|
|
|
|
Kelet-Európa és a hetek
|
München, 1989 július 17. (SZER, A mai nap) - Antal János hírösszefoglalóját hallják: - A kelet-európai változások természetesen új helyzet elé állították a világ vezető gazdasági hatalmait is, és ez a tény, az úgynevezett hetek párizsi csúcsértekezletén is nyomot hagyott. Akik hosszú ideje figyelemmel követték a hét vezető gazdasági hatalom legfelsőbb szintű tanácskozásának immár 15 éves történelmét, azoknak feltűnt, hogy a napirenden két új téma is szerepelt. Az egyik: a globális környezetszennyezés hovatovább kezelhetetlen arányai, illetve a környezetszennyezés elleni közös fellépés lehetőségei. A másik - James Baker amerikai külügyminiszter szavaival - egy új kihívás, mégpedig, hogy a Nyugat képes lesz-e bölcs válaszokat adni a kommunista világrendszer csődjéből adódó kérdésekre. Bush amerikai elnök már kelet-európai útján jelezte, hogy a párizsi csúcsértekezleten felveti a lengyel és a magyar reformok ügyét, ezért nem kelthetett meglepetést, hogy a tanácskozás utolsó napján terítékre került a keleti reformok kérdése. Az egyik legnagyobb vitát egy levél váltotta ki, amelyet Mihail Gorbacsov intézett az értekezlet házigazdájához, Mitterrand francia elnökhöz. A levél sarkalatos kijelentése szerint a peresztrojka politikája elválaszthatatlan a világgazdasági folyamatokban való teljes jogú szovjet részvételtől -, vagyis Moszkva úgy véli, hogy ott lenne a helye a világ gazdasági nagyhatalmainak értekezletén. Francois Mitterrand bejelentette, hogy rövidesen alapos választ ad a levélre, de többen - így is Bush elnök is - rögtön reagáltak a szovjet üzenetre. Az amerikai elnök az értekezletet lezáró sajtótájékoztatón kissé korainak minősítette a Szovjetunió esetleges részvételét, bár magát a gondolatot vonzónak nevezte. (folyt.)
1989. július 17., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kelet-Európa és a hetek - 1. folyt.
|
George Bush egy kérdésre válaszolva elismerte, hogy a levelet többen is gyanakodva fogadták, mert arra gondoltak, hogy a Szovjetunió így akar némi publicitást, nemzetközi figyelmet biztosítani magának a hetek csúcstalálkozójának idejére - de hozzátette, hogy miután józan gondolkodású emberekről van szó, senki nem próbálta meg félreértelmezni a levelet. Az ügyben megszólalt a Fehér Ház személyzeti főnöke: John Sunnunu is, mondván, hogy a hét vezető gazdasági hatalom abban a pillanatban kész lesz foglalkozni a szovjet részvétel gondolatával, ahogy a Szovjetunió jelentős eredményeket ér el a demokratizálódás és a piaci átalakulás terén. Moszkva az első lépéseket teszi ezen az úton - mondotta Sunnunu -, és ezeket az első lépéseket még sok-sok hasonlóan nehéz, fájdalmas intézkedésnek kell követnie az átalakulás felé vezető hosszú úton. Az amerikai elnök nemzetvédelmi tanácsadója, Brent Scowcroft kijelentette, hogy Gorbacsov levele őt azokra, a korábbi szovjet erőfeszítésekre emlékezteti, amelyekkel az általános vámtarifa és kereskedelmi egyezményhez, a GATT-hoz, illetve Nemzetközi Valutaalaphoz való csatlakozási szándékaikat kísérték. Scowcroft azonban változást is lát. Mint mondotta: eddig a Szovjetunió a lehető leggondosabban őrködött afelett, hogy gazdaságát izolálja, elkülönítse a világgazdaságtól. A levél tanúsága szerint ez a magatartás megváltozott, vagyis ez az erősen központosított, piacellenes gazdaság megpróbál együttműködni a más típusú gazdaságokkal. Ami ma Kelet-Európában és bizonyos fokig a Szovjetunióban is történik - folytatta Scowcroft - az a történelmi átmenet egy bizonyos fajtája. Ezekben az országokban a gazdasági rendszeren keresztül a politikai rendszer is csődöt mondott, új utakat kell hát találniuk a felgyülemlett gondok megoldására. Ezért nyújtották ki feléjük is kezüket: a politikai pluralizmus, a piacgazdaság felé. +++
1989. július 17., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|