Rendszerváltás és az MTI

	Azt is vegyük tudomásul, ami jó
Budapest, 1989. július 10. hétfő (MTI-Press) - Évek óta semmi nem nőtt ebben az országban jobban, mint a fennálló állapotok, a folyó események felett gyakorolt kritika. Ez jó, mert csak az a társadalom képes a fejlődésre, amelyik nem hiteti el önmagával, vagy amelyikkel nem sikerül elhitetni a vezetésnek, hogy minden jól megy és a lakosság meg lehet elégedve. Szükségszerű is, hiszen az elmúlt évtizedekben az volt a jellemző, hogy a hibákról nem volt szabad szólni, az eredményeket fel kellett nagyítani, sőt nem is létező eredményeket kelett kitalálni. Ennek éljük meg ma a reakcióját. Végzetes hiba az, ha a vezetés azt hiszi, hogy mindent a legjobban csinál, ennél csak az a nagyobb hiba, ha ezt sikerül a közvéleménnyel is elhitetnie. Érthető tehát, hogy nem az elégedetlenség ellen akarok szólni, az nemcsak indokolt, hanem szükséges is. Van azonban másik véglet is, amikor az eredményeket nem veszik tudomásul. Én ennek e jeleit is látom egyre jobban elszaporodni. alc. A történelemben egyedülállót valósítottunk meg Mikor a társaságomban panaszkodókat, bírálókat megkérdem: most jobb, vagy akárcsak egy évvel ezelőtt? Gondolkodés nélkül rávágják, hogy most. Aztán jönnek a de-k. A következő kérdésem: vártál ennyi pozitív változást egy évvel ezelőzz? A gyors válasz: nem. Tehát egyetértést tapasztalok abban, hogy az események a vártnál jobban és gyorsabban alakultak. Természetesen ez csak általánosságban igaz, mert egy sor területen nincs javulás, sőt. Amennyire azonban hiba volna az eredményekkel való általános megelégedettség, annyira hiba, ha nem látjuk, hogy lehetünk elégedettek is. Én négy területet emelek ki, amelyeken indokolt és hasznos volna látnunk az eredményeket: (folyt.) 1989. július 10., hétfő 11:09
Vissza »

	Azt is vegyük tudomásul, ami jó 2.
A politikai életünk gyorsabban és zökkenőmentesebben demokratizálódott, mint azt bárki külföldön és itthon elképzelte volna. Nem állhatunk meg ott, ahova eljutattunk, de a folyamatok sínen vannak, és hitem szerint visszafordíthatatlanok. Ebben a tekintetben nemcsak az elmúlt 40 évre igaz, hogy alig történt valami az elmúlt évhez képest, de az én korosztályom az élményei alapján tudhatja, hogy 1945 és 1949 között is sokkal kevesebb történt érdemben. Ha az elkövetkező két-három évben így folytatjuk, a történelemben eddig egyedülállót sikerül megvalósítani. Ha ez a közvélemény előtt is nyilvánvalóvá válik, több reményünk lehet arra, hogy a hatalom birtokosai is képesek lesznek e történelmi feladat megvalósításáért egyéni érdekeik fölé emelkedni. Nem akarok a nálam sokkal nehezebb anyagi körülmények között élők nevében is nyilatkozni, de megmondom, hogy én az utóbbi évek nagyobb szabadságát többre értékelem, mint nyugdíjam reálértékének rohamos értékvesztését. Az azonban aligha vitatható, hogy a kényszerű nadrágszíj meghúzásért az egyetlen, amit a közeljövőben kaphatunk, a nagyobb politikai szabadság és nemzetközi tekintély. alc. Komp helyett híd A magyar külpolitika évszázados távlatban mérve is kiemelkedő eredményekre, a nemzet érdekeit képviselő stratégiára lehet büszke. Az elmúlt kétszáz esztendő során a magyar külpolitikát még mindig Ady által oly találó megfogalmazás, a komp-természet jellemzte. Ez alatt azt kell érteni, hogy külpolitikánk vagy az egyik nagyhatalom oldalán kötött ki, vagy a másikon. Ha az egyik parthoz kötötte szorosan magát, akkor a másikról hitte, hogy az lenne esetleg a jobb. Ehhez még egy másik tényt is hozzá kell tennünk: az állam külső tekintélyét nagyobbra értékelte, mint a nép érdekeit és a világpolitikai realitásokat. Meggyőződésem szerint a magyar külpolitika az utóbbi években feladva komp-természetét, a híd szerepet vállalta, és tudomásul vette nemcsak a pártok, de a partok realitását is. Mindennek ellenére szinte nem is emlékszem, hogy valaki is megdícsérte volna ezért az illetékeseket. Hiba. (folyt.) 1989. július 10., hétfő 11:10
Vissza »

	Azt is vegyük tudomásul, ami jó 3.
Az igazságügyi szerveink, s jogszabály előkészítésünk is kiváló munkát végzett. E téren is egy év óta több történt, mint előtte egy évszázad alatt összesen, különösen igaz ez a színvonaláa és arra, amennyire sikerült elszakadnia a napi politikai csatározásoktól. Ez annál nagyobb dícséretet érdemel, mivel az elmúlt negyven évben e téren uralkodtak a legszomorúbb állapotok. Sokszor elmondtam a múltban, hogy milyen súlyos hiba, hogy a jogásztársadalom 1949 után szinte teljesen elvesztette korábbi politikai szerepét. A reformkortól kezdve a jogászok a társadalmi fejlődés, a reformok követelésének élvonalát képviselték. Ebből a szerepből kizárták őket, és nem is sikerült még a hátsó ajtókon sem visszajönniük. Ezért aztán annál nagyobb a jelenlegi szerepükért járó elismerés. Az elmúlt év során talán ők tehették a legtöbbet a reform megvalósítása érdekében. alc. Látványos eredmények a tömegkommunikációban A nap minden órájában látható leglátványosabb eredményt azonban a hírközlésben értük el. Az újságok, a folyóiratok, a könyvek, a rádió, a televízió mondanivalójának értéke egy év alatt a többszörösére emelkedett. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a felemelt árak ellenére nőtt az újságok iránti kereslet, és ennél is sokkal jobban, a megvásárolt újságból elolvasott anyag mennyisége. Mindez az emelkedő költségek ellenére csupán azért, mert az újságírók munkája klasszisokkal jobb, mint korábban volt. Lehetett volna még más eredményekről is szólni, nemcsak a helyhiány miatt, de ezt azért sem tartottam indokoltnak, mert a hibák és hiányosságok száma ennél is sokkal nagyobb. (MTI-Press) 1989. július 10., hétfő 11:11
Vissza »