Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (2. rész)
Körmendi István, a Külügyminsztérium illetékes főosztályának vezetője a szakértői szintű megbeszélések eredményeit összegezve közölte, hogy a VSZ jövendő struktúrájával foglalkozó kormánymegbízottak befejezték tanácskozásaikat, s elkészítették jelentésüket a Politikai Tanácskozó Testület számára. (Mint ismeretes, a budapesti PTT-ülést a tagállamok a párizsi összeurópai csúcstalálkozót követő időpontra halasztották el.) A szakértői tárgyalások eredményeként a tagállamok - immár de jure is - rögzítik a VSZ közös döntéshozó jellegének megszűnését; formálisan is kimondják a tagok önálló mozgásterének biztosítását. A legfontosabb eredmény azonban minden bizonnyal az a határidő, amely 1991. július 1-jében határozza meg a Varsói Szerződés katonai struktúrája lebontásának határnapját. Ezzel együtt érvényüket vesztik a VSZ nyilvános dokumentumait kiegészítő titkos paktumok is. Annus Antal altábornagy, honvédelmi közigazgatási államtitkár azzal egészítette ki az elmondottakat, hogy a VSZ katonai szervezete - kivéve az egyesített fegyveres erők főparancsnokságát és annak törzsét - de facto nem funkcionál. A magyar honvédség nem vesz részt közös hadgyakorlatokban, Magyarországon nem rendeznek VSZ-gyakorlatokat. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) az elhangzott tájékoztató kapcsán egy elvi jellegű problémát felvető megállapítást tett. Véleménye szerint a kormányzat - bár külpolitikai tevékenysége valóban elismerésre méltó - nem hajtotta végre az Országgyűlés határozatát, amely a VSZ-ből való kilépést jelölte meg célként, álláspontja szerint ugyanis a kormány ebben nem rendelkezik interpretációs joggal. Az elvi jellegű problémákat felvető kérdésre Meiszter Dávid meglehetősen nyílt választ adott: Magyarország számára előnyösebb egy széthullott VSZ, mint a kilépés egy még funkcionáló blokkból. Ezért a magyar külpolitikát az a törekvés vezérelte, hogy mindent megtegyen a Varsói Szerződés széteséséért. A helyettes államtitkár nem osztotta azokat az aggodalmakat sem, amelyek a VSZ széthullása után keletkező biztonsági vákum veszélyeit hangoztatták. Magyarország a VSZ felbomlása esetén sem kerül rosszabb biztonsági pozícióba, mint egy esetleges kilépést követően. A lényeg az, hogy Magyarországnak mindent el kell követnie az európai államokhoz fűződő kooperációs rendszerek kiépítése érdekében, ezzel is erősítve a biztonságnak azokat az elemeit, amelyek kiszoríthatják a katonai tényezőket. Katona Tamás külügyi politikai államtitkár úgy vélekedett, hogy a kormányzat eddigi tevékenységével becsülettel abszolválta az Országgyűlés határozatát; mindenben annak szellemében járt el. Különösen örvendetes, hogy Magyarországnak sikerült támogatókat szereznie törekvéseihez a VSZ kötelékében. (folyt. köv.) 1990. november 14., szerda 19:03
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »