztosítása várható - hangzott el a Magyar Demokrata Fórum veszprémi konferenciáján. (folyt.)
1989. június 18., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az egyházügyi törvénytervezetről - 2. folyt.
|
Ami a világnézeti nevelés kérdését illeti, a törvény feladata, hogy adja meg a szülőknek és a gondviselőknek a szabad döntés jogát. Egyebekben nem pozítiv értelemben vett iskolaválasztási jogot kell adni, hanem a családi törvényt és az oktatásügyi törvényt kell ilyen értelemben módosítani. A főkegyúri jogok idejét múlt és történelmi okai megszűntek. Egyébként is ellentétben áll az egyház és állam elválasztásával - állapítják meg a Márton Áron Társaság jogszakértői. A továbbiakban kitérnek az egyházi intézmények támogatásának kérdésére is. Annak a meggyőződésüknek adnak kifejezést, hogy az állami támogatást az egyes támogatott tevékenységekre vonatkozó általános szabályok szerint, és nem az egyházi minőségre kell kapni. Ezzel szemben, amíg nincsen törvényes tanszabadság, a hittantanítást, valamint oktatási intézmény alapítását minden fokon - állami szakfelügyelettel és államilag elismert bizonyítvánnyal - a készülő vallásügyi törvényben kell garantálni. A Magyar Demokrata Fórum veszprémi konferenciáján a Márton Áron Társaság jogszakértőinek irányelveit a Társaság elnökének, dr. Keresztes Sándornak sokszorosított formában szétosztott tanulmánya egészítette ki, amelyben felmérte az elmúlt évtizedek egyházpolitikájának fontosabb szakaszait. +++
1989. június 18., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|