Rendszerváltás és az MTI

	A Hetek csúcstalálkozója Párizsban
München, 1989. július 13. (SZER, A mai nap) - A Hetek - az Egyesült Államok, Franciaország, Kanada, Nyugat-Németország, Nagy-Britannia, Olaszország és Japán - évenkénti csúcsértekezletét a hetvenes évek derekán intézményesítették. Most azonban a francia forradalom hosszan előkészített és szinte páratlan pompával tartandó 200. évfordulója alkalmából nemcsak a felsorolt hét ország kormány-, illetve államfői tartozkodnak Párizsban, hanem sok más állam is a legmagasabb szinten képviselteti magát. Az adott körülmények között feltehetőleg számos különmegbeszélésre kerül sor olyan vezetőkkel is, akik nem vesznek részt a hivatalos csúcsértekezleten, és természetesen mód nyílik arra, hogy magának a csúcsértekezletnek a résztvevői is előzetes eszmecserét folytassanak egymással. Nyilvánosságra hozták, hogy Bush amerikai és Mitterrand francia elnök már ma délután összeül, hogy megvitassa, milyen konkrét támogatást tudnak felajánlani Magyarországnak és Lengyelországnak. Bush már varsói és budapesti látogatása során megindította ezt a folyamatot, és Baker amerikai külügyminiszter valószínűnek tartja, hogy a csúcsértekezlet többi résztvevője lehetőségeinek megfelelően követni fogja példáját. A Hetek teljes mértékben egyetértenek abban, hogy mind Magyarországon, mind Lengyelországban igen fontos változások indultak meg, és hogy érdemes támogatni a gazdasági és politikai reformokat. Úgy tudni, hogy Bush elnök ismét síkra kíván szállni amellett, hogy a külföldi segélynek elsősorban a magánszektor fellendítését kell szolgálnia, mert ettől remélhető Magyarország és Lengyelország gazdasági talpraállítása. Ez azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a Hetek igyekezzenek segíteni Magyarország és Lengyelország adósságproblémájának megoldásában is. (folyt.) 1989. július 13., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A hetek csúcstalálkozója Párizsban - 1. folyt.
Az amerikai elnöki hivatal vezetője megerősítette, hogy a budapesti illetékesek részletesen tájékoztatták Bush elnököt az ország gazdasági céljairól és szükségleteiről. A lengyel PAP hírügynökség nyilvánosságra hozott részleteket abból a levélből, amelyet Jaruzelski lengyel elnök írt Mitterrand francia elnöknek, és amelyben pontokba foglalta, hogy milyen célokra mennyi pénzt kér. Az első helyen 1 milliárd dollár szerepel, amelyet a varsói kormány a lengyel élelmiszerkészlet konszolidálására és a piacgazdálkodási törvényekhez igazodó élelmiszeripar megteremtésére kíván fordítani. Jaruzelski további 2 milliárd dollárt kér a Nemzetközi Valutaalaptól egy úgynevezett kiigazító program keretében. Szeretné elérni azt is, hogy a Párizsi Klub a Nemzetközi Valutaalappal közösen egyezzék bele Lengyelország 39 milliárd dolláros adóssága törlesztésének átütemezésébe. A lengyel államfő indítványozza, hogy Varsónak bizonyos adósságokat ne teljes egészükben pénzben kelljen visszafizetnie, hanem a hitelezők ehelyett fogadjanak el részesedést lengyel vállalatokban. Kéri ezenkívül, hogy a Világbank nyújtson 300 millió dolláros hitelt az export fellendítését célzó lengyelországi beruházásokhoz, és kölcsönözzön további 500 millió dollárt a lengyel export javítására. Végül még félmilliárd dollárt kér a Világbanktól vagy az Európai Beruházási Banktól, hogy megteremtsék a lengyel élelmiszerexport belföldi előfeltételeit. Összesen tehát 4 milliárd és 300 millió dollárra tart igényt, ami jóval kevesebb ugyan, mint a Walesa által szorgalmazott 10 milliárdos segélycsomag, de így is tekintélyes összeg. Amerikai részről több ízben hangsúlyozták, hogy támogatni fogják Magyarország és Lengyelország ügyét a nemzetközi pénzintézeteknél, és más nyugati vezetők is tettek ilyen értelmű kijelentéseket. (folyt.) 1989. július 13., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A hetek csúcstalálkozója Párizsban - 2. folyt.
A pénzintézetek megítélésén múlik, hogy összegszerűen megállapítsák, mennyi segélyt, illetve kölcsönt tartanak indokoltnak és az adott körülmények között elérhetőnek. Mindenképpen sok múlik azonban a párizsi csúcsértekezlet kimenetelén. Az utóbbi időben ebben az összefüggésben is sok szó esik Japán szerepéről, arról, hogy Tokió milyen közvetlen támogatásban részesíthetné Magyarországot és Lengyelországot. +++ 1989. július 13., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »