 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Erdélyi menekültek nyílt levele Bush elnökhöz
"Mi, az Erdélyből menekültek, még összeszűkült gyomorral,
félelemtől átitatva, hontalanul, napi szellemi és anyagi
feladatokkal küszködve nem politizálunk, de számítunk a reformok, a
nemzetközi összefogás családegyesítő hatására, melyben az Ön
közreműködését is kérjük."
BBC, Panoráma:
Mindszenty ellen koholt vádakat is hoztak
"Perének felülvizsgálatakor a hatóságoknak óvatosan kell lépniük,
mivel miközben elítélik a nyilvánvaló igazságtalanságot, úgy tűnhet,
jóváhagyják Mindszenty eszméit. Magyarországon sokan mártírnak
tekintik, a hatóságok pedig nyilvánvalóan nem szeretnék, ha a
jelenlegi bizonytalan politikai helyzetbe még vallásos szenvedélyek
is vegyülnének."
|
|
|
|
|
|
 |
A nagy francia forradalom 200. évfordulójának ünnepsége Székesfehérvárott (1. rész)
|
1989. július 13., csütörtök - A nagy francia forradalom 200. évfordulójára emlékeztek csütörtökön Székesfehérvárott. A Minisztertanács, a Művelődési Minisztérium, a Székesfehérvári Városi Tanács és az István király Múzeum által rendezett ünnepségen részt vett Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. Jelen volt Christiane Malitchenko asszony, a Francia Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, ott voltak a diplomáciai testület tagjai, Székesfehérvár országgyűlési képviselői, Fejér megye közéleti, egyház személyiségei.
A székesfehérvári Primavera kórus tolmácsolásában felcsendültek
Himnusz és a Marseillaise hangjai, Hegedűs D. Géza Jászai-díjas
színművész pedig elszavalta Batsányi János A franciaországi
változásokra című versét. Ezután Balsay István, a Székesfehérvári
Városi Tanács elnöke köszöntötte a település polgárai nevében az
ünnepség résztvevőit, majd pedig Medgyessy Péter emelkedett
szólásra. (folyt. köv.)
1989. július 13., csütörtök 19:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A nagy francia forradalom 200. évfordulójának ünnepsége Székesfehérvárott (2. rész)
|
- Olyan történelmi eseményre emlékezünk ma - mondotta - , amely
a francia népet illeti ugyan, ám a magyar is szívében melengeti az
emlékét. Máig ható üzenete van, programja benne olvasható
reményeinkben és terveinkben. Mi most Magyarországon azért is
fordulunk megkülönböztetett figyelemmel a nagy francia forradalom
örökségéhez és eszméihez, mert egy hibásnak bizonyult történelmi
szakasz után úgy véljük, újra megtaláltuk az egyéni szabadság
örökérvényű eszményét.
Robespierre-t idézem, aki 1794 tavaszán írta a politikai
felvilágosodás zászlajára: ,,Olyan világrendet akarunk, amely minden
aljas és kegyetlen szenvedélyt megfékez, minden jótékony és
nagylelkű szenvedélyt törvényesen is felébreszt..., ahol a
különbségek az egyenlőségből születnek, ahol a polgárok felett a
törvény őre áll, a törvény őre felett a nép, a nép felett az
igazságosság... Országunkban az önzést az erénnyel akarjuk
helyettesíteni, a tekintélyt a derekassággal, a megszokást az
elvekkel, a régi gondolkodás zsarnokságát az ész birodalmával... a
nagyok kicsinyességét az emberi nagysággal.,,
A ma embere számára figyelmezetető tanulsággal szolgál a francia
polgári forradalmárok felismerése: a kor ipari kapitalizmusa, a régi
helyébe lépő új, s ígéretes gazdasági modell annak idején sem volt
képes kibontakozni, s felvirágoztatni a társadalmat, a befogadó
politikai viszonyok és intézmények, a felszabadított emberek nélkül.
