Rendszerváltás és az MTI

	Thürmer Gyula nyilatkozata a VSZ PTT-ről (1. rész)
1989. július 19., szerda - A közvéleményt még mindig élénken foglalkoztatja a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének legutóbbi, bukaresti értekezlete. A megbeszélések részleteiről, a magyar-szovjet felső szintű találkozókról, a magyar-román viszony helyzetéről és jövőjéről Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója nyilatkozott az MTI-nek. - Ön szólt a PTT bukaresti tanácskozásának tapasztalatairól és a román fővárosban sorra került kétoldalú megbeszélésekről a Magyarország című hetilap e héten megjelent számában. Kérem, mondja el részletesebben, milyen benyomásokat szereztek a magyar-szovjet megbeszéléseken? - Bukarestben két magyar-szovjet felső szintű találkozóra is sor került, ami önmagában is jelzi azt a törekvésünket, hogy erősítsük a két ország együttműködését. Nyers Rezső és Mihail Gorbacsov megbeszélései, illetve a miniszterelnöki tárgyalások megmutatták, hogy a szovjet vezetés üdvözli az MSZMP erőfeszítéseit a párt egységének megőrzésére, a szélsőségektől, azaz a konzervatív visszarendeződéstől és a polgári rendszer visszaállítására irányuló törekvésektől való elhatárolódásra. Üdvözlik azokat a megoldásokat is, amelyek lehetővé teszik a magyar társadalom szocialista megújulását. Szeretném hangsúlyozni: mind a PTT ülésén, mind a magyar-szovjet tárgyalásokon egyértelműen megfogalmazódott, hogy az egymás belügyeibe való bármiféle beavatkozás időszaka lejárt. A Szovjetunió nem avatkozik hazánk ügyeibe, ugyanakkor kifejtették, hogy Magyarország szocialista fejlődése összhangban áll a Szovjetunió érdekeivel is. A találkozók is azt jelezték, hogy a magyar vezetés fontosnak tartja a politikai kapcsolatok megőrzését és fejlesztését az SZKP-val, a sokrétű együttműködés bővítését a Szovjetunióval. Több beszélgetésben megfogalmazódott az is, hogy pártunk vezetése elhatárolja magát az utóbbi időben megjelent szovjetellenes megnyilvánulásoktól. Most sokkal inkább az az érdekünk, hogy a két ország viszonyában megőrizzük a bizalmon és a kölcsönös megértésen alapuló nyugodt politikai légkört. Enélkül aligha tudnánk előre lépni olyan alapvető kérdések megoldásában, mint a kárpátaljai magyarság helyzetének további javítása, vagy - egy másik fontos területről véve a példát - a gazdasági kapcsolataink új alapokra helyezése, beleértve a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok bővítését, és a konvertibilis elszámolásra való áttérést is. (folyt. köv.) 1989. július 19., szerda 14:35
Vissza »

