Rendszerváltás és az MTI

	A magyar adósság problémáiról
Washington, 1989. július 15. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Thassy Jenő New York-i munkatársunk elmondja, hogy mit olvasott a Christian Science Monitorban a magyar adósságproblémáról. - Magyarország - a jó szándékok nem fizetik a számlát címmel a Christian Science Monitor kelet-európai munkatársa William Aechenson a következő kiértékelést küldte lapjának budapesti keltezéssel: - Magyarország kommunista urai küzdenek, hogy felszínen tartsák a fuldokló államgazdaságot. Alig hat hónappal ezelőtt a vezetőség meghökkentő reformokat vezetett be a gazdaság terén - beleértve a válalkozók korlátlan jogát, hogy annyi alkalmazottat vegyenek fel, amennyit csak akarnak, hogy meggazdagodhassanak - továbbá engedélyezték azt, hogy magánvállalkozók felvásárolhassák 100 százalékban az állami vállalatokat, és mindenkit arra biztatnak: fektessen be az újonnan nyílt budapesti tőzsdébe. És mégis, manapság az állami költségvetés veszélyes deficitet mutat fel, csupán egyetlen nyugati kapitalista csoport vásárolt meg egy magyar vállalategységet, és a nemzetközi pénzalap pedig visszatartja a 65 millió dolláros sürgősségi kölcsön folyósítását. Magyarország gazdasági bajai illusztrálják azt, hogy milyen nehéz lesz Gorbacsovnak és reformtársainak a dolga szerte a keleti tömbön belül. Az, hogy a kommunizmust kapitalizmussá alakítsák át szükségessé teszi a veszteséggel dolgozó állami üzemek leállítását, munkások elbocsátását ott, ahol az alkalmaztatottság eddig garantált volt, és szükséges az is, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott árakat felemeljék. Mindez még nagyobb vagyoni különbséget és szegénységet fog szülni egy olyan időpontban, amikor az új magyar milliomosok a budai hegyekbe luxusvillákat építenek - miközben a munkásosztály Pest szegénynegyedeiben nyomorog. (folyt.) 1989. július 15., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A magyar adósság problémáiról - 1. folyt.
Hasonló megszorításokat a legkedvezőbb körülmények között is nehéz lenne bevezetni - de majdnem teljességgel lehetetlen egy olyan időpontban, amikor az ország választásra készül. Semmilyen kormány sem fog kérni anyagi áldozatot a közönségtől ugyanakkor, amikor annak szavaztát óhajtja. És Magyarország jövő nyáron, 40 esztendő óta első szabad választására készül. Választás idején senki sem akar rossz fiúnak tűnni - mondja egy nyugati diplomata. Egy kormány, amelyet nem a közakarat juttatott uralomra, nem számíthat arra, hogy hasonló áldozatokat hozzanak érte. Számos, rövidtávú nehézség félresikerült jószándékok következménye. Például a magyarok most a szabad külföldi utazást és az útlevélkedvezményt élvezik, az osztrák határ megnyílt, a bevásárlók ennek következtében özönleni kezdtek Ausztria-felé. Egyetlen hét leforgása során 1 millióra becsült magyar - az ország lakosságának 10 százaléka - rohant Bécsbe. Ottani bevásárlásuk az államgazdaságnak 400 millió dollárjába került - vagyis a jelen deficit, 670 millió dollár kétharmadába. Hogy a pénz hasonló kiözönlését megakadályozzák, most új és szigorú vámszabályokat vezettek be. Ahogy Bihari Mihály, az ellenzéki szabaddemokraták közgazdásza megállapítja: az utazás szabadsága kívánatos - nem viszont, hogy ilyen hatalmas összegű keményvaluta özönjön ki az országból. Az egyáltalában nem kedvező. Egy újabb probléma a költségvetés deficitje, ami májusig 42 milliárd forintra duzzadt fel - ami körülbelül 700 millió dollárnak felel meg. A hatóságok a nemzetközi pénzalapnak azt mondták, hogy a deficit nem lesz több 19 és fél milliárd forintnál. A növekedés egy részét az ipari termelés hanyatlása idézte elő, a többi viszont abból a döntésből származik, hogy a korábbi régi rendszert - az adó és kamatláb mesterségesen alacsony szinten való tartását - a piac irányítása váltottta fel, amely mindkettőt felhajtotta. (folyt.) 1989. július 15., szombat
Vissza »

