Rendszerváltás és az MTI

	Bush - Pozsgay sajtótájékoztató (1. rész)
1989. július 12., szerda - Az amerikai elnökkel való találkozójáról érkezett a sajtóközpontba Pozsgay Imre, az MSZMP Elnökségének tagja, államminiszter, hogy beszámoljon tapasztalatairól. - Ezt a látogatást, a tárgyalásokat - miként számos más forrásból is tudják - a magyar közvélemény és a magyar állam, a kormány reménykedve és bizakodással várta. Ez a látogatás nem csupán a magyar-amerikai kapcsolatok fejlődésében történelmi jelentőségű esemény, hanem, azt hiszem, az európai szocialista országok reformjainak története szempontjából is nagyon nagy a jelentősége. A legfőbb tanulságok már eddig is levonhatóak a látogatás eddigi eseményeiből: ami eddig történt, megfelel a magyar kormány várakozásainak, egy olyan fajta együttműködési lehetőséget tár fel a gazdaság reformjai, a politikai reformok, az ország haladása számára, amely nem csupán a kétoldalú viszonynál szélesebb jelentőséggel bír. - Bush elnökkel találkozva elsősorban a reform békés megvalósításának a lehetőségeiről szóltam, azokról a politikai viszonyokról és a politikai egyeztető tárgyalásokról, amelyek egy békés átmenet, a sikeres politikai reform és egy szabad választásokon alapuló új törvényhozás megteremtésének lehetőségét hordozzák. Nem elsősorban a részletekről, hanem inkább e koncepció belső következetességéről és visszafordíthatatlanságáról, az ebben való elkötelezettségünkről adtam tájékoztatást. S arról, hogy bár politikai küzdelmek árán és az ország lakosságának nehéz szociális körülményei között kell a politikai reformot megvalósítani, s vele együtt egy piacgazdasági modellváltást végrehajtani, mégis úgy hisszük, tapasztaljuk, hogy itthon, Magyarországon nincs jelentős bázisa a visszarendezést kívánó erőknek. Ebben a politikai küzdelemben inkább azért folyik a verseny, hogy 40 év tapasztalatait magunk mögött hagyva ki tud autentikus programot és hiteles személyiségeket a nép elé állítani. Meg kell mondanom azt is, hogy Bush elnök és munkatársai alapos magyarországi tájékozottságról tettek tanúbizonyságot, észrevételeik, kérdéseik ezt a tájékozottságot bizonyították. A megbeszélésen szóba került az MSZMP és az ellenzék egymáshoz való viszonyának ügye is. Konkrétan az a kérdés, hogy az MSZMP valóban a reformerők gyűjtőhelye lehet, és nem a visszarendezésé. Én arról biztosítottam az elnököt, hogy az MSZMP a reformerőké, így az ellenzék közmegegyezést akaró és a kibontakozást szolgáló józan körei, valamint az MSZMP között reális együttműködési feltételek alakulhatnak ki úgy, hogy közben egyiknek sem kell identitását feladnia. (folyt. köv.) 1989. július 12., szerda 17:46
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Bush - Pozsgay sajtótájékoztató (2. rész)
Pozsgay Imre bevezető nyilatkozatának ez utóbbi gondolatával, az MSZMP és a reformfolyamat kapcsolatával összefüggésben számos kérdést kapott. Ezekre válaszolva felhívta a figyelmet arra, hogy az MSZMP-nek 1953 óta létezik egy igen markáns reformszárnya, amelyik néha csupán búvópatakként élt tovább, de mára meghatározó erővé vált a pártban. Azt a reményét fejezte ki, hogy az MSZMP tisztes eredménnyel végez majd a szabad választásokon. Ugyanakkor megerősítette azt is, amit az MSZMP már a politikai egyeztető tárgyalásokon kinyilatkoztatott: vállalja a szabad választások minden konzekvenciáját, így az ellenzékbe kerülés eshetőségét is. Beleértve ebbe azt is, hogy egyik fél sem nyúl majd erőszakhoz, vagy hatalmi eszközökhöz kormányának átmentése, illetve létrehozása céljával. További kérdésekre válaszolva kifejtette véleményét az októberi pártkongresszus legfontosabb feladatairól. Elsőként említette a múlttal, annak bűneivel, hibáival való szakítást. A másik teendő egy új, világos program megfogalmazása; a harmadik teendő pedig olyan hiteles politikai személyiségek felmutatása, akik a politikai küzdelemben is részt tudnak venni. Egy tudósító arról kérdezte Pozsgay Imrét, miért nem az MSZMP három másik elnökségi tagjával egy asztalnál ült a díszvacsorán. Az államminiszter óvta a kérdezőt attól, hogy ebből politikai következtetést vonjon le: semmiféle megoszlásról nincs szó, csupán protokoláris szabályok szerint történt ez így - mondotta. ,,Egyébként nagyon kellemes társaságban töltöttem az estét,, - tette hozzá mosolyogva. E témához kapcsolódott az MSZMP Elnökségének létrehozásáról érdekelődő kérdés is, amelyre válaszolva kijelentette: a tömeges pártszakadást veszélyesnek látta volna, s így gondolkodik ma is. Ezért mind a négyen a kompromisszum lehetőségét keresték, és sikerült is tartalmas kompromisszumot teremteni, amelyben a résztvevők egyikét sem kényszerítették arra, hogy föladja platformját és egyéniségét. A békés átmenet nem engedi meg - folytatta -, hogy akár rövid időre is hatalmi vákuum és kormányozhatatlan helyzet keletkezzék, márpedig ma a kormányzó párt szétesése, miközben más a kormányzásra felkészült erő még nem jelent meg a színen, ilyenfajta vákuumot hozna létre. ,,Ugyanakkor nem vagyok ellene a szakításnak akkor, ha annak elvi alapjai vannak.,, (folyt.köv.) 1989. július 12., szerda 18:40
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Bush - Pozsgay sajtótájékoztató (3. rész)
Szóba került a tájékoztatón a gorbacsovi peresztrojka és a magyar reformfolyamat összefüggése is. Ennek kapcsán kifejtette: ,,Mi azt kívánjuk, hogy a peresztrojka sikeres legyen, s az ország átalakítását hozza magával. Nem tagadtuk soha, hogy e folyamat jó hátteret ad a magyar reformokhoz is. Ugyanakkor nem hisszük, hogy a magyar reformok nemzetközi konjunkturális viszonyokhoz kapcsolódnának. Ezek sikere alapvetően attól függ, hogy az intézmények fejlesztésében idehaza közmegegyezésre tudunk-e jutni, s polgárháborús helyzet nélkül, jó politikai viszonyok között megvalósítani a békés átmenetet. Ez esetben bármilyen kormányok lesznek uralmon a világon, nem szólhatnak bele abba, mi történik Magyarországon,,. A határainkon túl élő magyarsággal összefüggő kérdésre reagálva Pozsgay Imre megerősítette: a mai országhatárokon kívüli magyarságért nemzeti és történelmi alapon felelősséget érez a magyar kormány. Erre az is lehetőséget teremt, hogy az 1975-ben aláírt helsinki egyezménybe foglalták: az emberi jogok kérdése nem tartozik a belügyek világába. A különböző kontinenseken élő úgynevezett szórvány magyarság helyzetét pedig a magyarországi politikai helyzet változtatja meg, amennyiben itthon megszűnnek azok az okok, amelyek miatt annak idején kivándorlásra kényszerültek, vagy úgy döntöttek, hogy nem azonosulnak az itteni politikai viszonyokkal. Hozzátette: a kivándorlásról, a ,,szabad költözködésről,, szóló törvény remélhetőleg nagyon sok, a világban élő magyar számára a hazavezető utat is megnyitja. Egy újságíró személyes kérdést intézett az államminiszterhez, azt tudakolva, vajon nem érzi-e magát a kereszténységből a mohamedán hitre áttértnek egy olyan politikai vezetés tagjaként, amely egy éve még egészen mást hirdetett. Pozsgay Imre válasza: ,,Az Ön logikája szerint Luther Márton a római egyházból nem az evangéliumi egyházba lépett át, hanem a mohamedán hitre. Kérem, hogy értse meg Luther Mártont, és akkor engem is meg fog érteni,,. (MTI) 1989. július 12., szerda 18:46
Vissza » A hírhez kapcsolódik »