|
|
 |
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács (1. rész)
|
1989. április 27., csütörtök - A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatta a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvényjavaslatot. Úgy döntött, hogy ezt az Országgyűlés elé terjeszti.
A kormány az átalakulási törvény megalkotásával összhangban
javasolja az állami vállalatokról, a szövetkezetekről, a
mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, az ipari szövetkezetekről, a
földről, az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló magasszintű
jogszabályok módosítását.
A Minisztertanács elfogadta továbbá a pénzügyminiszter
előterjesztését a vagyonértékelésről.
A kormány kezdeményezte az egyesületek felügyeletére vonatkozó
jogszabályok felülvizsgálatát.
A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg a bős-nagymarosi
beruházással kapcsolatos gazdasági és jogi kérdésekről.
X X X
(folyt.köv.)
1989. április 27., csütörtök 00:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (2. rész)
|
Garajszki István, az MTI tudósítója jelenti:
A kormány tanácskozásán elhangzottakról Marosán György szóvivő
tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. Elmondta,
hogy a mostani ülés napirendjén többségében olyan előterjesztések
szerepeltek, amelyek a gazdálkodás jogi kereteinek korszerűsítését
szolgálják.
Mint ismeretes, a magyar gazdaság egyik alapvető problémája a
valódi tulajdonosok hiánya. Ennek a gondnak a megoldásában jelentős
lépés volt tavaly a társasági törvény megalkotása. Továbbra is
nyitva maradt azonban egy fontos kérdés: a különböző
típusú gazdasági szervezetek egymásba való zökkenőmentes
átalakulása. Ezt teszi majd lehetővé a Minisztertanács ülésén első
napirendi pontként megtárgyalt törvénytervezet, amely a gazdálkodó
szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szól.
Az átalkulás folyamatáról szűkebb értelemben akkor beszélünk, ha
a gazdálkodó szervezet egésze felszámolás nélkül megy át gazdasági
társaságba. Ennek megfelelően az átalakulási törvény a gazdasági
társasággá válásról, illetve a különféle gazdasági társaságok
egymásba átmenetéről, fúziójáról rendelkezik. A tervezett
törvény az átalakulás lehetőségét megteremti valamennyi állami
vállalatnál, illetve állami gazdálkodó szervezetnél, szövetkezetnél,
a társadalmi szervezetek érdekképviseleti vállalatainál és a
pénzintézeteknél.
Az új törvény elfogadása egyben szükségessé teszi számos
jogszabály módosítását, illetve megalkotását. Így például módosul az
állami vállalatokra és a szövetkezetekre vonatkozó szabályozás.
Megalkotásra vár az állami vagyont kezelő szervezetekről szóló
törvény, s mihamarább ki kell alakítani a vagyonértékelés rendszerét
is.
Az állami vállalatokra vonatkozó jogszabályok módosításának az a
célja, hogy lehetővé tegyék, illetve ösztönözzék átalakulásukat
gazdasági társasággá, intézkedjenek az állami törvényességi
felügyelet reformjáról, s feloldják a vállalati tanácsok működésében
rejlő ellentmondásokat. A szövetkezetekről szóló törvény módosítása
mindenekelőtt a szövetkezetek versenyképességének javítását
szolgálja, a tagság vagyonérdekeltségének erősítésével. Biztosítani
kívánják számukra a gazdasági társasággá való átalakulás lehetőségét
is, amennyiben a tagok többsége így határozna. Törvényességi
felügyeletüket pedig cégbíróság látná el.
Ugyancsak mai ülésén tárgyalt a kormány a földről szóló törvény
és a vonatkozó jogszabályok, valamint az erdőről és a
vadgazdálkodásról szóló törvény módosításáról. (folyt.köv.)
1989. április 27., csütörtök 19:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (4. rész)
|
A kormány ülésén vita jobbára csak arról folyt, hogy a vállalati
tanácsok és a közgyűlés által irányított vállalatoknál mennyire
legyen önkéntes az átalakulás, s milyen mértékben avatkozhassanak be
az állami szervek. A miniszterhelyettes ezzel kapcsolatban
leszögezte: átalakulási, és nem átalakítási törvényről van szó; nem
kényszerből, hanem a gazdaság önmozgásának szükségletei szerint kell
azt végrehajtani, mindenekelőtt magukra a vállalatokra bízva az
ezzel kapcsolatos döntést.
