|
|
 |
|
 |
A román rakétáról
|
München, 1989. július 19. (SZER, Magyar híradó) - A kérdésre,
hogy reális-e a román atomfegyvertől való félelem, sokféleképpen
lehet válaszolni. Vadász János erre így válaszol:
- Aligha lehet vitatni, hogy Magyarország és Románia viszonya
rendkívül megromlott, a kapcsolatok mélypontra süllyedtek, tavaly
óta különösen, ami utólag is demonstrálja, hogy a tavalyi
Grósz-Ceausescu találkozó mennyire meddőnek, haszontalannak
bizonyult. Az Erdélyből érkező menekültek növekvő tömege a
legérzékelhetőbben tanúsítja, hogy a magyar kisebbségnek Ceausescu
Romániájában milyen sors jut osztályrészül, mi több: a bukaresti
diktátor a Magyarországon bekövetkező pozítiv változásokat is kiváló
ürügynek tekinti, hogy a nyugati szomszéd elleni nacionalista
propagandát holmi ideológiai kampánnyal mossa össze, arra
hivatkozva, hogy Magyarországon veszélybe kerültek a szocializmus
vívmányai, amelyek - hála Ceausescunak - Romániában érintetlenek
maradtak.
Teljesen érthető és indokolt - és a hazai társadalom ezt el is
várja - hogy ilyen körülmények között a hivatalos Magyarország
képviselői nyíltan beszéljenek a viszony megromlásának okairól.
Elítélik az erdélyi magyar kisebbséget sújtó román intézkedéseket,
és nemzetközi fórumokon is kezdeményezik a jogos sérelmek
orvoslását. De újabban hivatalos magyar részről arra is célozgatnak
- és mind gyakrabban -, hogy egy román katonai fenyegetés
lehetőségével is számolni kell. Hivatkoznak Ceausescu kérkedő
kijelentésére, miszerint Románia - úgymond - rendelkezik az
atomfegyverek gyártásához szükséges technikai kapacitással.
A magyar külügyminiszter azt állítja, hogy Románia hamarosan
középhatósugarú rakéták gyártását kívánja megkezdeni, hozzáfűzvén,
hogy a román vezérkari főnök egy folyóiratban közölt cikkében azért
minősítette igazságtalannak a trianoni szerződést, mert az bizonyos
románlakta területeket Magyarország birtokában hagyott. (folyt.)
1989. július 19., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Román rakétáról - 1. folyt.
|
Erre hivatkozik sajtóértekezletén a külügyminiszter, vagy most
legutóbb a Szabad Európa Rádió román osztályának adott interjúban
Szűrös Mátyás az Országgyűlés elnöke, és azt a következtetést vonják
le, hogy mindez bizonyos katonai fenyegetést jelent Magyarországgal
szemben.
Ezek az állítások nem teljesen légből kapottak, de nem is
megalapozottak, és a belőlük levont következtetés túlzott - és így
felelőtlen is. Valóban elhangzott Ceausescu kérkedő kijelentése,
hogy Románia - ha akarná - technikailag képes lenne atomfegyvereket
előállítani, de ebből aligha következik, hogy Románia belátható időn
belül, vagy akár valaha is atomfegyverekkel fog rendelkezni.
A nyugatnémet Der Spiegel egyik májusi cikkén kívül senki a
világon nem erősítette meg azt a meglehetősen valószínűtlen
értesülést, hogy Románia középhatósugarú rakéták gyártását tervezi.
Igaz Romániának van vagy 20 darab Scott-B típusú elavult szovjet
rakétája - természetesen nukleáris robbanófejek nélkül - de ilyen
rakétákkal rendelkezik a magyar hadsereg is.
És valóban megjelent egy román folyóiratban egy cikk, amelyben
említés történt a trianoni határ magyar oldalára került románokról,
de nem a vezérkari főnök írta, hanem egy pseudo-párttörténész, aki
egy emigráns román újságíró 1944-ben Amerikában kiadott könyvéből
idézte ezt a passzust. Nem képviseli hitelesen a magyar érdekeket
olyan magas állású hivatalos személy, aki ilyen hivatkozások alapján
Magyarország címére szóló katonai fenyegetésre következtet.
Magyar katonai vezetők részéről eddig csak olyan vélemények
kerültek a nyilvánosság elé, amelyek cáfolják a román katonai
fenyegetés lehetőségét. (folyt.)
1989. július 19., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Román rakétáról - 2. folyt.
|
A magyar közvélemény egységes a Ceausescu-rezsim elítélésében, a
romániai viszonyok miatti fölháborodásában, az erdélyi magyar
kisebbség sorsa fölött érzett aggodalomban. Talán így kívánnak
maguknak és pártjuknak népszerűséget szerezni, a társadalom jogos
érzelmeit felelőtlen célzásokkal meglovagolni?
Ha netán így van, ezzel nem tesznek jó szolgálatot saját
hitelüknek, sem az általuk képviselt magyar állam hitelének. +++
1989. július 19., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|