|
|
|
|
Magyar-csehszlovák tudományos szakértői tanácskozás Bős- Nagymarosról (1. rész)
|
1989. július 17., hétfő - Magyar-csehszlovák tudományos szakértői tanácskozás kezdődött a Bős-nagymarosi vízlépcsőről hétfőn, a Politikai Főiskolán. A két ország szakemberei három napon át három munkacsoportban vitatják meg a beruházással kapcsolatos hidrológiai-ökológiai, geológiai-szeizmológiai, valamint talajismereti-mezőgazdasági-hidrogeológiai hatásokat.
A szakértők elsősorban azt a tudományos elemzést boncolgatják, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia bős-nagymarosi ad hoc bizottsága készített. A tanácskozás magyar résztvevői mindazok a kutatók, szakemberek, akik valamilyen módon érdekeltek, vagy érintettek a beruházásban: így a magyar környezetvédelmi és vízügyi intézetek, intézmények, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a TDDSZ, a Duna Kör, s a Környezetvédelmi Egyesület képviselői. A Vásárhelyi Pál Társaság - bár szakértői részt vettek az előkészületekben - jelezte, hogy nem kíván jelen lenni a tanácskozáson, mert nem ért egyet az előterjesztéssel, ám a kifogásokat nem részletezte. A tanácskozás kezdete előtt Bisztricsány Julianna, az MTI munkatársa szakemberek véleményét kérte az üggyel kapcsolatban. Stefanovits Pál és Berczik Árpád akadémikusok, az ad hoc bizottság képviselői elmondták: véleményük szerint - s ezt fejtették ki a bizottság jelentésében is -, a jelenlegi ismeretek nem elegendőek ahhoz, hogy reálisan fel lehessen mérni a beruházás kockázatait. Jelenleg még többféle alternatíva között lehet választani, ám ahhoz, hogy biztonságosan, tudományos megalapozottsággal lehessen dönteni, még jónéhány vizsgálatot el kellene végezni. Az igaz, hogy az elmúlt évek során sokféle elemzést készítettek a két ország kutatói, a tervezők és a kivitelezők, ám - az ad hoc bizottság álláspontja szerint - több szempontot nem vettek figyelembe, s nem vizsgáltak bizonyos kölcsönhatásokat sem. Különösen a vízminőség-védelem érdekei maradtak figyelmen kívül, ezen a téren nincsenek megnyugtató elemzések. Erre mindenképpen szükség volna, Magyarországon ugyanis 3 millió embert érint ez a kérdés, ennyien isznak parti szűrésű Duna-vizet. A magyar akadémiai szakemberek szerint a víz minőségét elsősorban a bősi építkezés befolyásolja, ám a káros hatásokat a nagymarosi létesítmény felerősíti. (folyt.köv.)
1989. július 17., hétfő 16:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|