A XVIII. században az ipari forradalomnak elemi szüksége volt a
politikai, társadalmi forradalomra, hogy végre megszülessen a modern
civilizáció
Az átalakuláshoz a történelem olyan hajtóerői léptek
akcióba, mint tömegek szabadság- és boldogulási vágya, az emberi
remény, amely megérezte, megsejtette a szabadság ízét, az emberi
kiteljesedés esélyét. Európa közepén, Párizsban népek és eszmék nagy
olvasztótégelyében így készülődött a civilizáció genezise. Igaz, az
új világban, Amerikában ekkor már 13 éve létezett a Függetlenségi
Nyilatozat: benne az emberi jogok jelszavaival - az egyenlőséggel, a
szabadsággal - de Franciország, a francia forradalom volt mégis a
nagy áttörés színhelye és folyamata. (folyt. köv.)
1989. július 13., csütörtök 19:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A nagy francia forradalom 200. évfordulójának ünnepsége Székesfehérvárott (3. rész)
|
Itt ma Magyarországon nagyon időszerű emlékezni 1789. július 14-ére,
mert saját érdekünkben emlékeznünk kell eszme-parancsaira. Az Emberi
Jogok Nyilatkozata, a francia alkotmány világszerte az új rend
kiindulópontja, az akkor megfogalmazódott ,,haza,, kategóriája, a
nemzetek mintája, önnön nemzeti kereteik kimunkálásához. E
forradalom ébresztette fel a szunnyadó és formálódó nemzetek
öntudatát, ösztönözte a nemzeti szabadságmozgalmakat egész
Európában, s így azon a Magyarországon is, amely nem sokkal később
1848-ban, a francia forradalom letéteményeseként robbant be Európa
tudatába.
A magyar jelen sodró ütemű forradalommá érlelődő reformmozgalma
- hangoztatta a továbbiakban Medgyessy Péter - indít arra, hogy a
francia forradalom más tanulságait is értékeljem. Mert ez a vérrel
íródott eseménysor nem szakrális hódolatra indít, hanem érzékeny és
objektív értelmezésre. Mindenekelőtt Magyarországon ma erre van
szükségünk. Keserves történelmi leckéink végre arra is ráébresztik
eszmélő népünket, hogy ne engedje magát kiszolgáltatni sem az
illúzióknak, sem a drámai tévedéseknek. Az elmúlt két esztendőben
messzire jutottunk. Messzebbre, mint korábban harminc év alatt.
Szembe merünk nézni tabukkal, Magyarország legújabbkori igaz
történetével. Felvilágosult gondolkodással, a tisztánlátás szent
ígéretével vizsgáljuk lepergett, ellentmondásos évtizedeinket, hogy
végre emelt fővel, s ne szemlesütve nézhessünk gyermekeink szemébe.
(folyt. köv.)
1989. július 13., csütörtök 19:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A nagy francia forradalom 200. évfordulójának ünnepsége Székesfehérvárott (4. rész)
|
Hogy végre rátaláljunk az igaz útra, az igaz megoldásokra, hogy
megőrizzük friss lélegzetű szabadságunkat, visszafordíthatatlanná
tegyük Magyarország átalakulását. A sors ehhez olyan esélyt kínál
számunkra, amelyet nem szabad elmulasztani. A nép, a társadalom
megérezte, a megszülető új modell megfogalmazza reményeit, vágyait,
s egy szuverén demokratikus országban kedve szerint rendezkedhet be.
A mai, sokszor nem könnyen áttekinthető események forgatagában a
francia forradalom kétévszázados példája abban is segítségünkre van,
hogy tanuljunk más népek, így a franciák történelméből: tanuljuk
meg, hogy a demokráciának etikája és rendje van, irott és iratlan, a
politikai kultúrából következő szabályai léteznek. A demokrácia nem
hangzavar, hanem harmónikus zenemű, s a csoda benne az, hogy a
harmónia úgy jön létre, hogy mindenki saját szólamát játszhatja.
Figyelemreméltó vívmánya a Magyarországon ma zajló átalakulásnak,
hogy a zűrzavar elkerülése, a békés átmenet kérdésében egyetértés
uralkodik a politika alakítói között, a színre lépett új pártok,
ellenzéki mozgalmak és a végrehajtó hatalom körében.
Magyarország ma jó okkal tiszteleg a nagy francia forradalomnak.
Példaadó számunkra nemcsak eszmerendszere, hanem indíttatása is.
