|
|
|
|
Tengiz - képviselői vélemények (1.rész)
|
Stuber Sándor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Tengiz, 1989. június 9. (MTI-tud.) - Egész napos bejáráson ismerkedett pénteken a tengizi építkezéssel, valamint a beruházást kiegészítő létesítményeivel a Magyar Országgyűlés Ipari Bizottságának küldöttsége. Az MTI kiküldött tudósítója a szemle után csokorba gyüjtötte a beruházásról alkotott véleményeket.
Dudla József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., Miskolc 5.v.k., az Országgyűlés Ipari Bizottságának titkára, a MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bizottságának első titkára): Az államközi megállapodás szükségessége azt hiszem, nem vitatható, a nagyságrendje és az elszámolás körülményei igen, de én úgy látom, nem elsősorban a magyar félen múlott, hogy e beruházás rubelkitermelési mutatója rendkívül rossz. Itt is a KGST-országok közötti elszámolási szisztéma káros következményeit szenvedjük, s ezen az Ipari Bizottság sajnos nem tud változtatni. Nagy örömmel tapasztaltuk viszont, hogy az érintett vállalatok mindent elkövetnek a beruházás leggazdaságosabb befejezése érdekében, úgy, hogy közben magas szinvonalú, jó minőségű, szinte referencia-jellegű munkát végeznek. Minket is az foglalkoztat, hogyan lehet az építkezést a lehető legkevesebb ráfizetéssel befejezni - hogy a szerződés szerint járó földgáz mennyiséget az elkövetkező 20 évben megkapjuk -, s az itt szerzett szakmai tapasztalatokat, kultúrát továbbra is hasznosítani akarjuk. Juratovics Aladár (Csongrád m., Szeged 7.v.k. a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének vezetője): Meglepett az a grandiózus munka, amit itt végeztek az elmúlt években. Szakmailag meggyőződtünk arról, hogy nagyon modern technikával, jó kivitelezésben épül az üzem. A technológia egyébként abban különbözik a hazaitól, hogy itt kénteleníteni is kell feldolgozás előtt a kőolajat. Az itt dolgozó emberek megitélésem szerint jó hírnevet szereznek a magyar iparnak. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m. Hajdúszoboszló, 13.v.k., a Tisztántúli Gázszolgáltató Vállalat vezérigazgatója): A legutóbbi parlamenti ülésen Fekete János arról beszélt, hogy Magyarországnak ebben a gazdasági helyzetben egyszerre három ilyen nagy beruházást, mint Bős-Nagymaros, Jamburg-Tengiz és Paks - nem szabadna, illetve nem szabadott volna felvállalni. E megállapítással egyetértek, azzal a határozott meggyőződéssel, hogy a felsoroltak közül a jamburgi egyezmény teljesítésére feltétlenül szükség van, mert a hazai földgázszükséglet kielégítését szolgáló évi kétmilliárd köbméter földgáz mással nem pótolható. (folyt.)
