|
|
|
|
Mit képvisel Japán a tőkés csúcson? (1.rész)
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. július 2. vasárnap (MTI-tud) - Japán a globális felelősségmegosztás és a politikai egyeztetés igényéből kiindulva a párizsi tőkés csúcstalálkozón a kelet-európai helyzet megítéléséről első alkalommal fogalmazza majd meg saját stratégiai értékítéletét - mutatott rá a Mainicsi Simbun című lap vasánnapi elemzése, a tokiói kormánytól származó értesülések alapján. A szigetország egyértelműen a kelet-európai demokratizálódás és liberalizálódás támogatása mellett száll síkra. Ennek különösen nagy a jelentősége annak tükrében, hogy Japán nagyhatalommá válására éppen a múlt héten hívta fel pozitív értelemben a figyelmet James Baker, az Egyesült Államok külügyminisztere, és a nagyobb nemzetközi szerep- és felelősségvállalásra való felszólítása találkozott a szigetország törekvéseivel.
Tokió azonban a kelet-európai folyamatokat két megszorítással támogatja - mutat rá a Mainicsi: az olyan jellegű és tempójú reformok mellé áll csak, amelyek zökkenőmentesen valósulnak meg és nem válnak a kelet-nyugati kapcsolatok destabilizáló tényezőjévé. Japán éppen ezért nyugati szövetségeseit a ,,fékevesztett reformok,, elkerülése érdekében higgadt reagálásra fogja inteni - írja a Mainicsi Simbun. A cikk arra is rámutat, hogy Kelet-Európa progresszív csoportja (Magyarország és Lengyelország), valamint a reformellenes NDK és Románia között a nézeteltérések egyre jobban a felszínre törnek. Annak az aggódó japán véleménynek is hangot ad az írás, hogy amennyiben Kelet-Európában felborulna a kommunista pártok vezetési rendszere, akkor az így kialakuló helyzet átlépné a Szovjetunió tűréshatárát és egy újabb katonai beavatkozást válthatna ki. Ez a helyzetértékelés határozza meg Japán alapállását, amely az európai kontinensen végbemenő, a cikk által ,,földkéregmozgás,, jellegűnek minősített reformok támogatásáról kialakított álláspontját az ázsiai-csendes-óceáni térségben változatlanul meglévő kelet-nyugati feszültségek csökkentését célzó új külpolitikai stratégiája részeként is érvényesíteni kívánja diplomáciájában - összegezi a kormányforrások véleményét a Mainicsi Simbun. (folyt.)
1989. július 2., vasárnap 13:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Mit képvisel Japán a tőkés csúcson? (2.rész)
|
Hasonló szellemben foglalt állást az Aszahi Simbun, Japán legtekintélyesebb napilapja, vasárnapi szerkesztőségi cikkében, amely szerint az NDK, Csehszlovákia és Románia élénk tiltakozása abból a félelemből táplálkozik, hogy a magyarországi és lengyelországi változások a három országban erősítik a liberalizálódási követeléseket, és ezáltal politikai alapjaikat rengetik meg. A Nyers Rezső és Pozsgay Imre nevével fémjelzett újabb magyar lépések a szovjet peresztrojka hullámaival dacoló NDK és több más kelet-európai ország vezetőinek a szemében minden bizonnyal a rendszer alapjait rengető, nagy horderejű visszalépésnek minősülnek az írás szerint. Erre válaszként reformellenes konzervatív blokk létrehozására irányuló törekvések figyelhetők meg az NDK, Csehszlovákia, Románia és Bulgária részéről, amire az is utal, hogy ezeknek az országoknak a pártvezérei között megélénkült a kapcsolat - írja az Aszahi. A kínai véres eseményekre adott magyar válasz után méginkább szembetűnő Kelet-Európa reformista és konzervatív részre szakadása, aminek a hátterében a Szovjetunió vezető erejének a gyengülése húzódik meg - véli a japán lap. A távol-keleti országban idáig a kelet-európai térségre úgy tekintettek, mint a Szovjetunió érdekszférájára, csatlós országokra. Moszkva összefogó erejének a csökkenésével az európai helyzet azonban egyre képlékenyebbé vált és a Szovjetunió kényes helyzetbe került. Az Aszahi szerkesztőségi cikke valószínűsíti, hogy a Gorbacsov-rendszer a peresztrojka forgatókönyvéül szolgáló kelet-európai reformok sikerét akarja. Tokióban ugyanakkor attól tartanak, hogy Magyarország és Lengyelország túlzottan előreszalad, olyan zavart okozva Kelet-Európában, amelyet a Szovjetunió már nem tud kézben tartani. Ebben a helyzetben George Bush látogatása Lengyelországba és Magyarországra kettős hatású lehet: egyfelől hozzájárulhat Kelet-Európa további polarizálódásához és lehetőséget nyújt a demokratizálódás kiszélesítésére a térségben, másfelől viszont fennáll annak a veszélye is, hogy a nemzetközi feszültség új tűzfészkévé válik Kelet-Európa - figyelmeztet a legtekintélyesebb japán lap szerkesztőségi cikke. (folyt.)
1989. július 2., vasárnap 13:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Mit képvisel Japán a tőkés csúcson? (3.rész)
|
Az európai - és ezen belül a szocialista országokban kialakult helyzettel kapcsolatos rendkívül megélénkült japán reagálás - mutatnak rá tokiói megfigyelők - figyelemre méltó eleme, hogy Japán miközben óvatosságra inti az érintett országokat, aközben a közvélemény figyelmét egyre határozottabban hívja fel egy esetleges beavatkozás veszélyére. Ezzel a tokiói kormány célja - megfigyelők szerint - az, hogy elriassza azokat, akik esetleg ilyen lépést terveznek és tudatosítsa, hogy az ilyen akciónak 1989-ben már nemzetközi következményei is lennének. +++
1989. július 2., vasárnap 13:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|