Rendszerváltás és az MTI

	A NATO javaslatai a hadercsökkentésre
München, 1989. július 13. (SZER, Világhíradó) - Az Észak-atlanti Szerződés szervezete, a NATO ma jelentős új javaslatokat tett a hagyományos fegyverzetű haderők csökkentésével foglalkozó bécsi értekezleten. Hegedűs Zoltán veszi át a mikrofont: Brüsszeli NATO-tisztségviselők rendkívül pozitívan értékelik a fejleményeket, és úgy vélik, hogy a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon előterjesztett javaslataikkal új korszak kezdődik, olyan korszak, amelyben a megbeszélések viszonylag rövid idő alatt konkrét eredményekhez vezetnek. E viszonylag rövid időt a beterjesztett indítvány esetében 12 hónapban jelölték meg. Hangsúlyozták azonban, hogy nem akarnak határidőt szabni a Varsói Szerződés tagállamainak, csupán remélik, hogy egy év elég lesz a megállapodások kidolgozására. A NATO-tisztségviselők ebben az összefüggésben elismerően szóltak a Varsói Szerződés bizonyos tagállamaiban végbemenő politikai változásokról, amelyek minden jel szerint gyorsítani fogják a haderőcsökkentési tárgyalások ütemét. A most beterjesztett NATO-javaslat értelmében mind a Nyugatnak, mind a Keletnek jelentős mértékben csökkentenie kell hagyományos haderejét. A Varsói Szerződés e téren fennálló fölénye miatt a keleti szövetségnek természetesen sokkal több fegyvert és más harci felszerelést kell megsemmisíteni, mint a nyugatinak. A cél ugyanis az egyensúly megteremtése. A tankok számát például mindkét fél esetében 20-20 ezerre korlátozná, a páncélos csapatszállító járművekét 28-28 ezerre, míg tüzérségi lövegekből mindkét oldalon 24-24 ezer maradhatna. Ez egyébként az első eset, hogy a javaslatok kiterjednek minden szárazföldi bázisú harci repülőgépre és helikopterre is, mármint azokra, amelyek az Urál-hegység és az Atlanti-óceán között állomásoznak. (folyt.) 1989. július 13., csütörtök
Vissza »

	- A NATO javaslatai a haderőcsökkentésre - 1. folyt.
A NATO-indítvány értelmében mindkét félnek 275 ezerre kellene csökkentenie katonai állományát az érintett térségben, és ebbe a létszámba nemcsak a hadsereg, de a légierő katonái is beleszámítanának. A konkrét számadatok ebben az esetben különösen jól érzékeltetik a jelenlegi erőviszonyokat. Ahhoz, hogy egyensúly jöjjön létre, az Egyesült Államoknak 20 százalékkal kellene csökkentenie Nyugat-Európában állomásozó alakulatainak létszámát, ezzel szemben a Szovjetuniónak 325 ezer katonát kellene kivonnia Kelet-Európából, vagyis jóval többet, mint a térségben állomásozó szovjet csapatok felét. Hegedűs Zoltánt hallották. A leszerelési értekezlet egyéb eseményeiről Hanák Tibor a következőket jelenti Bécsből: Mintha a magyar közmondásnak akarnának igazat adni az osztrák fővárosban folyó leszerelési értekezletek: végén csattan az ostor. Mert most, a második ülésperiódus vége előtt szinte csattognak, egymásután peregnek a javaslatok, egyik fél sem akar lemaradni a másik mögött. Mivel a Varsói Szerződés tagállamai május végén előterjesztették érdemi javaslatukat a hagyományos fegyvernemek csökkentésére vonatkozóan, most főképp csak a számadatok megismerésére irányuló kiegészítéseket tettek, mint a magyar küldöttség vezetője is, aki követelte, hogy a katonai tömbök tárják fel, milyen erős európai hadállományuk. A semlegesek és a katonai tömbökhöz nem tartozó országok is megmozdultak. Ezek az országok nem a haderőcsökkentési konferencián vettek részt, hanem a vele párhuzamos, az úgynevezett bizalomkeltő intézkedéseket tárgyaló értekezleten. (folyt.) 1989. július 13., csütörtök
Vissza »

	- A NATO javaslatai a haderőcsökkentésre - 2. folyt.
Előterjesztésük kölcsönös engedmények után jött létre. Megmutatkozott ugyanis, hogy például Svájc és Jugoszlváia katonai, illetőleg védelmi szempontjai mennyire eltérnek egymástól. Indítványuk szintén a haderők megszámolására vonatkozik, csakhogy az első nyugati állásfoglalások szerint ugyanazokkal a gyenge pontokkal rendelkezik, mint a kommunista országok javaslata: egyrészt túl keveset, másrészt túl sokat követel. Kevés a számadatok feltárását javasolni, ha nem mondják meg, hogy ezt miképp lehet ellenőrizni. Másrészt pedig mind a kommunista, mind a semleges országok kitérnek a tengeri haderő kérdésére is, melynek tárgyalására azonban nem kapott megbizatást a bécsi értekezlet. (...) az ülés elején és legvégén egyszerre több javaslatot terjesztettek elő, a megfigyelők szerint arra a meggondolásra vezethető vissza, hogy az egyes országok kormányainak a nyári szünet alatt mód nyíljon a különböző indítványok átgondolására és állásfoglalásuk előkészítésére. +++ 1989. július 13., csütörtök
Vissza »