|
|
 |
|
 |
Munkahelyi érdekegyeztetés 2.
|
E meglehetősen paradox helyzetet igyekeznek most feloldani
azzal, hogy a foglalkoztatáspolitikáért felelős szakemberek
kimunkálják a munkahelyi konfliktusok megoldására hivatott
tárgyalások rendszerét. Mi történik a klasszikus esetben? A munkások
valamilyen követelést támasztanak, ezt a vállalati vezetés nem
fogadja el - például azért, mert a kezét megkötik a jogszabályok,
vagy mert az igények teljesítésére nincs pénz, de még további okokat
is lehetne sorolni -, mivel hogy ma már joguk van a dolgozóknak
sztrájkolni, hát beszüntetik a munkát. Az elkézelések szerint ekkor
indul be az egyeztetési mechanizmus. A munkáltatónak és a helyi
szakszervezeti bizottságnak asztalhoz kell ülnie, hogy
kinyilvánítsák az álláspontjaikat. Ha nem tudnak megegyezni, akkor
kerülhet csak eggyel magasabb szintre a békéltetés. Addigra nyilván
azt is tisztázzák, hogy a követelések teljesítésére miért nincs mód.
Hogy az akadályok jogiak, pénzügyiek, vagy más jellegűek-e.
alc. Három fordulós egyeztetés
A békéltetésben ekkor már részt vesz az illetékes középszintű
szakszervezet, a Magyar Gazdasági Kamara megfelelő tagozata és
természetesen a vitában álló felek. Közöttük megpróbálnak aztán az
érdekképviseleti szervek közvetíteni. Ha megint nincs megegyezés,
akkor jön a harmadik forduló: ilyenkor az Országos Érdekegyeztető
Tanács kijelöl egy szakértői bizottságot arra, hogy ismét csak
próbálkozzék meg a közvetítéssel. E testület tagjai között már ott
találjuk az ÁBMH, az ágazati minisztérium, valamint a megfelelő
munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek szakértőit is.
Természetesen a békéltetésben részt vesznek a középszintű egyeztetés
szereplői is. A bizottságnak 15 napon belül ki kell szállnia a
helyszínre, ott vizsgálatot tartania, s majd ennek megfeleleőn
javaslatot tennie az ellentétek elsimítására. Ha ezt az ajánlást nem
fogadják el, akkor javasolhatják az Országos Érdekegyeztető
Tanácsnak, hogy tűzze napirendjére az adott kérdést. Persze ennek
elsősorban akkor van értelme, ha a megállapodás útjában valami
olyasfajta jogszabály áll, amelynek fenntartása ma már nem indokolt.
Az OÉT ilyenkor kezdeményezheti a jogszabály módosítását.
Persze ha még ezek után sem sikerülne megegyezni, mégiscsak
bekövetkezik a sztrájk. De hogy ez meddig tart, azt nem lehet tudni,
hiszen folytatható addig, amíg a foglalkoztatottak belefáradnak a
harcba, és mégiscsak felveszik a munkát. Mivel ma a legtöbb
konfliktus a munkabérek miatt robban ki, nem érdektelen megvizsgálni
azt, hogy ezen ellentéteket megelőzendő, miféle tárgyalásokat lehet
folytatni. (folyt.)
1989. július 17., hétfő 13:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|