 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A dunaújvárosi Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek nyilatkozata
"Gertner Sándor a Dunai
Vasmű polgári fegyveres őre, apja ,,önvédelmi,, pisztolyával, ittas
állapotban, egy lépcsőházablakon kilőtt az ott játszadozó gyermekek
közvetlen közelébe. A pisztolygolyó a szemközti falon gellert
kapott, és csak hajszálon múlott, hogy nem történt végzetes
tragédia. "
BBC, Panoráma:
A román-magyar viszony
"Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos.
Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség
egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben.
Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült
jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja."
|
|
|
|
|
|
 |
A Szent Jobb kultusza
|
1989. augusztus 16., szerda - Az idei Szent István ünnepen ismét körmenetre indul a Szent Jobb, a budapesti Bazilikában őrzött nemzeti ereklye. A hagyományok szerint a Szent Jobb az első magyar király mumifikált kézfeje.
Mint ismeretes, a bebalzsamozott testrészt I. István szentté
avatásakor, 1O83-ban emelték ki a székesfehévári sírból. Őrzésére
alapították meg a Benedek-rendi apátságot. A török uralom alatt
azonban keresztény kereskedők közreműködésével Raguzába került; az
ottani dominikánus kolostorban helyezték el, s több mint kétszáz
esztendőn át őrizték ott nagy titokban.
A Szent Jobb Mária Terézia közbenjárására került vissza
Magyarországra: a királynő 1771-ben Schönbrunnba, majd Budára, a
Zsigmond kápolnába szállíttatta. Ezt követően, a kiegyezéstől a
második világháború végéig minden év augusztus 2O-án körmenet indult
a Várban az ereklyével. Szent István napját nemzeti ünnepként
tartották számon, s munkaszünettel, zászlódísszel, ünnepi misével,
körmenettel emlékeztek az első magyar királyra.
A nyilasok a kézfejet a magyar koronázási jelvényekkel együtt
Németországba hurcolták. Innen került az Egyesült Államokba,
amelynek kormánya Mindszenty bíboros kérésére 1945. augusztus 2O-án
juttatta vissza.
A Szent Jobb a felszabadulás utáni években is elindult
körmenetére, 1949-től azonban zárt tabernákulumban őrizték, s
évenként augusztus 2O-án a Bazilika szentélyében róhatták le előtte
kegyeletüket a látogatók. Nyilvános tiszteletét Lékai László bíboros
elevenítette fel: a pecsétekkel lezárt üveghenger ereklyetartóban
elhelyezett kézfejereklye az utóbbi évtizedekben a Szent István
Bazilika kápolnájában rendszeresen megtekinthető. (MTI)
1989. augusztus 15., kedd 21:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Botond Károlyné, Editke útján, illetékeseknek! A meggyilkolt kapitány sírjánál, Szentesen, felejthetetlenül emlékeztek a tisztelők és máskéntgondolkodók. A szentesi harangok zúgása mellett, a trópusi hőségben is nagy számú tisztelők és máskéntgondolkodók gyűltek egybe július 8-án, a szentesi temetőben, a mártírhalált halt egykori rendőrkapitány sírjánál, annak koszorúzási ünnepségén. Emlékeztek és koszorúztak, a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakkos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldö¬ött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A nagynevű elődökről való gondolatok után a szónok a magyarok szicíliai szigetének nevezte Szentest. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte korabeli búcsúztatását: "Véred az ég felé kiált!" Emlékezett a lakosság, koszorúztak a máskéntgondolkodók. Szívbemarkoló!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|