Rendszerváltás és az MTI

	Bush-látogatás - NSZK értékelések 1.
Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI kiküldött tudósitója jelenti: Bonn, 1989. július 13. csütörtök (MTI-tud.) - ,,Az amerikaiak nem a hálát adják nekünk, hanem a hálót.,, - Ez a Westdeutsche Allgemeine csütörtöki számában kinyomtatott, Beck Tamás kereskedelmi minisztertől származó mondat lehetne a Bush látogatás kapcsán megjelent nyugatnémet kommentárok egy részének mottója. Ezek az írások - visszatekintve Bush lengyelországi látogatására, s előre tekintve a párizsi csúcsértekezletre - azt boncolgatják, hogy az amerikai elnök által most felkeresett országok mennyiben csalódottak, illetve elégedettek az amerikai pénzügyi és egyéb igéretekkel. Többnyire azt állapítják meg, hogy Magyarországon, mindenekelőtt a vezetők körében, reálisabbak voltak a várakozások, így a 25 millió dollár és az amerikai elnök egyéb igéretei nem voltak kiábrándítóak. A bonni General-Anzeiger véleménye szerint az érintett országoknak a gazdasági káoszból való kirántását maguknak a segítségre szoruló kormányoknak és népeknek kell messzemenően magukra vállalniuk - bármennyire keserű is ez az elmúlt évek nélkülözései után. A mentési kisérlet még Magyarországon sikerülhet leginkább, ahol az akciót lélegzetelállító politikai reformprogram kísérheti - írja a General-Anzeiger. - Lengyelországban mélyebb a válság. Ott a tegnap egyeduralkodóinak és az ismét legális ellenzéknek mindenekelőtt azt a hatalmas feladatot kell megoldania, hogy apátiába sűllyedt és egykedvűvé vált népük előtt új perspektíva táruljon fel. Új Marshall-tervről nem volt szó, szögezi le a General-Anzeiger, s a Bush által megigért, viszonylag szerény mértékű segítséget is jóvá kell még hagynia az amerikai kongresszusnak. Ez, a tapasztalat mutatja, hónapokig el fog húzódni. Az elnök azonban azt is megigérte, hogy a ,,Hetek,, párizsi csúcstalálkozóján koordinált segélyprogramot szorgalmaz majd. Franciaországban máris gúnyos hangok hallatszanak azzal kapcsolatban, hogy Bush a Szajna partján erőteljesen azt akarja majd: Magyarország és Lengyelország ,,a mások,, segítségét kapja meg, (azaz az Egyesült Államok esetleg csendben visszavonulna). /folyt./ 1989. július 13., csütörtök 13:38
Vissza »

	Bush-látogatás - NSZK értékelések (2.rész)
A nyugatnémet lapok és a nagy tv-állomások Bush kelet-európai körútja kapcsán részletesen foglalkoznak azzal is, hogy az amerikai elnök látogatása tekinthető-e egyfajta elcsábítási kísérletnek (Moszkvától). A tv-állomások kommentátorai Budapestről küldött helyszíni jelentéseikben egyértelműen a ,,nem,,-et hangsúlyozzák. Gert Helbig, az ARD munkatársa szerint Bush az út mindkét állomásán támogatta a reformokat, de kényesen kerülte a beavatkozást. Lépten-nyomon azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak nem Kelet-Európa destabilizálása a célja, hanem, éppen ellenkezőleg, a Szovjetunióval közösen, stabilitást akar a térségben. Az amerikai diplomácia Varsóban és Budapesten ,,beleérző képességről,, tett tanúbizonyságot. ,,Az új amerikai kormányzat igencsak óvakodik attól, hogy nagyobb stílű, ,átcsábítási kísérletnek, felfogható segélyakció révén fejtörést okozzon a Kremlnek. Washington - ezt a Bush-látogatás világossá tette - Moszkva kelet-európai köreit lehetőleg nem akarja zavarni, az amerikai-szovjet kapcsolatok gondos ápolása érdekében. De Gorbacsov sem tett bonni, párizsi és strasbourg-i látogatása során semmi olyasmit, ami olyan benyomást kelthetett volna, hogy ,a közös európai ház, - bármit is értsen ezen - Amerika-ellenes intézmény lenne,, - írja a General-Anzeiger. Josef Riedmiller, a müncheni Süddeutsche Zeitung belső vezércikkében is úgy véli - miután Bush látogatásának ,,elkerülhetetlen oroszellenes hangsúlyát,, is megemlíti -, az amerikai elnök hangsúlyozottan ,,el akarta kerülni az orvvadászatot Gorbacsov körzetében,,. Látogatásai - írja a müncheni publicista - ellentétben Nixon és De Gaulle látogatásaival, nem azt a célt követték, hogy a szovjetek orra alá dörgölje kényes kelet-európai pozíciójukat. Bush sokkal inkább európai kontextusban mozgott, s ezt a kontextust keresi Gorbacsov is, legalábbis szóban, a közös európai ház jelszavával. Mégis van egy különbség: Bush, már csupán kelet-európai megjelenésével is, táplálja a kis népek azon reményét, hogy ismét részei lesznek egész Európának, s hogy régikeletű nyugati orientációjuk a politikában is megfelelésre lel. Végső soron ebből egy ,,El Moszkvától,,-mozgalomnak kell kikerekednie, amit Gorbacsov olyan nagyon nem akarhat. Az ő szemei előtt Nyugat- és Kelet-Európa szabályozott viszonya lebeg, egy olyan konstrukció, amelyben a szocialista világ is megőrízne valamit alakjából és összetartásából. (folyt.) 1989. július 13., csütörtök 14:29
Vissza »

	Bush-látogatás - NSZK értékelések (3.rész)
A csütörtöki nyugatnémet sajtókommentárok egy további része annak ad hangot, hogy a magyarok ,,nyugati orientációjú,, hányada akár kételyekkel is fogadhatja az amerikai elnök budapesti szereplését, ha az Egyesült Államok 1956-os szerepére gondol. Jellemző a bonni Die Welt eszmefuttatása, amely abból indul ki, hogy Bush fogadásakor a tömeg ,,Magyarország demokráciát akar - ezúttal a Nyugat segíteni fog?,, feliratú táblát is magasba emelt. Ezzel a kérdéssel - állapítja meg a Die Weltben Carl Ströhm - 1956 elevenedik meg az emlékezetben a történelmi téren, a parlament előtt, a magyar szabadsághősök, Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos szobrai között. Akkor, 33 évvel ezelőtt ugyanabban a parlamenti épületben, ahová George Bush díszbankettre (volt) hivatalos, egy Nagy Imre nevű miniszterelnök hiába reménykedett a Nyugat és az ENSZ segítségében. Az a tapasztalat, hogy a Nyugat akkor a legnagyobb bajban Magyarország számára rádión át küldött jó szavakon és néhány emberbaráti jellegű és orvosi küldeményen kívül nem tartogatott sokkal többet, mélyen beívódott a nemzet tudatalattijába.+++ 1989. július 13., csütörtök 15:58
Vissza »