|
|
 |
|
 |
Bush-körút - Novoje Vremja (3. rész)
|
A Szovjetuniót az alapvető érdekek és célok közösségére épülő
szövetségi kapcsolatok fűzik a kelet-európai országokhoz. Ugyanakkor
- gazdasági, politikai és katonai helyzetéből adódóan -
kezdeményezően léphet fel számos regionális és összeurópai probléma
megoldásában. Ennek tényét az egész világon elismerik - írja a
Novoje Vremja, majd kifejti: a Szovjetunió mérlegelt, átgondolt
kelet-európai politikája meggyorsíthatná az európai ház építését,
ami egyidejűleg komoly változásokat hozna az európai szocialista
országok helyzetében is. A koncepció történelmi távlatokban a két
társadalmi-politikai rendszer kölcsönös adaptációját jelenti,
megszilárdítja a kölcsönös függést gazdasági, kulturális és
politikai téren egyaránt - fogalmaz a szovjet lap, s emlékeztet
azokra a tényezőkre, amelyek a szocialista országokban hátráltják
ezt a folyamatot: a nemzetközi helyzet alakulására, a sztálinizmus
bűneire, a ,,blokk-gondolkodásmódhoz,, való ragaszkodásra.
A kelet-európai országok, valamint az Egyesült Államok és
Nyugat-Európa kapcsolatainak fejlődése nem lesz egyenletes, ütemüket
és minőségi paramétereiket minden egyes ország maga fogja megszabni.
De e folyamatban mindenképpen be kell tartani bizonyos ütemet, hogy
a Nyugattal való kapcsolatok elmélyítése ne vezethessen
megosztottsághoz és az ellentétek kiéleződéséhez a kelet-európai
országok között. A Szovjetuniónak sajátos lehetőségei vannak e
fejlődési ütem meghatározására, de természetesen nem alkalmazhat
hatalmi (mi több, erő-) megoldásokat a jelenlegi nemzetközi
kapcsolatokban. Az lenne az ideális, ha a Szovjetunió legalábbis
valamennyire megelőzné a kelet-európai országokat az államközi
kapcsolatok fejlesztésében a Nyugattal, s ami nem kevésbé fontos, a
nem kormányszervek, illetve az állampolgárok közötti kapcsolatok
tekintetében is - fejti ki véleményét a Novoje Vremja hasábjain
Mihail Kozsokin.+++
1989. július 11., kedd 15:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|