Rendszerváltás és az MTI

	Jugoszlávia elvesztette eddigi stratégiai jelentőségét? (1.rész)
Belgrád, 1989. július 14.(MTI-Panoráma) - Vajon a nyugat tájékozatlan-e a jugoszláviai helyzetről, vagy pedig Jugoszlávia elvesztette az iránta eddig tanúsított stratégiai-politikai érdeklődést? A tekintélyes belgrádi napilap, a Borba szemleírója tette fel ezt a kérdést a napokban, azt követően, hogy az amerikai képviselőház a külföldnek szánt segélyről szóló törvényjavaslat vitája során elfogadott határozatában bírálta a jugoszláv kormányt ,,Koszovo tartomány társadalmi és politikai autonómiájának korlátozása,,, valamint a ,,rendőri módszerek,, alkalmazása miatt. Egyidejűleg elégedetlenségét fejezte ki, hogy Koszovóban ,,megsértik az emberi jogokat, elsősorban az albán nemzeti kisebbség jogait,,. A kérdés feltevését az is indokolta, hogy nemrég az Európai Parlament ugyan ilyen álláspontot foglalt el. Továbbá az emberi jogok megsértését szóvá tette vezércikkében az általában ,,jól tájékozott,, New York Times. S ami még izgalmasabb: a nyugati országok belgrádi diplomáciai képviseletei (Törökország nagykövetsége kivételével) bojkottálták az első rigómezei csata 600. évfordulóján rendezett nagyszabású tömeggyűlést, amelyen Szlobodan Milosevics, a szerb köztársasági elnökség elnöke mondott emlékbeszédet. Belgrádban arra is felfigyeltek, hogy a rigómezei ütközet mostani évfordulós ünnepségei idején a párizsi Notre Dáme harangjai nem szólaltak meg úgy, mint hat évszázaddal ezelőtt. Érthető tehát, hogy a washingtoni képviselőházi határozat a Száva parton erős visszhangot és meglepetést keltett. Annyival is inkább, mert déli szomszédunk nyugaton évtizedeken át a szocialista világ mintaállamának számított. A szövetségi parlament nyomban nyilatkozatot adott ki, amely megállapította, hogy a Tom Lantos, William Bronfield és John Porter képviselők által beterjesztett javaslat megszavazása semmiképpen sem szolgálja a jugoszláv-amerikai kapcsolatok ügyét, még akkor sem, ha törvényerőre emelkedéséhez szükség van a szenátus jóváhagyására és Bush elnök aláírására. (folyt.) 1989. július 14., péntek 13:04
Vissza »

	Jugoszlávia elvesztette eddigi stratégiai jelentőségét? (2.rész)
Budimir Loncsar külügyminiszter magához kérette Warren Zimmermant, az USA belgrádi nagykövetét, s meglepetését és nyugtalanságát fejezte ki, amiért az amerikai képviselőház a jugoszláviai helyzetet pontatlanul, egyoldalúan és elfogultan értékelő dokumentumot fogadott el. Ez - mondotta - ellentétes az évtizedek óta jól fejlődő kétoldalú kapcsolatokkal. Az Egyesült Államok álláspontja a koszovói nacionalista és szeparatista elemeket bátorítja, holott Washington hivatloasna többízben biztosította Jugoszlávia szuverenitását és integritását. Loncsar nehezményezte, hogy a bíráló határozatot olyan időszakban fogadták el, amikor Jugoszlávia ,,óriási erőfeszítéseket tesz a gyökeres, demokratikus reformok bevezetésére, s ehhez Koszovóban is békés fejlődésre van szükség. ,,. A nagykövet nem válaszolt a külügyminiszter érveire. Ivan Vajgl külügyi szóvivő külföldi újságírók előtt a következő kérdést tette fel: vajon mire szolgál ez a lépés, amely a koszovói helyzet politikai uton történő rendezése ellen irányul? A Borba munkatársa az eset kapcsán Alekszandar Prlja, a szerb köztársasági kormány külügyi titkára előtt kifejtette azt a véleményét, hogy az Egyesült Államokban bizalmatlanság tapasztalható a jelenlegi szerb politikai vezetés iránt. Prlja erre így felelt: a washingtoni képviselőházi határozat a legenyhébben szólva pontatlan és torz képet ad a jugoszláviai nemzeti kisebbségek helyzetéről. Ezt a legegyszerűbb lenne azzal magyarázni, hogy nem ismerik a tényleges helyzetet. Valójában a határozattal sajátos módon nyomást akarnak gyakorolni Jugoszláviára, olyan alkotmányos rendet akarnak rákényszeríteni, amely külföldön egyeseknek megfelelne. Illenék már abbahagyni a balkáni államokra a történelemből jól ismert nyomásgyakorlást. A határozat törvényre emelése súlyos következményekkel járhat az Egyesült Államok és Jugoszlávia viszonyára. (folyt.) 1989. július 14., péntek 13:05
Vissza »

	Jugoszlávia elvesztette eddigi stratégiai jelentőségét? (3.rész)
Végül idézzük a Borba szemleírójának véleményét a bevezetőben általa feltett kérdésre: ,,a nyugat stratégiai-politikai érdeklődése Jugoszlávia iránt nemhogy nem csökkent, hanem olyannyira megnövekedett, amire a tájékoztató íroda korszaka óta nem volt példa. Az eddig pontosan még nem körvonalazódott Európában az eddigitől lényegesen különböző, stratégiailag és politikailag minden eddiginél jelentősebb szerepe lenne, főként olyan távlatból nézve, hogy egyes kelet-európai országok elszakadnak Moszkvától és átkerülnek Nyugat-Európa vagy Amerika dominációja alá. Világos, hogy ez Jugoszlávia támogatása nélkül elérhetetlen a számukra. A Borba utalt Zimmerman nagykövet egyik legutóbbi nyilatkozatára, amely egyebek között Jugoszlávia szemére hányta, hogy az el nem kötelezett mozgalom csúcstalákozóin mindig megszavazta az ,,egyoldalú,, Washington-ellenes határozatokat, s a jugoszláv belpolitikai helyzetről szólva nemcsak a koszovói válságról, hanem a szabad választások megtartásának szükségességéről és a szabad piac bevezetéséről is beszélt. Ezek után a lap szemleírója feltette a kérdést: miért nem maradhatna meg Belgrád és Washington megértése és együttműködése az eddigi elvek alapján? Megjegyezte: minden változtatás rossz és veszélyes következményekkel járhat...+++ Márkus Gyula (Belgrád/ MTI-Panoráma 1989. július 14., péntek 13:06
Vissza »