Rendszerváltás és az MTI

	A nagy francia forradalom 200. évfordulójának ünnepsége Székesfehérvárott (5. rész)
A miniszterelnökhelyettes ezután arról szólt, hogy a magyar reformmozgalom nem most született, a törekvés megjelent az ötvenes évek közepén, majd drámai véget ért az 1956-os népfelkelésben, s megjelent nem utolsósorban az új konszolidáció után, az 1968-cal jegyzett új gazdasági mechanizmusban. Tudjuk - mondotta -, hogy ezek a kísérletek nem bizonyultak sikeresnek és az ország válságos helyzete a nyocvanas évekre nyilvánvalóvá vált. Ezért nem engedhetjük, hogy a mai átalakulás féloldalas legyen, mint volt 1968-ban, amikor kizárólag a gazdaság rendszerét kívántuk megújítani. Ezért kell a politikai rendszerrel együtt a gazdaságot is újjáalakítani, átformálni. És ezért is határoztuk el, hogy az új politkai intézményekkel együtt megteremtjük a szabad, versenysemleges piacot, amelyben a tiszta, ésszerű gazdasági logika munkál. Ahol a társadalmasított állami, a szövetkezeti, a magán- és külföldi tulajdon ugyanolyan jogokat birtokol. A tervbe vett tulajdoni reform nemzeti érdeket érvényesít azzal, hogy megteremti azt az általános érdekeltséget, amit a korai sztálini államosítás kiiktatott. Az új rend teret nyit a szabad vállalkozásnak azáltal, hogy a vállalkozást az élet természetes részévé és szükségletévé, életformává emeli. Azt akarjuk, hogy az ember gazdasági tevékenységében és civil életében egyaránt az önmegvalósítás szabadságát érezze. A kormány ezen elvek alapján dolgozza ki új, hároméves programját. Ez a program hivatott arra, hogy a hosszú távra életképes modellhez segítse a társadalmat. Az ország választások előtt áll, s ennek az a feladata, hogy döntsön egy új összetételű parlamentről és kormányról. A kormány felelősségének és történelmi szerepének tudatában a hároméves program véglegesítéséhez, teendőink elhatározásához a társalom véleményét kérve, az MSZMP mellett az új pártokkal, mozgalmakkal, politikai erőkkel is egyezteti lépéseit. A most folyó előkészítő munka és párbeszéd megkönnyíti a békés átmenetet a koalíciós kormányzásba. Az sem lebecsülendő esély, hogy a mai Magyarország nyitott a világ felé. Külpolitikai nyíltságunk, az országban folyó reformok nemcsak figyelmet keltettek a világ meghatározó demokratikus államaiban és népeinél, hanem - túlzás nélkül állítható - bizonyos rokonszenvet és készséget is ébresztenek arra -, hogy a Magyarország útkeresését ne fékezzék, hanem elősegítsék. (folyt. köv.) 1989. július 13., csütörtök 20:10
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »