 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Erdélyi menekültek nyílt levele Bush elnökhöz
"Mi, az Erdélyből menekültek, még összeszűkült gyomorral,
félelemtől átitatva, hontalanul, napi szellemi és anyagi
feladatokkal küszködve nem politizálunk, de számítunk a reformok, a
nemzetközi összefogás családegyesítő hatására, melyben az Ön
közreműködését is kérjük."
BBC, Panoráma:
Mindszenty ellen koholt vádakat is hoztak
"Perének felülvizsgálatakor a hatóságoknak óvatosan kell lépniük,
mivel miközben elítélik a nyilvánvaló igazságtalanságot, úgy tűnhet,
jóváhagyják Mindszenty eszméit. Magyarországon sokan mártírnak
tekintik, a hatóságok pedig nyilvánvalóan nem szeretnék, ha a
jelenlegi bizonytalan politikai helyzetbe még vallásos szenvedélyek
is vegyülnének."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés rendes ülése - keddi munkanap (1. rész)
|
1990. október 30., kedd - Az Országgyűlés keddi ülésnapjának
kétségkívül legfontosabb - a válságos napokat átélt ország feszült
belpolitikai helyzetét tekintve egyenesen szenzációs - eseménye volt
Antall József váratlan megjelenése és megnyilatkozása a Ház
tanácskozásán. Az orvosai engedélyével betegágyából rövid időre
elbocsátott kormányfő józan megfontoltságot, körültekintő nyugalmat
sugárzó szavai nemcsak a heveny válságon átesett társadalomra, de
szemmel láthatóan a személyeskedő vitába ismét csak belefeledkező
honatyákra is csillapítóan hatottak. A kormányfő váratlan
megjelenésének súlyát különösen megnövelte, hogy a Házat kedd reggel
ismét elérték a hétvégi országos rengések utórezgései.
A taxisblokád megítélésével kapcsolatos vitát Szabad György
házelnöknek az a hétfőn este elhangzott bejelentése váltotta ki,
miszerint elnöki jogköréből adódóan az Alkotmánybírósághoz kíván
fordulni tisztázandó: hol húzódnak a polgári engedetlenség
alkotmányos határai.
Erre a bejelentésre reflektált kedd reggel Fodor István. A
független képviselők nevében hangsúlyozta: azért választotta a
napirend előtti felszólalás lehetőségét, mert a házelnök az előző
napon már nem adott szót.
Fodor István úgy vélekedett, hogy Szabad György az
Alkotmánybírósághoz fordulhat állampolgárként, országgyűlési
képviselőként, de házelnökként semmiképp. E formainak tűnő kérdésen
túl arra is rámutatott, hogy az érdekegyeztető tárgyalások sikeres
lezárásával a kormány magától értetődőnek tartotta - s ilyen értelmű
nyilatkozatot is tett -, hogy nem kíván semmiféle eljárást
kezdeményezni a megmozdulás résztvevőivel szemben. Éppen ezért
megfontolásra ajánlotta, hogy a Parlament ne tanúsítson a kormány
szándékával és nyilatkozatával ellentétes magatartást. Arra kérte
Szabad Györgyöt: mielőtt az Alkotmánybírósághoz fordul kérje ki a
Ház véleményét.
Szabad György a kritikára azzal válaszolt, hogy magánál az
Országgyűlésnél vagy valamely parlamenti bizottságnál fogja
kezdeményezni: forduljanak az Alkotmánybírósághoz. Szándéka az, hogy
az Alkotmánybíróság értelmezze, tegye egyértelművé az alkotmány
vonatkozó paragrafusait, illetve a gyülekezési jogról szóló törvény
rendelkezéseit. Lépése mögött azonban semmiféle, retorzióra
lehetőséget adó szándék nincs. (folyt.köv.)
1990. október 30., kedd 15:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|