|
|
 |
|
 |
Szovjet nemzetiségi feszültség
|
München, 1989. július 15. (SZER, A mai nap) - A legújabb a
szovjet nemzetiségi viszályt, akárcsak a korábbiakat, nem elvi,
hanem nagyon is gyakorlati okok váltották ki. A két tagköztársaság
lakói: a kirgizek és a tadzsikok egyaránt mohamedánok. Nyelvük is
hasonló, bár a kirgizek a törökhöz, a tadzsikok pedig a perzsához
hasonló dialektust beszélnek. A majdnem közös nyelv azonban nem volt
elegendő ahhoz, hogy megértsék egymást a két tagköztársaság határán
lévő földek és vízkészletek kérdésében.
A tegnapi - mintegy ezer ember részvételével zajlott -
tömegverekedés mérlege: egy halott, tizennyolc sebesült. Tetézte a
bajt, hogy a két tagköztársaság pártvezetősége területfejlesztési
vállalkozásokba fogott anékül, hogy előzőleg szakértőkkel
tanácskoztak volna. Így az utóbbi hónapokban kidolgozott tervek -
noha a feszültségek enyhítését célozták - csak fokozták a kölcsönös
indulatokat.
A környékbeliek eleinte megelégedtek az új létesítmények elleni
szabotázsakciókkal, végül azonban - amikor úgy döntöttek, hogy
teljes egészében a maguk kezébe veszik a dolgok irányítását - kitört
a tömegverekedés. A hírre azonnal a helyszínre sietett mindkét
pártvezető, a két tagköztársaság miniszterelnöke, valamint a
Legfelsőbb Tanács, az új szovjet parlament küldöttei. Kiszállt a
tadzsik belügyminisztérium milíciája, és kijárási tilalmat rendeltek
el. Aggodalmukat bizonyára növeli, hogy az elmúlt időszakban a
Szovjetunióban és elsősorban szovjet-közép-Ázsiában egyre
gyakoribbak a nemzetiségi viszályok.
A héten újrakezdődött, és három halottat kövelt az örmények és
az azerbajdzsánok véres, tavaly több mint 90 áldozatot szedő vitája,
Hegyi-Karabah Autonóm Tartomány hovatartozása miatt. Számos halált
követelt a múlt hónapban az üzbégek, és a tagköztársaságokba a
Sztálin által betelepített meszhetek közti ellentét kirobbanása.
Kazasztánban négyen haltak meg. Itt a helyi lakosok, és a közeli
területekről érkezett vendégmunkások csaptak össze. (folyt.)
1989. július 15., szombat
|
Vissza »
|
|
- Szovjet nemzetiség - 1. folyt.
|
Június 25-én öten vesztették életüket a grúziai Marneuli
városában, az itteni ügy hátterét azonban a szovjet
tömegtájékoztatás nem ismertette.
Kirgíz és a tadzsik pártvezetőnek tehát jó oka van, hogy minden
lehetséges eszközzel igyekezzék megakadályozni, hogy az események
méginkább elfajuljanak. Hiszen nem elszigetelt, hanem inkább lavina-
szerűen terjedő jelenségről van szó. És a megfigyelők egyetértenek
abban, hogy az etnikai feszültségek elmérgesedése jelenti talán a
legkomolyabb veszélyt a Szovjetunióban megindult vátozások számára.
De nem támaszt kisebb fenyegetést a szibériai
szénbányász-sztrájk sem, amely eredeti központjából,
Mezsdurecsenszkiből, idáig legkevesebb hét - más értesülések szerint
kilenc - másik városba is átterjedt. Jóllehet a kormányzat
teljesítette a mezsdurecsenszkiek szinte valamennyi követelését. Egy
helyi kormánytisztviselő, akit a Reuter hírügynökség idéz, azt
feltételezi hogy az újabb sztrájkok: szolidaritási akciók.
Résztvevőik mág nem értesültek a mezsdurecsenszki munkabesztüntetés
szerencsés befejezéséről. Amint azonban ez megtörténik, a most
sztrájkba lépettek is felveszik majd a munkát - hangoztatta a
kormányhivatalnok.
Optimizmusára némileg rácáfol, hogy maguk a mezsdurecsenszki
bányászok sem tértek vissza a tárnákba - ehelyett a bánya
bejáratánál nagygyűléseket tartanak, és sztrájkbizottság
felállításáról vitatkoztak - írja a TASZSZ hírügynökség, további
részleteket nem közölve. Annyi ismeretes, hogy a Kuznyecki-medence,
ahova az említett bányák tartoznak, a Szovjetunió második
leggazdagabb szénlelőhelye. Ennek ellenére az itteni bányászok
városaiban élelmiszerhiány van, nem jut tej a gyerekeknek - írja az
Izvesztyija. A legnagyobb sérelem azonban az, hogy a bánya által
megtermelt jövedelmet - amelynek egy része keményvaluta - a kormány
más körzetek fejlesztésére, és a nomenklatura javadalmazására
fordítja. Ezt panaszolja a bányászok nyílt levele, amelyet a
kormánynak címeztek. (folyt.)
1989. július 15., szombat
|
Vissza »
|
|
Szovjet nemzetiség - 2. folyt.
|
Követeléseik közt politikai jellegűek is vannak. Például az,
hogy töröljék el a vezetők kiváltságait, és hogy november 7-ig
fogalmazzák meg az új allkotmányt.
A vezetés feltehetően fontolóra veszi a bányászok követeléseit,
annál is inkább, mert a sztrájkhullám már-már azzal fenyeget, hogy
leáll a termelés az egyész Kuznyecki-medencében.
A Legfelsőbb Tanács tegnap kezdte meg a vitát az új munkajogi
rendelkezésről, amely törvénybe iktatná a sztrájkjogot. +++
1989. július 15., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|