Rendszerváltás és az MTI

	Visszapillantás
London, 1989. július 12. (BBC, Panoráma) - Mi vezetett az amerikai elnök történelmi jelentőségű magyarországi látogatásához? - A Bush-látogatáshoz vezető politikai folyamatot és az úthoz fűzött várakozásokat vázolja Pártos Gábor kommentárja: Már Grósz Károly pártfőtitkár és akkor még miniszterelnök egy évvel ezelőtti amerikai útja is szombolikus jelentőségű volt. Arra utalt, hogy az Egyesült Államok hozzájárulását adja a Magyarországon megkezdődött változáshoz. Grósz Károly tavalyi amerikai látogatása során nagy hangsúlyt fektetett a központi irányítás megszüntetését célzó, akkor még csak tervezett törvényekre, illetve arra, hogy a magyar gazdaságban nagyobb szerepet kívánnak adni a piaci erőknek. E javaslatokat azóta már törvénybe is foglalták. Ugyanakkor egy évvel ezelőtt a gazdasági változások ellenére senki sem vélte elképzelhetőnek még azt a hatalmas politikai átalakulást, mely Magyarországon jelenleg folyik, s melynek jeleként egy sereg új politikai párt jelent meg a porondon. Grósz, aki észak-amerikai útja során egyértelműen kizárta a többpártrendszer lehetőségét, most arra kényszerül, hogy az MSZMP-n belül nálánál jóval elkötelezettebb reformerekkel ossza meg a hatalmat. A magyar politikai és gazdasági éleltben lezajlott változások mértéke nyilvánvalóan mély benyomást tett az amerikai kormányra. Ez tükröződött Bush elnöknek a magyar parlamenthez intézett tegnapi beszédében is. (folyt.) 1989. július 12., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Bush elnök Magyarországon - 1. folyt.
A folyamatban lévő demokratikus forradalom ellenére azonban a magyar elvárások az Egyesült Államokkal szemben a múlthoz képest nem sokat változtak. Egészében véve a magyarok jóval szerényebb segítségre számítanak az Egyesült Államoktól, mint a lengyelek. Az Egyesül Államok egészen ez idáig nem volt hajlandó megadni Magyarországnak a legnagyobb kereskedelmi kedvezményben részesülő ország státusát egy évnél hosszabb időszakra, mivel ebben olyan eszközt látott, mely biztosíthatja azt, hogy a magyar reformfolyamatot nem fordítják visszájára. Most azonban - mint bejelentették - Magyarország meg kívánja szüntetni a kivándorlásra vonatkozó utolsó korlátozó intézkedéseket is, és Bush elnök megerősítette, hogy Magyarország öt évre meg fogja kapni a legnagyobb kereskedelemben részesülő ország státusát. A kifejezett kereskedelmi kedvezmények mellett Magyarország hangsúlyozni akarja Bush elnök látogatásának szimbolikus jelentőségét is. Az amerikai elnök dicsérő szavai immár nem okoznak zavart a magyar kommunista vezetők körében, azokat örömmel fogadják annak jeleként, hogy Magyarország Lengyelországgal és a Szovjetunióval együtt a kommunista világ reformereinek élvonalába számít. Ugyanakkor a kommunista hatóságok remélik, hogy a dicsérő szavakból előnyük is származik, hiszen a reformokról elhangzott méltatások csak növelhetik esélyeiket a 40 év óta most első ízben több párt részvételével rendezendő választásokon. (folyt.) 1989. július 12., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Bush elnök Magyarországon - 2. folyt.
A Bush-látogatáshoz mind Lengyelország, mind Magyarország nagy reményeket fűzött a nyugati tőkebefektetéseket illetően. Annyi azonban már világos, hogy az amerikai gazdasági segítség viszonylag mérsékelt és jobbára szombolikus jelentőségű lesz. A tőkebefektetések ügyét elemzi most Jan Repa írása: E hét elején John Sununu, a Fehér Ház kabinetirodájának vezetője a nagyszabású gazdasági segélyre vonatkozó kéréseket elvetve Lengyelországot egy olyan gyermekhez hasonlította, aki az édességboltban önuralmát elvesztve nem tudja, hogy mit válasszon. Ezt a megjegyzést megfigyelők lekezelőnek találták, jóllehet Sununu kijelentése közös nyugati álláspontot tükröz. Haraszti Miklós, a magyar ellenzék egyik ismert tagja is annak a nézetének adott kifejezést, hogy időpocsékolás pénzügyi segélyben részesíteni a kommunistákat. És ezt a nézetet sokan osztják Lengyelországban is és Magyarországon is. A Szolidaritás közgazdászai szerint például Lengyelországnak az elkövetkező három évben 10 milliárd dollárra van szüksége. De amint az Lech Walesa elmagyarázta Bush elnöknek, ez nem 10 milliárd dollárt kitevő segélyt jelent, hanem óvatosan megválasztott és ellenőrzött nyugati tőkebefektetést, amely jó profitkilátásokat ajánl. A magyar hatóságok hasonló tőkebefektetésekre célozva másfél milliárd dollárnyi összeget említettek. Bush amerikai elnök ígéretet tett arra, hogy a hét vezető ipari ország párizsi csúcstalálkozóján megvitatják majd a nyugati gazdasági befektetések ügyét, de nem sokan remélik azt, hogy a nyugati országok hajlandók lennének bármiféle olyan kötelezettséget vállalni, amilyent a magyarok és a lengyelek szeretnének. (folyt.) 1989. július 12., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Bush elnök Magyarországon - 3. folyt.
Lech Walesa figyelmeztetett annak veszélyére is, hogy a lengyelországi tőkebefektetések hiányában komoly társadalmi nyugtalansággal lehet számolni, mellyel egyidejűleg diszkreditálódhat a Szolidaritás politikai és gazdasági reformokkal kapcsolatos megközelítés módja is. A magyar reformerek is hangsúlyozzák, hogy a lakosságnak valamiképpen látnia kell az alagút végét. Felmerül a kérdés: miért ne válhatna Mmagyarország és Lengyelország mondjuk Európa Tajvanjává vagy Dél-Koreájává akkor, amikor a hivatalos irányvonal szerint is mindkét ország fokozni kívónja a magánvállalkozások szerepét? Erre két válalsz adható. Egyrészt: be kell bizonyítani, hogy valódi gazdasági reformokról van szó, másrészt: a politikai demokratizálás a nyugati tőke szempontjóbál lehet, hogy kedvezőtlenebb színben tünteti fel ezeket az országokat, hiszen megeshet, hogy a nyugati befektetők biztonságérzet szempontjából előnybe részesítik a harmadik világ szakszervezetekkel nem rendelkező diktatúráit. Külpolitikai tekintetben a helyzet ugyancsak nem világos a Szovjetuniónak a Kelet-Európára vonatkozó hosszú távú szándékait illetően. Ugyanakkor mivel a kelet-európai reformerek nem kormányaiknak adandó amerikai pénzadomáynokat kívánnak, ezért a nyugati tőkebefektetők gazdasági ösztöneire kell hogy hagyatkozzanak. Ehhez viszont stabil politikai környezetre van szükség Magyarországon is és Lengyelországban is. +++ 1989. július 12., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »