|
|
 |
|
 |
Tőkeáramlás - honnan hová?
|
Bonn, 1989. július 14. péntek (Tanjug) - Noha úgy illenék, hogy a gazdagabb országokból áramoljon tőke a fejletlenebb országokba, az NSZK és Jugoszlávia viszonylatában ez éppen ellenkezőleg van.
A Tanjug jugoszláv hírügynökség a frankfurti Dresdner Bank és a
bonni jugoszláv nagykövetség adatai alapán azt írja, hogy ezidáig
2-3-szor annyi jugoszláv tőkét fektettek be az NSZK-ban, mint
amennyi nyugatnémet tőkét Jugoszláviában. Ebből a szempontból
kiugróan rossz év volt 1987, amikor a 28 millió márkányi, NSZK-ban
eszközölt közvetlen jugoszláv befektetéseket mindössze 7 millió
márka tőkebefektetés ellensúlyozta az NSZK részről, vagyis 4-szer
annyi tőke áramlott Jugoszláviából az NSZK-ba, mint ellenkező
irányban. 1987 harmadik negyedének elején Jugoszlávia - 5,5
százalékos aránnyal - a 10. legjelentősebb külföldi beruházó volt az
NSZK-ban
Tavaly ugyan az arány megfordult, de nem csupán azért,
mert az NSZK megduplázta jugoszláviai befektetéseit, hanem főleg
azért, mert a jugoszláv magánszemélyek és vállalatok által az NSZK
gazdaságába ,,pumpált,, tőke töredékére, 2 millió márkára zuhant. (A
drasztikus csökkenés okait a Tanjug nem részletezi.)
A tőkeáramlás adatai viszonyszámokban a következőképpen néznek
ki: az NSZK-ból kiáramló tőkének 1987-ben csupán 0,05 százaléka
(1988-ban 0,08 százaléka) került Jugoszláviába, ezen belül az
NSZK-ból a fejlődő világba (a Tanjug ide sorolja Jugoszláviát is)
áramló tőkének 3,18 százaléka telepedett meg 1988-ban déli
szomszédunknál. Összehasonlításul a Tanjug megjegyezi, hogy az NSZK
külkereskedelméből Jugoszlávia kerek 1 százalékkal részesedik.
A statisztikákból a Tanjug azt a következtetést vonja le, hogy
más fejlődő országokhoz hasonlóan Jugoszlávia nem profitált
lényegesen az NSZK-tőke külföldre áramlásának erőteljes
növekedéséből. +++
1989. július 14., péntek 11:47
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|