Rendszerváltás és az MTI

	Huszonhármak - NATO-javaslat, szovjet állásfoglalás (1.rész)
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Bécs, 1989. július 13. csütörtök (MTI-tud) - Az európai hagyományos haderőről Bécsben folyó VSZ-NATO tárgyalások második fordulójának utolsó ülésén, csütörtökön, a nyugati országok benyújtották a hat héttel ezelőtti brüsszeli nyilatkozatukon és Bush amerikai elnök beszédén alapuló új leszerelési javaslatukat. A Szovjetunió képviselője üdvözölte a javaslat előterjesztésének tényét, de bírálta is a NATO-indítvány egyes tartalmi elemeit. A nyugati katonai szövetség a ,,huszonhármak,, március 9-én kezdődött bécsi tárgyalásainak első szakaszában elzárkózott a harci repülőgépek és helikopterek, valamint csapatlétszám csökkentési terveinek megvitatása elől. A május végi brüsszeli tanácskozáson viszont már elfogadta, hogy a meglepetésszerű és nagy kiterjedésű támadásokra alkalmas haderőbe - a harckocsik, a páncélozott járművek és a tüzérségi fegyverek mellé - ezeket az elemeket is bevonják, s kidolgozzák mind a hat haderőnem megengedett legmagasabb mennyiségi szintjeit. A csütörtökön nyilvánosságra hozott NATO-javaslat előirányozza, hogy a felek első leszerelési megállapodásának létrejötte után a Varsói Szerződés szervezete és a NATO az Atlanti-óceán és az Urál közötti térségben - egyenlő megosztásban - összesen legfeljebb 11 400 harci repülőgépet és 3800 harci helikoptert tarthasson birtokában. Kimondja továbbá: a két katonai szövetség egyetlen tagállamának sem lehet több ezekből, mint a megengedett teljes szám harminc százaléka, vagyis 3420 harci repülőgép és 1140 harci helikopter. A csapatlétszámot illetően a csütörtöki javaslat csupán megismétli a brüsszeli nyilatkozatnak azt a részét, amely szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok külföldön állomásozó csapatainak személyi állománya nem haladhatja meg külön-külön a 275 ezer főt. (folyt.) 1989. július 13., csütörtök 18:42
Vissza »

	Huszonhármak - NATO-javaslat, szovjet állásfoglalás (2.rész)
Oleg Grinyevszkij nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője a ,,huszonhármak,, ezúttal is zárt ajtók mögött tartott ülése után sajtóértekezletet tartott, s elégedetten szólt a most záruló második tárgyalási forduló munkájáról, ennek eredményeiről. Rámutatott: a Mihail Gorbacsov által májusban ismertetett szovjet kezdeményezések, majd George Bush ezekre adott gyors felelete igen nagy politikai ösztönzést adtak a bécsi megbeszélésekhez, s döntő részük volt a második forduló lendületes és építő jellegű lebonyolításában. Mint rámutatott, e szakasz idején egyetértés jött létre a csökkentésre szánt haderőkategóriák számának háromról hatra emelésében, megegyeztek a leendő megállapodás tartalmi szerkezetének olyan fontos eleméről, mint a VSZ és a NATO számára egyenlő, a jelenleginél jóval alacsonyabb felső haderő-szintek kidolgozásának szükségessége, megkezdték munkájukat a részkérdésekkel alaposan foglalkozó munkacsoportok, és egyes témakörökben elindult a közös szövegszerkesztő tevékenység is. Grinyevszkij elmondta, hogy a Szovjetunió kedvezően fogadja az új NATO-javaslat létrejöttét, gondosan tanulmányozni fogja a benne foglaltakat, s reméli, hogy azok segítik a tárgyalások gyorsabb haladását. Első reagálásként azonban egyúttal bírálta is a nyugati indítványok egyes vonásait, amelyek - mint mondta - nem tekinthetők építő jellegűeknek. A NATO a légierő csökkentésébe be akarja vonni a tisztán védelmi jellegű repülőgépeket is, noha a korábbi megállapodás szerint az első megállapodásig terjedő szakaszban a felek csupán a támadó fegyverzettel foglalkoznak. Az új javaslat a csapatcsökkentést a külföldi területen lévő szovjet és amerikai személyi állományra szűkíti le, így figyelmen kívül hagyva az NSZK-ban állomásozó brit, francia és kanadai katonaság mintegy százezres létszámát. (folyt.) 1989. július 13., csütörtök 18:44
Vissza »

	Huszonhármak - NATO-javaslat, szovjet állásfoglalás (3.rész)
A szovjet küldöttség vezetője megállapította, hogy a NATO elfogadhatatlan álláspontot képvisel annak a három haderőnemnek bizonyos csökkentési kérdéseiben is, amelyekre a bécsi tárgyalások kezdettől fogva kiterjednek. A leszerelési intézkedések hatálya alól ki akarja vonni a könnyű páncélosokat, amelyekből ő maga jelenleg kétezer darabot birtokol, s ha a leendő megállapodás ezeket nem tartalmazza, a fegyverkezési verseny áttevődhet a könnyű harckocsik területére. A nyugati szövetségesek ugyancsak ki szeretnék zárni a csökkentésekből a páncélozott csapatszállító harci járművek és tüzérségi fegyverek egész sorát, és nem kívánják beszámítani az európai csökkentési övezetekre külön-külön is megállapítandó egyenlő megengedett haderőszintekbe a raktározott fegyverállományt sem. Mindez azt jelentené, hogy a leszerelési folyamatban hézagok maradnának, amelyek lehetővé tennék a jövőbeni VSZ-NATO megállapodás kikerülését, sőt, kijátszását - mondta a diplomata. Végül Grinyevszkij hangoztatta: a bécsi tárgyalások előtt álló példátlanul igényes feladatok megoldása példatlan közös erőfeszítéseket is kíván, s a Szovjetunió és szövetségesei készek ezekre. A ,,huszonhármak,, második fordulójának lezárulása alkalmából nyilatkozva a tárgyalásokon résztvevő nyugati államok diplomatái lényegében kedvezőnek minősítették eddigi megbeszéléseik mérlegét. Ők is felhívták a NATO és a Varsói Szerződés szervezete között változatlanul meglévő nézetkülönbségekre, de az álláspontok lényeges közeledésének értékelték egyebek között azt a június 29-i VSZ-javaslatot, amely a Szovjetunió három nyugati katonai körzetére is kiterjesztette a haderőcsökkentésben kiemelt szerepet betöltő t közép-európai övezet területét. A hét VSZ- és tizenhat NATO-tagállam a nyári ülésezési szünet után a tervek szerint szeptember elején újítja fel bécsi leszerelési tárgyalásait. +++ 1989. július 13., csütörtök 18:48
Vissza »