	- A magyar adósság problémáiról - 2. folyt.
Ahogy egy nyugati diplomata megállapítja: korábban az itteniek 3 százalékos házkölcsön-kamatot fizettek, ugyanakkor, amikor a valóságban 17 százalék volt. A kormány most a valódi házkölcsön-kamatot számítja, de az állami költségvetésből vett szubvencióval támogatja a vevőket. Ez helyes közgazdászat - ugyanakkor azonban fényt derít az eddig rejtett költségekre. A költségvetés csökkentése miatt Budapest beleegyezett, hogy 26 milliárd forinttal redukálja kiadásait, és további 5 milliárd forint jövedelmet teremt elő. A hosszú távú orvosság - és ebben mindenki egyetért - a hatékonyabb iparágak teremtése. Ennek elengedhetetlen kelléke a nyugati tőke, és a nyugati stílusú vezetés. Ezért Beck Tamás a külkereskedelemügyi miniszter beutazta Nyugat-Európát, és megkísérelt eladni 50-et Magyarország nagyobb vállalataiból. Mindeddig csupán egyetlenegyet tudott eladni - osztrák, nyugatnémet és francia befektetők vásárolták meg a Tungsram gyárat, majd nyomban új menedzsereket nevezetek ki élére, és a munkaerő 28 százalékát elbocsátották. 110 millió dollárt fektettek be a cég modernizálásába. Abban reménykednek, hogy a nyugat-eurápai tőzsdén árulják majd a részvényeket három esztendő múlva, amikorra sikerül a céget talpraállítani. Kezdve Dél-Koreától, egy egész sereg befektetővel beszélünk, de nem olyan könnyű a nyugati üzletembereket meggyőzni - mondja Boros Imre, a Hitelbank munkatársa. Ami azt illeti, a magyarokat sem könnyű rábeszélni az eladásra. Mint a Tungsram-gyár esetében, a magyar menedzserek attól tartanak, hogyha eladják üzemeiket, elvesztik állásukat. De még ha vállalnák is ezt a kockázatot: nehéz meghatározni egy magyar vállalat igazi értékét. Boros szerint a magyar menedzserek maguk sincsenek tisztában a valódi érték, vagyis a nett fogalmával. Ezért felkértük a Price Walterhouse céget és más nyugati könyvszakértőket, hogy siessenek segítségünkre, de mire elkészülnek, az időt igényel - mondja Boros Imre. (folyt.) 1989. július 15., szombat
Vissza »

	- A magyar adósság problémáiról - 3. folyt.
A közvetlen befektetés vagy a közös vállalkozás lehet a legjobb megoldás. Levi"Strauss, az amerikai farmernadrág-készítő gyár 1 millió dollárt fektetett be egy Kiskunhalason létesítendő újabb gyár felállításába. A legnagyobb nyugati közös vállalkozás egy 115 millió dolláros üveggyár létrehozása. Magyarországon léteznek jó üzleti kilátások - mondja Soros György, az amerikai üzletember, aki 100 millió dolláros kötvény létesítését intézi most a magyarországi befektetések fedezésére. Ingatlan, turizmus, kémiai és komputer-produktumok után érdeklődünk - mondja Soros György. Nyugati közgazdászok egyetértenek abban, hogy az összes kelet-európai ország között Magyarországon a legjobbak a befektetési kilátások, és ettől várhatja legjobban az ország gazdasági fellendülését - viszont Magyarország kezd kifutni az időből. Noha a kormány sokat beszél kemény döntésekről, valójában tavaly a tervezett 40 ezer üzem leállításából mindössze 10 ezret számoltak fel. Az állami költségvetés továbbra is a nemzeti össztermelés 40 százalékát teszi ki. További leépítések és az állami szubvenciók csökkentése viszont sztrájkokat válthatna ki, és nyugtalanságot okozhatna. Hivatalosak szerint ezért olyan fontos a politikai reform: erős kormányzatot csakis a szabad választás eredményezhet. Az országnak szüksége van egy normális kormányra, hogy az meg tudja hozni a szükséges döntéseket - mondja Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter. Olyan kormány kell Magyarországnak, amely a néptől kapott felhatalmazást, ez öntene ugyanis tiszta vizet a pohárba - fejezi be budapesti kommentárját a Christian Science Monitor munkatársa. +++ 1989. július 15., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »