|
|
|
|
A cigányok helyzetéről tárgyalt a Komárom megyei Tanács vb (1. rész)
|
1989. július 11., kedd - A megyében élő cigányok meglehetősen lehangoló helyzetével foglalkozott kedden, Tatabányán tartott ülésén a Komárom megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Korábban ebben a megyében is a kényes témák közé tartozott a cigányság problémája, a testületi üléseken inkább az elért eredményekről, mint a velük kapcsolatban újratermelődő gondokról esett szó.
A mostani ülésen ,,nem kerülgették a forró kását,, és őszintén feltárták az erős ütemben növekvő számú cigánylakosság helyzetét. Elmondották egyebek között, hogy bár nomád vándorlásuk befejeződött, kialakult viszont az a szokás, hogy egy-egy lakásba összeköltözik sok cigánycsalád. Tatabányán van olyan tömbházi lakás, amelybe 8 népes család költözött be. Az így zsúfolttá vált otthonok nagy gondot okoznak a tanácsoknak, a szomszédok állandóan panaszkodnak a hangoskodásra, a higiénia elhanyagolására. A cigánycsaládokra a szegénység a jellemző, s ez gyakran lumpen-életmóddal társul. A családok jövedelme rendkívül alacsony, legtöbbjük segélyre szorul. Ez főleg annak a kövezkezménye, hogy a cigány munkavállalók többsége szakképzetlen, s emiatt az utóbbi időben ők is nehezebben jutnak álláshoz. Gyakoribbá vált, hogy a munkáltatók elzárkóznak felvételüktől, sűrű munkahelyváltoztatásuk miatt. Bár nem jellemző, de a cigány lakosság között is egyre több a magánvállalkozó és így keresetük differenciálódása megkezdődött, vannak akik kiemelkedően magas jövedelemre tesznek szert. (folyt. köv.)
1989. július 11., kedd 17:23
|
Vissza »
|
|
A cigányok helyzetéről tárgyalt a Komárom megyei Tanács vb (2. rész)
|
Egészségi állapotukat elemezve az ülésen elhangzott, hogy a védőoltást rendszeresen megkapják, az anya- és csecsemővédelem a körükben is megfelelő. A felnőttek egészségi állapota viszont fokozatosan romlik, sokan már 35-40 éves korukra munkaképtelenek. Az idős cigányok a szociális otthoni elhelyezést ritkán veszik igénybe, a házigondozást kevesen fogadják el. Felhívták az ülésen a figyelmet arra az új jelenségre, hogy megkezdődött az eddig összetartásukról és gyermekszeretetükről ismert cigánycsaládok felbomlása, ugrásszerűen megnőtt az elhagyott, állami gondozásba került cigánygyerekek száma. Nagy eredményként értékelték az ülésen azt, hogy a megyében felszámolták az összefüggő cigánytelepeket. Az elmúlt években 600 bérlakást utaltak ki a cigánycsaládoknak a helyi tanácsok. Már csak szórványosan találhatók cigányputrik a megyében, főleg a dunaparti lakóhelyeken vannak még ilyenek, ezekben viszont még ma is nyomasztóan primitív körülmények között élnek a családok. Az ülés résztvevői úgy vélekedtek, hogy elsősorban iskoláztatással, szakképzés útján kerülhetnek jobb anyagi helyzetbe, növelhetik önfenntartó képességüket a cigány családok. A cigánygyerekek beiskolázása teljes körűvé vált ugyan a megyében, de csak egyharmaduk fejezi be az általános iskolát. Számuk emelkedik a szakmunkásképző intézetekben, kevesen jutnak el azonban a gimnáziumig, a szakközépiskoláig. Az ülésen javasolták egy olyan hétközi kollégium megnyitását, ahol jó körülmények között tanulhatnának a cigánygyerekek. A családsegítő központok Tatabányán, Esztergomban és Dorogon sokat törődnek a cigány családokkal, ezért az ülés résztvevői szorgalmazták, hogy más településeken is hasonló módon szervezzék meg ezt a segítő munkát. (MTI)
1989. július 11., kedd 17:27
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|