|
|
 |
|
 |
- Az elsikkasztott reform - 2. folyt.
|
A gazdaságban mit sem változott a központi hatalom és a
gazdálkodó egységek viszonya. A központi apparátus továbbra is a
gazdasági racionalitás hordozójának tekintette magát, és esze ágában
sem volt, hogy akarata feltétlen érvényesítéséről lemondjon. Csupán
az érvényesítési módszer változott annyiban, hogy a központ
közvetlen utasítások helyett közvetve, úgynevezett szabályozók
segítségével kívánta ugyanazt a célt elérni. A szabályozókat a
tervutasítások pótlékainak tekintette. Fennmaradt a torz árrendszer,
valamint a vállalati elvonások és szubvenciók szövevénye, éppen
azért, mert ezek is a hatalmi akarat érvényesítésének eszközei
voltak.
Amikor az új mechanizmust bevezették, ezt akkor nem lehetett a
szovjet blokkon belüli rendhagyó, a sorból kilógó lépésnek
tekinteni. A Szovjetunióban 1965 őszén hirdették meg a
gazdaságirányítás reformját. Novotny Csehszlovákiájában egy évvel az
új mechanizmus fellépte előtt került sor az új gazdasági modell
bevezetésére.
A Kádár-rezsim nem fordulatra, csupán hatékonyabb irányítási
módszer alkalmazására hivatkozott. Jellemző, hogy a lépésre egy
ötéves tervidőszak kellős közepén került sor, anélkül, hogy a tervet
emiatt módosították volna. És jellemző, hogy éppen ebben az
időszakban születtek a központi hatalom távlati gazdaságpolitikai
döntései, például a rossz emlékű energetikai határozat, amelyek a
magyar gazdaság lefelé ívelő pályáját máig meghatározzák, és a
kedvezőtlen magyar termékszerkezetet kialakították. A hatalom az új
mechanizmust eszköznek tekintette ezen döntések hatékony
végrehajtására.
Tény, hogy a társadalom életszínvonala 1968 és 1978 között
viszonylag gyors ütemben emelkedett, és a gazdaság növekedése is
felgyorsult. Akik ma Kádár állítólagos reformérdemeire hivatkoznak,
elsősorban erre a körülményre mutatnak rá, de érvelésük nem
meggyőző. (folyt.)
1989. július 12., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|