1989. június 9., péntek 15:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tengiz - képvisleői vélemények (2. rész)
|
A mi dolgunk itt az volt, hogy a helyszínen a valósággal szembesítsük korábbi aggályainkat. Nos ezek egy része eloszlott, más része nem. Az utóbbiak között elsősorban azt kell említenem, hogy az érvényben levő államközi szerződésben tisztázatlan kérdések vannak, s e problémák mielőbbi rendezése a kormány feladata, ha kell, az államközi szerződés - nemzetközi jog által elfogadott - módosításával. Ami a jó tapasztalatokat illeti: az itt látottak alapján meg vagyok győződve arról, hogy a magyar félnek ez az üzlet jó üzlet, s ezt nekünk otthon hírül kell adnunk. El kell oszlatnunk azt a tévhitet, hogy ennél olcsóbban más relációból hozzájuthatott volna ilyen mennyiségű földgázhoz a magyar népgazdaság. Ugyancsak tévhitnek bizonyult, hogy itt az emberek rabszolga módjára élnek és dolgoznak, mert bár nagyon kemény munkafegyelmet tapasztaltunk, kiemelkedő színvonalú a szociális ellátás, gondoskodás, korszerű az ösztönzési rendszer. A vezetés gyakorlott, határozott, következetesen képviseli érdekeinket a szovjet féllel történő együttműködésben. Megmondom őszintén volt olyan gyanúm, hogy mivel a VEGYÉPSZER itt fővállalkozó és egyben vállalkozó is, saját érdekei javára, egyben a népgazdaság kárára manőverezhet, - ez a kételyem itt eloszlott. Morvay László (Budapest, 33. v.k., az Olajipari Fővállalkozó és Tervező Vállalat létesítményi főmérnöke): Képviselő társaimmal együtt én is egyfajta kettősségben élek, mióta itt vagyok Tengizben. Ha minősítenem kell; rendkívül nagy az eltérés a pénzügyi, államközi megállapodás és a helyszínen tapasztalt kivitelezési munkák között. Ami az utóbbiakat illeti: mind szervezettségben, körültekintésben, mind színvonalát tekintve olyan ez az építkezés, hogy otthon ilyet ritkán látni. Meggyőződésemmé vált az elmúlt napokban, hogy e tengizi munkának otthon méltánytalanul rossz a híre. Ez a Magyar Népköztársaságnak olyan referencia munkája lehet az olajiparban, amire méltán büszkén tekinthetünk. Viszont az a pénzügyi, államközi szerződési rendszer, amelynek alapján végezzük ezt a kivitelezést, egyértelműen hátrányos számunkra. A kivitelező vállalatok különféle taktikai manőverekkel csökkentik a veszteséget, teljes mértékben azonban nem tudják felszámolni. Arról győzőtt meg a látogatás, hogy ezt a munkát becsülettel be kell fejezni, a továbbiakat illetően pedig javasolni fogom: az itteni fővállalkozónak adjunk szabad kezet, hogy vállalkozhasson. (folyt.)
1989. június 9., péntek 15:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tengiz - képviselői vélemények (3.rész)
|
Ha a VESZÉPSZER gazdagodik, a Magyar Népköztársaság gazdagodik. A kormányközi megállpodásba valamilyen módon becsúszott, már korrigálhatatlan hibák hatását csak úgy lehet csökkenteni, ha rentábilissá tesszük az itt teremtett létesítményeket, a korszerű infrastruktúrával ellátott lakótábort, a kiegészítő ipari bázist. Hazatérve a beruházás teljes befejezését fogom javasolni, az elmondott kiegészítésekkel. Szabó Imre, ipari minisztériumi államtitkár: A jamburgi megállapodás sokkal szorosabban összefügg energiapolitikai koncepciónkkal, mint Nagymaros, amellyel kapcsolatban már az indulásnál nyilvánvaló volt, hogy csak energia hatékonyságból a ,,legrózsásabb,, számítások szerint is mindössze 60 százalékosan térül meg. A tengizi építkezéssel lényegében magyar hitelnyújtás történik, hogy a Szovjetuniótól húsz évig gáz- többletszállítást kapjunk. Minden számításunk azt mutatja, hogy tíz év alatt megtérül a beruházás, a következő tíz évre pedig vásárlási garanciánk van. Kétségtelen, lehetett volna olyan beruházást is találni, amely 3-4 év alatt megtérül és jóval többet fizetne vissza. Azonban szerződést mindig két fél köt, s a másiknak is vannak érdekei, nehézségei. Ezt kénytelenek voltunk figyelembe venni, különösen azért, mert a múltban úgy alakult, hogy a magyar energiaellátás túlságosan is egyetlen piacra épült. Egyébként összesen 42 százalékkal értékelték le a forintot, mióta Magyarország aláírta a jamburgi együttműködési megállapodást, új adórendszerre tértünk át, s mindezek ellenére kibirta ennyi év próbáját az erre a beruházásra kialakított szabályozó- és ösztönző rendszer. A műszaki és a pénzügyi tervek teljesítése összhangban van és a mai napig nem kellett a kormánynak a partlamenthez mennie, hogy az 1985-ös államközi egyezmény teljesítésére jóváhagyott keretösszeg emelését kérje. +++
1989. június 9., péntek 16:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|