|
|
 |
|
 |
- A magyar ellenzékről - Tamás Gáspár Miklóssal - 3. folyt.
|
Angolul teljesen érthetetlen, mert azok a fogalmak, amelyek
magyarul megkönnyítik a megértést, mert körülírják azokat a
politikai törekvéseket, amelyeket vallunk, azok éppen a körülírásnál
fogva angolul tökéletesen érthetetlenek. Tehát ezt nem nyújtottam át
angol barátaimnak, hanem megpróbáltam szóban ismertetni a
törekvéseinket. Rengeteg ilyen példával találkoztam. Ami azt jelenti
egyrészt, hogy a mi törekvéseink bármennyire összhangban állnak
legmélyebb tartalmukban az immár 200 éve visszaesésekkel tarkított,
de mégis győzelmes útján a liberalizmusnak létrejöttek, ennek
ellenére ez az összeérés, ez a harmónia, ez az összhang, ez még nem
tökéletes. Olyan félig öntudatlan és öntudatlan maradványai vannak
érthető módon a kommunista rendszerben eltöltött évtízedeknek - sőt
még azelőtti rendszereknek -, amelyek, gondolom nehéz pszichológiai és
logikai akadályait fogják jelenteni az elkövetkező fejlődésnek.
Én azt hiszem, hogy mindenki ma Magyarországon, aki a politikai
szabadság kivívására törekszik, nehézségbe ütközik, hogy ha maga meg
akarja érteni, hogy mit akar, és ha meg akarja értetni másokkal,
hogy mit szeretne. Például a magyarországi közvélemény a
szervezettséget, az intézményességet, a hatalmat, a kormányzást,
érthetően, tapasztalatai fényében valami negatívumnak,
kellemetlennek, erkölcstelennek tartja. Egyetlen egy ellenzéki erő
nem vette magának azt a lelki bátorságot, hogy egyértelműen
megmondja, hogy a hatalom átvételére törekszik, hogy kormányt kíván
alakítani, hogy a parlamenti hatalom birtokában meg akarja
változtatni a jelenlegi állapotokat. Természetesen, hogy ha bárkit
megkérdezünk Magyarországon, mindenki tudja, hogy ez így van. Ennek
ellenére a hataalom megragadásának a szervezettségnek, az erők
összpontosításának, az erőgyűjtésnek a szótára teljes mértékben
hiányzik a mai magyarországi politikai nyelvből, és ellenzéki
tapasztalataim mondatják velem, hogy az 1968-as bázisdemokráciára és
közvetlen demokráciára emlékeztető reflexek és reakciók mindenféle
szervezettséggel és intézményességgel szemben igen elevenek
Magyarországon. (folyt.)
1989. július 2., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|