Az átalakulás menetének egyik ,,érzékeny,, pontja a
vagyonértékelés, mert ez hazánkban a nem tisztán piaci viszonyok
miatt nem megoldott, s gondok forrása, hogy az állami vagyonkezelő
szervezet sem alakult még ki. Ez felvetette azt a kérdést is:
elhalasszák-e emiatt az átalakulási törvény bevezetését. A gazdasági
érdekképviseletek úgy foglalnak állást, hogy emiatt ne késlekedjék a
törvényalkotás, mert a ,,technikai,, szabályozás a mai zűrzavaros
állapotokhoz képest előrelépést jelent a piacgazdaság felé. Mivel az
állami vagyonkezelés szervezete még nem alakult ki, s még várat
magára a tulajdonosi reform, egyfajta technikai szükségmegoldásnak
is tekinthető a tervezet. Erre az átmeneti jellegre utalva az került
be a törvénytervezetbe, hogy amíg nincs állami vagyonkezelő
szervezet, az alapító, illetve a Minisztertanács által kijelölt
szervezet jogosult a vagyonkezelő jogokat gyakorolni. Sárközy Tamás
utalt arra: a tervezetbe garanciákat építettek be a nemzeti vagyon
védelmére, megakadályozandó, hogy azt esetleg jóval érték alatt
árusítsák ki külföldieknek.
Várhatóan bírálatokat kap majd a kormány a törvénycsomag
parlamenti vitájában, amiért csak módosításokat hajtanak végre a
kapcsolódó törvényeken, s nem törekednek átfogó változtatásra. A
miniszterhelyettes véleménye szerint a jogszabályok átfogó
felülvizsgálatát meg kell előznie a tulajdonviszonyok rendezésének,
amiben az alkotmánynak kell állást foglalnia. Egyelőre tehát a
módosításokkal kell beérni. A jogállamiság felé tett jelentős
lépésként értékelte Sárközy Tamás, hogy az állami vállalatok és a
szövetkezetek törvényességi felügyeletét az állami szervektől a
cégbírósághoz javasolják áthelyezni. Hasonlóan jelentős lépés, hogy
a tervezet szakít a szövetkezet oszthatatlanságának eddigi
dogmájával. Kimondja: a szövetkezeti vagyont a tagok között részben
meg kell osztani, értékpapírok útján. Ipari és mezőgazdasági
szövetkezeteknél egyaránt 50 százalékban maximálja ezt a törvény.
Kisszövetkezetek esetében azonban semmilyen korlát nincs.
(folyt.köv.)
1989. április 27., csütörtök 19:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (5. rész)
|
Sárközy Tamás szólt arról is, hogy a földtörvény módosítása
megszünteti a tulajdonjog és a kezelői jog irreális szétválasztását.
A törvénytervezet úgy rendelkezik, hogy az állami tulajdon a
jelenlegi kezelőre legyen átírva.
Kérdésekre válaszolva Sárközy Tamás elmondta, hogy az átalakulás
elősegítésére egy bizottság létrehozását fontolgatja a kormány. Ez a
testület tanácsokkal láthatná el az átalakulásra készülő
vállalatokat. Döntés egyelőre még nincs; külön előterjesztés készül
e kérdésben. A Figyelő munkatársának érdeklődésére a
miniszterhelyettes leszögezte: az átalakulási törvény általános
rendelkezései minden gazdálkodó szervezetre vonatkoznak, állami
vállalatokra csakúgy, mint a szövetkezetekre és a társaságokra.
Tehát akár egy mgtsz is átalakulhat részvénytársasági formába.
A Képes 7 újságírója arról érdeklődött: igaz-e a hír, miszerint
hét százalékos forintleértékelés készül. Marosán György leszögezte:
ilyen hírt nem hallott, a Minisztertanács ülésén erről nem volt szó,
a kormány nem készül ilyen intézkedésre.
