|
|
|
|
Értékelés Bush látogatásáról
|
London, 1989. július 13. (BBC, Panoráma) - Lengyelországi és magyarországi körútján Bush elnök bizonyára csalódott volna, ha népszerűségi versenyre kelt volna Gorbacsovval, aki nemrégen lefolyt nyugat-németországi látogatása során annyira lelkes fogadtatásban részesült. A lengyelek és a magyarok bár szívélyesek, mindkét esetben hajlamosak a kétkedésre. Bush egy egész és teljesen szabad Európáról, valamint a lassan-lassan felemelkedő vasfüggönyről beszélt, míg egy héttel korábban Gorbacsov Strasbourgban az Európai Tanácshoz intézett beszédében azt mondta: "Itt az ideje, hogy a hidegháborút az archívumokba helyezzük, és ne tekintsük Európát tovább a konfrontáció arénájának, érdekszférákra darabolt területnek." A kérdés tehát: Üres szavak-e ezek, vagy mintkét vezető valóban hisz abban, amit mond. Rövid európai kirándulása során az amerikai elnök nagyon vigyázott arra, hogy semmi olyat ne mondjon, amelyből úgy látszott volna, Amerika megpróbálja aláásni a szovjet érdekeket a térségben. Ugyanakkor érezhetően utalt arra, hogy Moszkvának most már számolnia kell a szocialista országok bizonyos fokú függetlenségével, amelyről a múltban szó sem lehetett volna. Eddig ugyanis Moszkva maga szabta meg jogait arra, hogy beleavatkozzék kelet-európai szomszédainak ügyeibe, és ennek talán a legjellemzőbb példája Brezsnyev beszéde volt, amelyet 1968. novemberében intézett a lengyel kommunista párt V. kongresszusához, röviddel a csehszlovákiai megszállás után. Brezsnyev leszögezte: "A szocialista tömböt olyan közös törvények irányítják, amelyektől az eltávolodás magától az egész szocializmustól való eltávolodást jelenti." (folyt.)
1989. július 13., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Vélemény Bush látogatásáról - 1. folyt.
|
Amikor tehát a szocializmus elleni belső és külső erők bármely szocialista országban megpróbálják megváltoztatni ezt a folyamatot, ez minden más szocialista ország ügyévé válik. Más szóval: a Szovjetunió dönti el, mi is a szocializmus. Ezenkívül az oroszok a múltban a belső ellenzéket a kommunista béketábort fenyegető, globális, nyugati eredetű veszélynek tekintették. Napjainkra ez a doktrína már jelentősen megváltozott. Gorbacsov belgrádi látogatása után a szovjet-jugoszláv közös nyilatkozat elvetett bármiféle beavatkozást más országok belügyeibe, és hangsúlyozta minden ország kommunista pártjának jogát ahhoz, hogy meghatározza saját útját a szocialista fejlődéshez. Igaz ugyan, ahhoz nem is fért kétség, hogy a kommunista pártok maradnak hatalmon. Gorbacsovnak az Európai Tanácshoz intézett múlt csütörtöki beszéde ennél tovább ment: "Egyik vagy másik ország társadalmi és politikai rendszere könnyen megváltozhat a jövőben. Ez kizárólag az egyes népek saját ügye, és megengedhetetlen bármiféle kísérlet arra, hogy egy-egy ország szuverenitását más országok korlátozzák." A népek megfogalmazás félreérthetőségétől eltekintve Gorbacsov szavai világosan azt jelentik, Lengyelország és Magyarország azt teheti belügyeivel, amit akar mindaddig, amíg Amerika vagy más nyugati országok e szabadságot nem próbálják előnyükre fordítani. Mindez természetesen még mindig nem jelenti azt, hogy a kelet-európai országok teljesen szabadon cselekedhetnek. Mi történne például, ha az említett két ország kilépne a Varsói Szerződésből, törölné az úgynevezett barátsági egyezményeket a Szovjetunióval, vagy kérelmezné felvételét mondjuk az Európai Közösségbe? Más szóval Gorbacsov definíciójának értelmében a kelet-európai országok továbbra is elszigeteltek maradhatnak, hiszen a Nyugattal való viszonyuk még mindig a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya javulásának az iramától függ - állapítja meg kommentátorunk, Jan Repa. +++
1989. július 13., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|