Magyarországon, legyűrve a sztalinizmust, politikánk értékrendjébe
az emberi jogokat, a szabadságot, egyenlőséget, a szuverenitás
elveit iktatjuk. A nagy nemzeti felülvizsgálat - a reform - a
forradalmi átalakulásba torkollott, amelyben egy egész nép, az
újonnan formálódott különböző pártok közreműködésével kívánja
megállapítani törvényeit. Új társadalmi szerződésre készül az
ország. Céljaink között első helyen egy hosszú távon fejlődő - és
önmagát megújítani képes politikai, társadalmi, gazdasági modell
megalkotása szerepel.
A mai békés magyar forradalom ennek rendel alá mindent, s
eszközrendszerével tiszta forrásokhoz nyúl vissza. Így az emberelvű
demokratikus politikai mechanizmushoz, a plurális berendezkedéshez,
a nyílt érdekütköztetés és érdekegyeztetés gyakorlatához. Az új
modell példátlan történelmi kísérlet bonyolult viszonyai között
születik. Nem volt még arra példa, hogy az uralmon lévő hatalom
saját pozícióit önmaga visszabontsa az új, tartós közmegegyezés
érdekében. Folyik a jogállamiság kereteinek megteremtése, azt
akarjuk, hogy Magyarországon egyszer s mindenkorra a demokratikus
úton meghozott törvények vegyék át az uralmat - kisajátító
uralkodók, kisajátító uralkodó pártok és ideológiák
erőszakszervezetei helyett. (folyt. köv.)
1989. július 13., csütörtök 20:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A nagy francia forradalom 200. évfordulójának ünnepsége Székesfehérvárott (5. rész)
|
A miniszterelnökhelyettes ezután arról szólt, hogy a magyar
reformmozgalom nem most született, a törekvés megjelent az ötvenes
évek közepén, majd drámai véget ért az 1956-os népfelkelésben, s
megjelent nem utolsósorban az új konszolidáció után, az 1968-cal
jegyzett új gazdasági mechanizmusban.
Tudjuk - mondotta -, hogy ezek a kísérletek nem bizonyultak
sikeresnek és az ország válságos helyzete a nyocvanas évekre
nyilvánvalóvá vált. Ezért nem engedhetjük, hogy a mai átalakulás
féloldalas legyen, mint volt 1968-ban, amikor kizárólag a gazdaság
rendszerét kívántuk megújítani. Ezért kell a politikai rendszerrel
együtt a gazdaságot is újjáalakítani, átformálni. És ezért is
határoztuk el, hogy az új politkai intézményekkel együtt
megteremtjük a szabad, versenysemleges piacot, amelyben a tiszta,
ésszerű gazdasági logika munkál. Ahol a társadalmasított állami, a
szövetkezeti, a magán- és külföldi tulajdon ugyanolyan jogokat
birtokol. A tervbe vett tulajdoni reform nemzeti érdeket érvényesít
azzal, hogy megteremti azt az általános érdekeltséget, amit a korai
sztálini államosítás kiiktatott. Az új rend teret nyit a szabad
vállalkozásnak azáltal, hogy a vállalkozást az élet természetes
részévé és szükségletévé, életformává emeli.
Azt akarjuk, hogy az ember gazdasági tevékenységében és civil
életében egyaránt az önmegvalósítás szabadságát érezze. A kormány
ezen elvek alapján dolgozza ki új, hároméves programját. Ez a
program hivatott arra, hogy a hosszú távra életképes modellhez
segítse a társadalmat. Az ország választások előtt áll, s ennek az a
feladata, hogy döntsön egy új összetételű parlamentről és
kormányról. A kormány felelősségének és történelmi szerepének
tudatában a hároméves program véglegesítéséhez, teendőink
elhatározásához a társalom véleményét kérve, az MSZMP mellett az új
pártokkal, mozgalmakkal, politikai erőkkel is egyezteti lépéseit. A
most folyó előkészítő munka és párbeszéd megkönnyíti a békés
átmenetet a koalíciós kormányzásba.
Az sem lebecsülendő esély, hogy a mai Magyarország nyitott a
világ felé. Külpolitikai nyíltságunk, az országban folyó reformok
nemcsak figyelmet keltettek a világ meghatározó demokratikus
államaiban és népeinél, hanem - túlzás nélkül állítható - bizonyos
rokonszenvet és készséget is ébresztenek arra -, hogy a Magyarország
útkeresését ne fékezzék, hanem elősegítsék. (folyt. köv.)