A Magyar Hírlap tudósítója arról kérdezte a szóvivőt: okozott-e
mérhető kárt Grósz Károly szombati kijelentése a gazdasági
szükségállapot bevezetésének lehetőségéről. Marosán György a
kormányfőt idézve hangsúlyozta: a Minisztertanács ilyen jellegű
kérdéssel nem foglalkozott, mert a helyzet ezt nem teszi
szükségessé. A Minisztertanács elnöke a májusi parlamenti ülésszakon
tájékoztatja a képviselőket az idei évre szükségesnek látszó
intézkedésekről, amelyek biztosítják a terv teljesítését. Az egész
társadalmat érintő kérdésekről a Parlament, általában a társadalom
nyilvánossága előtt születik meg a döntés. A szóvivő Könyves Kálmán
király mondását - ,,boszorkányokról pedig, akik nincsenek, többé ne
essék szó
,, - némileg módosítva arra kérte az újságírókat:
gazdasági szükségállapotról, amely nincs, többé ne essék szó
A Népszabadság tudósítója egy sajtójelentést idézett, miszerint
Szatmárnémedi környékén a román határőrök lelőttek egy magyar
kisfiút. Arról érdeklődött, van-e hivatalos értesülés erről az
esetről. Marosán György válasza: ,,Én is hallottam róla, de mint
kormányszóvivő sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom a hírt;
magyar területen nem történt erőszakos cselekmény.,,
A BC-számlák jövőjére vonatkozó kérdésre elmondta, hogy a
Minisztertanács a tervek szerint a következő héten tárgyalja a
lakossági devizaszámla-rendszer továbbfejlesztését. A javaslat abból
indul ki, hogy az utazási devizaszámla felhasználási lehetőségeit
tovább bővítik, liberalizálják. (folyt.köv.)
1989. április 27., csütörtök 19:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (6. rész)
|
Tervezik, hogy a bankok fizessenek vonzó, a nemzetközi pénzpiacoknak
megfelelő kamatot az ilyen betétekre. Növelni szeretnék a
devizaszámlát kezelő fiókok számát is.
A Népszava újságírója a párttörvény-tervezet társadalmi
vitájáról kérdezte a kormány véleményét. Marosán György azt emelte
ki, hogy a tervezetben megjelölt határidő nem végleges dátum, tehát
egészen a törvénytervezet benyújtásáig - gyakorlatilag júniusig - a
társadalomnak, illetve az alternatív szervezeteknek lehetőségük van
elmondani véleményüket. Az esetleges félreértések eloszlatása végett
hozzátette: az Igazságügyi Minisztérium által szervezett vita,
szakmai megbeszélés nem helyettesíti, nem is helyettesítheti az
ilyen kérdésekben szükséges politikai tárgyalásokat, amelyek
folyamatosan megkezdődnek.
Az MTI tudósítója arról érdeklődött: szóba került-e a kormány
mostani ülésén az általános választások esetleges előrehozatala. Az
elmúlt hetekben ugyanis számos politikai szervezet, politikai
személyiség fogalmazta meg ezzel kapcsolatos álláspontját. A
kormányszóvivő megítélése szerint a képviselői választások
előrehozatala, az ezzel kapcsolatos döntés politikai mérlegelést
igényel. A mindinkább plurálissá váló magyar politikai életben
valóban mind több alternatív szervezet, párt fejti ki véleményét e
kérdés kapcsán. Sokszor egymásnak ellentmondó nézetek hangzanak el.
Voltak olyan alternatív szervezetek, amelyek támogatták ezt a
gondolatot, mások éppenséggel ellenezték. Különösen érdekessé teszi
a kérdést, hogy két vezető politikai személyiség, Grósz Károly és
Szűrös Mátyás - személyes véleményének hangot adva - nem zárta ki a
választások idő előtti kiírását. A kormány feladata ebben a
helyzetben az, hogy amennyiben a különféle tárgyalások eredményeként
a képviselő-választások előbbre hozása mellett döntenek, akkor ennek
semmilyen akadálya ne legyen. A kormánynak tehát gondoskodnia
kellene - a pártok működésének - úgymond infrastrukturális
feltételeiről, illetve a választások alkotmányos hátterének
megteremtéséről. Különösen fontosnak tartotta a szóvivő, hogy a
kormány előkészítő munkálatokat indított a majdan megalakuló pártok
tevékenységének támogatására. A Minisztertanács Hivatala és a
Fővárosi Tanács képviselői ennek érdekében egy munkabizottságot
hoztak létre, amelynek feladata lesz a pártok infrastrukturális
problémáinak megoldása. Mindenekelőtt helyiségekre és telefonra lesz
szükségük. A kormány emellett kötelezte a pénzügyminisztert, hogy az
indokolt kérelmek teljesítéséhez bizonyos költségvetési forrásokat
is biztosítson. (MTI)
1989. április 27., csütörtök 20:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|