 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A dunaújvárosi Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek nyilatkozata
"Gertner Sándor a Dunai
Vasmű polgári fegyveres őre, apja ,,önvédelmi,, pisztolyával, ittas
állapotban, egy lépcsőházablakon kilőtt az ott játszadozó gyermekek
közvetlen közelébe. A pisztolygolyó a szemközti falon gellert
kapott, és csak hajszálon múlott, hogy nem történt végzetes
tragédia. "
BBC, Panoráma:
A román-magyar viszony
"Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos.
Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség
egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben.
Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült
jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja."
|
|
|
|
|
|
 |
Demszky Gábor a szamizdat-irodalomról
|
-------------------------------------
München, 1990. október 9. (SZER, Magyar híradó) - Bizony nem
volt mindig az az érzése a magyar állampolgárnak, hogy a rendőrség
az ő ügyét szolgálja. Nem is olyan régen a BM jelentős része még
azzal volt elfoglalva, hogy egy maroknyi kis csoportot kísért, vett
őriztbe, kobozta el tőlük mindazt, amit nagy munka árán
előállítottak: a szamizdat irodalmat.
Néhány napja kapható Budapesten a könyvkereskedésekben egy
kötet: válogatás az AB szamizdat kiadó termékeiből. Baráth Edina
készített ebből alkalomból interjút Demszky Gáborral, az AB kiadó -
nyugodtan mondhatjuk: legendás hírű vezetőjével, aki azóta
parlamenti képviselő, a nemzetvédelmi bizottság elnöke, és Budapest
főpolgármester-jelöltje.
- Milyen érzés ez most?
- Ez azt jelzi, hogy itt, ebben a könyvesboltban letehettük a
könyveinket és ez a kötet megszülethetett, hogy végleg,
végérvényesen lezárult egy korszak, ami remélhetőleg soha vissza nem
jön Magyarországon, tehát nem lesz szükség szamizdatra.
- Nem jelent-e ez most valamilyen fájdalmas nosztalgiát,
sóvárgást a múlt után?
- Nagyon furcsa érzés ez, igen -, de azt mondanám inkább, hogy
nemcsak nehézségekkel és megpróbáltatásokkal jár ez, hanem nagyon
sok örömmel is. Nekem nagy öröm a kezembe venni egy kötetet. Most is
ezt a szamizdat kötetet úgy tartom a kezemben, mint annak idején.
Minden egyes kötetnek a megjelenése nagyon nagy öröm volt, nagyon
nagy győzelem volt, egy újabb tett volt. Azt lehet mondani, hogy
ilyen fajta tiszta örömeink mostanában nagyon ritkán vannak. Valami
hiányzik ebből a politikai légkörből körülöttünk - és ez az a
tiszta, felszabadult öröm. Nyitottabb politizálásra gondolok. Arra,
hogy végül is át kellene élnie az embereknek azt, hogy egy
rendszerváltás történik, és ezzel együtt az életkörülményeik
javulnak. (folyt.)
1990. október 9., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Botond Károlyné, Editke útján, illetékeseknek! A meggyilkolt kapitány sírjánál, Szentesen, felejthetetlenül emlékeztek a tisztelők és máskéntgondolkodók. A szentesi harangok zúgása mellett, a trópusi hőségben is nagy számú tisztelők és máskéntgondolkodók gyűltek egybe július 8-án, a szentesi temetőben, a mártírhalált halt egykori rendőrkapitány sírjánál, annak koszorúzási ünnepségén. Emlékeztek és koszorúztak, a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakkos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldö¬ött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A nagynevű elődökről való gondolatok után a szónok a magyarok szicíliai szigetének nevezte Szentest. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte korabeli búcsúztatását: "Véred az ég felé kiált!" Emlékezett a lakosság, koszorúztak a máskéntgondolkodók. Szívbemarkoló!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|