|
|
 |
|
 |
A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése (3. rész)
|
Az MNB bruttó devizatartozása december 31-én 840 milliárd forint
volt; az egy évvel ezelőttinél 67,9 milliárd forinttal több. E
növekmény elsősorban az év folyamán 2,3 milliárd dollár összegben
felvett hitelekből származik. (Egyidejűleg 2,1 milliárd dollár
adósság törlesztése történt meg).
A devizatartozások növekedésének hatására a jegybank
eszközállományát 1988 végén - szemben az egy évvel korábbi 66,1
százalékkal - már 68,6 százalékban finanszírozták külföldi források,
miközben a belföldi források részvétele a finanszírozásban 33,9
százalékról 31,4 százalékra, ezen belül a hazai bankok betétjeinek
aránya az igen alacsony 11,9 százalékról 9,5 százalékra esett
vissza.
1988. december 31-én 182,5 milliárd forint értékű bankjegy és
érme volt forgalomban, a növekmény egy év alatt 11,4 milliárd
forint. (Ebből 8,2 millirád forint növekedés a lakosság
készpénztartásában, 3,2 milliárd forint pedig a bankok és a
gazdálkodó szervezetek pénztáraiban következett be.) A lakosság
kezében lévő készpénzmennyiség 1988. évi növekménye az előző évinél
(21,6 milliárd forint) kisebb volt. A fogyasztói áremelkedések,
valamint az ugrásszerűen megnövekedett külföldi utak miatti
valutavásárlások és az értékpapírvásárlások fokozott tömegű
készpénzt szívtak vissza a jegybankba.
A Magyar Nemzeti Bank 1988. évi nyeresége 4,2 milliárd forint,
ami az előző évinél - a kamathaszon mérséklődése miatt - 1,6
milliárd forinttal kevesebb volt. Jelentősen nőtt a konvertibilis
devizákban felvett hitelek után fizetett kamat összege a hitelek
állományának és az átlagkamatlábaknak az emelkedése miatt. A
belföldön kihelyezett hitelekért kapott kamat összege is emelkedett.
A pénzintézeteknek átlagosan felszámított jegybanki hitelkamatláb az
előző évi 9,86 százalékról 11,77 százalékra nőtt.
A számadásokat és a jelentést a közgyűlés vita, majd a
számvizsgálók nyilatkozata után egyhangúlag elfogadta.
A közgyűlés állást foglalt a bank mérlegrendszerének módszertani
továbbfejlesztéséről, majd döntött a nyereség felosztásáról.
Elhatározta, hogy a nyereségből 991,8 millió forinttal felemeli a
bank tartalékvagyonát, 21,9 millió forintot fordít dolgozóinak
anyagi ösztönzésére, fejlesztési, beruházási célokra pedig 290,7
millió forintot használ fel. A fennmaradó 2850 millió forintot a
bank a közgyűlés határozata alapján befizeti a részvénytulajdonos
állam javára a költségvetésbe. (MTI)
1989. április 18., kedd 16:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|