1989. július 13., csütörtök 20:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A nagy francia forradalom 200. évfordulójának ünnepsége Székesfehérvárott (6. rész)
|
Nem megtagadva szövetségi rendszerünket, utakat keresünk és találunk
Európához azon elhatározásból, hogy Magyarország kulturális és
gazdasági érdekei szerint is Európához tartozik. Remélhetően a közös
európai ház felépítése nem egy csodálatos illúzió, hanem az
örvendetesen megbékélés felé haladó világ realitása. Ezért
üdvözöljük minden erő, így a Szovjetunió és az Egyesült Államok
feszültségcsökkentő lépéseit. Ezért nemcsak üdvözöltük, de
tevékenyen el is végezzük a vasfüggöny elbontását. Hisszük, hogy
Európa összetartozik, ugyanúgy, mint ahogy a civilizáció eszméi
összekapcsolják a népeket. Ahogy a kétszáz éves nagy francia
forradalom humánus eszméi szólnak magyarokhoz, németekhez,
románokhoz egyaránt.
Medgyessy Péter ezután arra a műalkotásra hívta fel a
hallgatóság figyelmét, amely a Csók Képtárban rendezett ünnepség
méltó hangulati hátteréül szolgált. Aba Novák Vilmos pannója a
magyar-francia kapcsolatok ezer esztendejének állít emléket; a
tizennégy 7,8 x 2 méteres tablókép tematikus egységeiben egy-egy
főalak - például az Anjou-házból származó Nagy Lajos király - köré
csoportosítja a kompozíció elemeit. Az alkotást - amely 1937-ben a
Párizsi Világkiállítás magyar pavilonját ékítette, s ott nagydíjat
nyert - idehaza mindössze öt-hat alkalommal láthatta a közönség.
Jövőre azonban végleges bemutatóhelye lesz a székesfehérvári
galéria.
Amikor Aba Novák Vilmos művészete előtt tisztelgünk -
hangsúlyozta a miniszterelnökhelyettes -, nem feledhetjük el, hogy
elégtételt is kell adnunk neki, mert elődeink, s a korábbi művészeti
irányítás és kritika érdemtelenül tagadta meg tőle azt a helyet a
magyar festészetben, ami őt megilleti. Jelképes is e sors, hiszen
egy rossz politika nemcsak képeket és festőket próbált kitörölni az
emlékezetből, hanem szemléletmódot és kulturális értékeket is.
Nekünk máshogyan kell gondolkodnunk ezekről. Tudjuk, hogy vállalni
kell történelmi örökségünket, a jót, és rosszat is, mert nem
csaphatjuk be önmagunkat.
Befejezésül Medggyessy Péter ismételten azt emelte ki, hogy a
nagy francia forradalomra ma országunkban nem emelkedett pátosszal,
hanem politikai gondolatokkal emlékezünk, s idézte Mitterrand
elnököt, aki nemrég a Sorbonne-on, a történész világkongresszuson
joggal hangoztatta: a forradalom már nemcsak a franciáké, hanem az
egész emberiség közös öröksége. (folyt. köv.)
1989. július 13., csütörtök 20:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A nagy francia forradalom 200. évfordulójának ünnepsége Székesfehérvárott (7. rész)
|
Medgyessy Péter beszédét követően Christiane Malitchenko asszony
szólt a nagy francia forradalom jelentőségéről. Hangoztatta: a 200
éve lezajlott történelmi esemény nemcsak a francia nép öröksége.
Eszméi ma is mindenütt hatnak, hiszen Európában elsőként a
forradalom gyermekei emelték magasra a demokrácia gondolatának
zászlaját és hangoztatták az emberi jogokat.
A nagykövet asszony szavai után kulturális műsorral folytatódott
az ünnepség, amelynek résztvevői végül megtekintették Aba Novák
Vilmos A magyar-francia történelmi kapcsolatok 1000 éve című
monumentális pannóját, amely hamarosan végleges helyet kap a Csók
István Képtárban. (MTI)
1989. július 13., csütörtök 20:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|