	Thürmer Gyula nyilatkozata a VSZ PTT-ről (2. rész)
Ebben a szellemben készülünk Nyers Rezső és Grósz Károly moszkvai látogatására, amelyre előreláthatóan július végén, augusztus elején kerül sor. A pontos időpont és a program egyeztetése folyik. Amit ma már biztosan tudunk, az az, hogy tartalmas eszmecsere várható a szocializmus időszerű kérdéseiről, a magyar-szovjet együttműködésről. A programban várhatóan több újszerű elem is szerepel. - Milyen szándékokból indultak ki a bukaresti magyar-román találkozón? - Nyers Rezső és Nicolae Ceausescu nem hivatalos találkozójára román kezdeményezésre került sor. Szeretném aláhúzni, hogy a találkozó nem jelent szakítást az elmúlt évi aradi találkozón képviselt magyar politikával, hiszen mindkét esetben elsősorban az a szándék volt a döntő, hogy normális viszony jöjjön létre hazánk és Románia között. A magyar fél az európai érintkezési normáknak megfelelően kultúráltan, de határozottan vetette fel, hogy a magyar-román viszony jelenlegi állását nem ítélhetjük meg kedvezően. Nyers Rezső példaként említette meg, hogy a gazdasági kapcsolatok ugyan jól fejlődnek, de a politikai kapcsolataink nem javultak. A magyar fél nem kapott választ javaslataira. Viszonyunkat terheli a romániai magyarság elleni korlátozó politika is, folytatódik a nemzetközileg is vitatott településrendezés. Ezt természetesen román belügynek tekintjük, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a nemzetiségi területeken nemzetiségi problémákat is felvet, s így rontja országaink viszonyát is. - Mi a véleménye a mostanában széles körben tárgyalt ,,román katonai fenyegetésről,,? - Emlékeztetnék arra, hogy mi hangzott el Bukarestben. Az MSZMP elnöke szóvá tette, hogy az utóbbi időben a magyarországi demokratizálási folyamat ellen politikai propagandakampány folyik Romániában, Nyers Rezső hozzátette, hogy e kampány keretében ,,sajnálattal olvastunk helyenként bizonyos katonai eszközökre való hivatkozást is,,. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezzel összefüggésben ez, és csak ez hangzott el Bukarestben. Véleményem szerint ez a kifejezés s ez az értékelés felel meg a tényeknek, és ez van összhangban elvi politikánkkal. Ma a katonai, a katonapolitikai tények ismeretében felelősen nem állíthatjuk, hogy hazánk és Románia viszonyában ennél többről lenne szó. Természetesen, ha új tények merülnének fel, azokat mérlegelnünk kell, de akkor sem lehet célunk a konfrontáció. A politikai kampány zavaró hangjait ma is szóvá tesszük, de fellépésünk csak tényekre és nem feltételezésekre épülhet. A tűzzel nem szabad játszani (folyt. köv.) 1989. július 19., szerda 14:40
Vissza »

	Thürmer Gyula nyilatkozata a VSZ PTT-ről (3. rész)
Ezt jogosan várhatjuk el partnereinktől, de ebből kell kiindulni saját politikánk meghatározásánál is. - Hogyan ítéli meg a magyar-román kapcsolatok jövőjét? - Bukarestben is kifejezésre juttattuk, hogy a magyar-román viszony rendezése kívánatos és lehetséges is. Úgy gondoljuk, hogy alulról felfelé építkezve, a ténylegesen feszítő problémákat fokozatosan megoldva előbbre juthatunk kapcsolataink rendezésében. Ebben a szellemben készek vagyunk tárgyalni is minden szinten. Úgy gondolom, akkor cselekszünk bölcsen, ha a problémákat nem hallgatjuk el, de azokat nem élezzük, az együttműködés lehetőségeit keressük, mivel a szembenállás nem alternatíva. Örülünk, hogy sem a PTT ülésén, sem a pártvezetők sokoldalú találkozóján nem került sor magyar-román konfrontációra. Most, az aradi és a bukaresti csúcstalálkozó után sok függ attól, hogy elvi határozottságunkat tudjuk-e türelemmel, megértéssel, együttműködési készséggel párosítani, semmivel sem kevésbé, mint ahogyan azt partnereinktől elvárjuk. - Ön, mint külpolitikai tanácsadó, nyilatkozataiban a saját véleményét mondja el, vagy állásfoglalásait előzőleg egyezteti a párt vezetőivel? - Ezúttal saját benyomásaimat összegeztem, de az interjú tényét és az itt érintett alapvető kérdéseket természetesen egyeztettem az MSZMP elnökével és főtitkárával. Saját véleményemet képviselem, amit a pártunk politikájának ismeretében, s a vezetőkkel folytatott gyakori konzultáció alapján alakítok ki. (MTI - Kárpáti Miklós) 1989. július 19., szerda 14:42
Vissza »