|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. július 19., szerda - Az idén, az év első öt hónapjában az idegenforgalom bevétele 16,5 milliárd, míg kiadása 31,8 milliárd forint volt. Ennek oka elsősorban az, hogy a beutazók számánál lényegesen nagyobb arányban nőtt a Magyarországról kiutazók száma. A lakosság - az egy évvel korábbihoz képest - csaknem háromszor annyi devizát költött május végéig - összegezte az idegenforgalom idei helyzetét Gellai Imre kereskedelmi miniszterhelyettes, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke, az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának szerdai ülésén, Egerben.
Tavaly külföldről 18 millió turista érkezett Magyarországra. Az
idén arra számítanak, hogy számuk meghaladja a 20 milliót. Eddig 8
millió vendéget fogadtunk, közülük 5 milliót szocialista
országokból. A beutazások száma 44 százalékkal nőtt, és ugyancsak
ilyen arányban emelkedett a bevétel is. Kisebb mértékben, 22
százalékkal nőtt a nem szocialista országokból érkezők száma, és
csak 16 százalékkal költöttek többet, mint tavaly. Ennél lényegesen
nagyobb arányban, 61 százalékkal nőtt a szocialista beutazók száma
és 75 százalékkal nőtt az innen származó bevétel. Az idegenforgalmi
bevételeknél tartják nyilván az utazási számlákra érkező összegeket
is. A BC számlák állománya a tavalyi 48,3 millió dollárral szemben
az idén elérte a 79,4 millió dollárt.
A szocialista turizmus vártnál gyorsabb növekedése helyenként
ellátási gondokat okozott. A Szovjetunióban márciusban bevezetett
utazási könnyítések ereményeként június végéig 1 millió 60 ezer
szovjet állampolgár érkezett hazánkba, főként a keleti országrészbe.
Ez felkészületlenül érte a kereskedelmet. Az év első felében
egyébként elfogyott a szovjet fél 1,2 milliárd forintos utazási
kerete. A kereskedelmi miniszterhelyettes szerint ezzel kapcsolatban
több javaslatról is tárgyalnak. Az egyik megoldás alapján mintegy 20
millió rubel értékű keretet biztosítana a magyar állam a szovjet fél
számára, mégpedig úgy, hogy ennyivel kevesebb terméket exportálna a
könnyűipar. A másik változat, hogy a többletet dollárban számolják
el. Egyébként a Szovjetunióból várhatóan rövidesen megtöbbszöröződik
a vendégforgalom, mert a 4 járásra érvényes utazási könnyítéseket
várhatóan kiterjesztik. Ebben az esetben mintegy 2-3 millió szovjet
turista magyarországi látogatására lehet számítani évente.
(folyt.köv.)
1989. július 19., szerda 16:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (2. rész)
|
Gellai Imre szerint a jelenleginél lényegesen nagyobb
lehetőségek vannak az idegenforgalomban. Ez az ágazat képes arra,
hogy viszonylag kis beruházással jövedelmező munkahelyeket
teremtsen. Az idegenforgalom devizakitermelési mutatója máris
gazdaságosabb, mint az áruexporté. Példának az egri bikavér esetét
hozta fel, amelyet 70 centért lehet exportálni, a szállodában
viszont 4 dollárt fizet a borért a vendég. Jelenleg még mindig igen
kevés a szálláshely. Budapesten november végéig minden szobát
kiadtak, és ugyancsak nehezen jut szálláshoz a külföldi vendég
vidéken. A legfontosabb a minőségi turizmus arányának a növelése.
Elsősorban a kongresszusi és a gyógyturizmusnak van nagy jövője.
Ezek az idegenforgalmi ágak nemcsak a főszezonban, hanem egész évben
hoznak bevételt. A turisták átlagosan 25-30 dollárt költenek
naponta, míg a magyarországi kongresszusokon részt vevő szakemberek
70-80 dollárt. Szükséges lenne az is, hogy jelentősen bővüljön a
falusi turizmus, több legyen a középkategóriás szállodai férőhely.
Ez a folyamat részben elkezdődött. A vállalatok egy része eladta
vagy átadta munkásszállását, amelyeket ma már szállodaként
használnak Budapesten, a Balatonnál és más vidékeken. Így mintegy
ötezer ágy szolgálja a turizmust, ám ez még mindig kevés. A jövőben
főként a magántőke bevonása hozhat megoldást. A falusi turizmus
fellendítéséhez szükség lenne a helyi tanácsok segítségére, aktív
részvételére. Egyelőre azonban a tanácsok nem érdekeltek a bevételek
növelésében.
A vitában Sütő Kálmán (Vas megye) arról szólt, hogy a falusi
turizmusban lévő óriási lehetőségeket csak akkor fogják kihasználni
a helyi tanácsok és szervezetek, ha sikerül megteremteni
érdekeltségüket. Például részvénytársasági formában, vagy más módon
vehetnének részt egy-egy ilyen vállalkozásban. Barta Alajos (Heves
megye) szerint az ezzel foglalkozó lakosokat meg kell tanítani a
vendégfogadás nehéz szakmájára. Ugyanakkor nagy figyelmet kell
fordítani az ilyen turizmusba bekapcsolódott települések folyamatos
ellátására, és azzal is törődni kell, hogy a helyi lakosok
hozzájussanak az olcsóbb árucikkekhez. (folyt.köv.)
1989. július 19., szerda 16:22
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (3. rész)
|
Szabó Imre (Hajdú-Bihar megye) azt javasolta, hogy a turizmus
fellendítésénél, a fejlesztéseknél ne a megyét, hanem a térséget
tartsák szem előtt. Káldi Endre (Győr-Sopron megye) az osztrák
bevásárló turizmusról és annak helyi hatásáról szólva elmondta, hogy
a lakosok még mindig nehezen veszik tudomásul: az érintett körzetben
15-20 százalékkal magasabbak az árak. Az érdekeltségre visszatérve
azt mondta, hogy olyan feltételeket kell teremteni, amely nemcsak a
magánembereknek, hanem a nagyüzemeknek is vonzóvá teszi a
vállalkozásokba való bekapcsolódást. Ehhez kapcsolódva Tóth Attiláné
(Budapest) felvetette: nem elég az érdekeltségről beszélni,
kormányzati szintű felmérés szükséges az ágazat problémáinak
feltárásához. Rédei Alajosné a a Vendéglátó és Idegenforgalmi
Szakmai Szakszervezet titkára arról szólt, hogy 15 ezer olyan
dolgozója van az ágazatnak, akiknek jövedelme nem éri el a 3500
forintot. Túlnyomó többségük nem borravalós állásban dolgozik. Ilyen
fizetések mellett aligha biztosított az érdekeltség.
A felvetett kérdésekre Gellai Imre válaszolt. Ezután Vida
Kocsárd, a bizottság elnöke azt indítványozta: a kereskedelmi
bizottság kérje fel a Magyar Gazdasági Kamara idegenforgalmi
tagozatát: készítsenek 2000-ig szóló koncepciót az idegenforgalom
helyzetével és az ágazat kibontakozásával kapcsolatban. Javasolta
továbbá, hogy a kormányt kérjék fel: tekintse át újólag az
idegenforgalom helyzetét. A bizottság a két javaslatot elfogadta.
(MTI)
1989. július 19., szerda 16:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|