 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A dunaújvárosi Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek nyilatkozata
"Gertner Sándor a Dunai
Vasmű polgári fegyveres őre, apja ,,önvédelmi,, pisztolyával, ittas
állapotban, egy lépcsőházablakon kilőtt az ott játszadozó gyermekek
közvetlen közelébe. A pisztolygolyó a szemközti falon gellert
kapott, és csak hajszálon múlott, hogy nem történt végzetes
tragédia. "
BBC, Panoráma:
A román-magyar viszony
"Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos.
Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség
egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben.
Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült
jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja."
|
|
|
|
|
|
 |
Válasz hallgatóknak
|
München, 1989. július 8. (SZER, Hallgatók fóruma) - A
mikrofonnál Kálló Zsuzsa, Takács Antal és Láng Júlia. Először
Nyugat-Németországba feladott hazai levélből idézünk:
- Egyszer az életben engedtessék meg nekem is, hogy elmondjam a
nyilvánosság előtt sajátos véleményét, akár respektálják, akár nem.
Először azonban bemutatkozom. Én nem voltam és nem vagyok pártokat
kedvelő típus. A II. világháború alatt katona is voltam Budapesten,
aztán orosz fogoly. A sors kegyes volt hozzám, tiszta
lelkiismerettel állíthatom, nincs mit meggyónnom. Nevemet azonban
még mindig kénytelen vagyok elhallgatni, nem hiszek a
kommunizmusban, sem a peresztrojkában. Igaz, hogy már a nyugati
demokráciákban sem igen.
Hazámban az egész politikai és gazdasági komédiát az
agyalágyultaknak találták ki. Több mint 40 év óta elhangzanak
ugyanazok a szavak más-más formában. Van-e még olyan állampolgár e
hazában, aki hitelt ad a szószátyár kijelentéseknek? Csupa üres
frázis és minden marad a régiben, semmi sem változik. Az egekre,
elvtársak
Mi folyik itt? Halomra gyilkoltatják az embereket, azután
hozsannáznak Rajknak, Nagy Imrének
Miért ámítjuk magunkat, hogy
létezik egy emberarcú kommunizmus? Hiszi-e valóban valaki, hogy ez a
rendszer engedne a nép akaratának és lemondana a hatalom
birtoklásáról? A szörnyetegek, igaz, eltávoztak az élők sorából, de
eszméik utódaikban még mindig kísértenek. A tömeggyilkosok még
köztünk élnek és a világ vezetői velük még mindig paroláznak.
Említsük a kínai eseményeket
Újabb intő példa, de nem tanul a
világ. Gallicus reflektora óta sajnos a bolsevistáknak csak a
taktikája változott, jelleme, erkölcse vajmi keveset. (folyt.)
1989. július 8., szombat
|
Vissza »
|
|
- Válasz hallgatóknak - 1. folyt.
|
- Levélírónk utóiratban meséli utazása körülményeit:
- Az utazáshoz szükséges iratok hazai beszerzéséről nem is
beszélek, hogyan kezelik le az embert, micsoda megalázó viselkedés
mindenütt. Jó indulattal, jó szándékú hozzáállással sehol sem
találkoztam. Az utas vámkezelése Budapesttől Hegyeshalomig folyik,
kiforgatnak bennünket, a kommunista apparátus szemében nincs
becsületes állampolgár, csak bűnöző. Kisnyugdíjas vagyok. A törvény
szerint biztosított valuta összeget kiváltom, a valutapapír a
zsebemben, a vámosnak átadom. Kiderül, hogy szabálytalan, elveszi az
útlevelemet, 200 márkámat, felszólít, hogy szálljak le a vonatról.
Tiltakozom, maradok. Útlevél vissza. Papírt ad a pénzemről,
megjegyzéssel: "talán majd visszakapok valamit, mivel őszinte
bevallást tettem." Kiraboltak, mégis bűnözőnek érzem magam. Cinikus
megjegyzések, emberi méltóság, bolsevista átok, kavarognak bennem.
Talán nem is baj, hogy megöregedtem.
- Baj vagy nem baj, nem tudom, dehát előbb-utóbb mindannyian
megöregszünk. Reméljük, nyugati utazása azért mégiscsak jól
sikerült, és hazatértekor visszakapta a lefoglalt pénzt.
- Üzenetrögzitőnkre érkezett hívásokból idézünk.
- Kedves rádió
Nem tudom, Önök hogy vannak ezzel. Engem - s
gondolom, aligha vagyok egyedül - igencsak felháborított, amikor
Berend T. Iván akadémikus - vagy inkább elvtársi minőségben -
koszorút helyezett a forradalom kivégzettjeinek sírjára. Nem is
annyira az a bántó, hogy mindezt egy MSZMP KB-tag teszi, hiszen az
utóbbi másfél évben számos vezető párttag ha évtizedes késéssel
ugyan, de elismerte az álkompromisszumos Kádári korszak számtalan
törvénysértését, torzítását, hazugságát. Nem úgy viszont a Magyar
Tudományos Akadémia elnöke, aki alig egy héttel június 16-ika előtt
a következőket nyilatkozta a fenti korszakról:
"A kompromisszumos reform útja Magyarországot a 60-as, 70-es
években különleges szigetté tette, ahol nem volt élelmiszerhiány,
ahol politikai meggyőződésük miatt emberek nem ültek börtönben és
ahol tömegessé vált a nyugati turizmus." (folyt.)
1989. július 8., szombat
|
Vissza »
|
|
- Válasz hallgatóknak - 2. folyt.
|
Lásd: Népszabadság június 10-iki száma. Mindez nemcsak
kegyeletsértő és cinikus, de enyhén szólva félrevezető és hamis.
Ugyanis az a tény, hogy a korábbi szinte krónikus élelmiszerhiány
megváltozott, kizárólag a háztájival rendelkezők óriási szorgalmának
és nem a szocialista Magyarországnak az érdeme. Egy
tömegmészárlásokkal, tízezrek üldöztetésével, az internálásokkal
terhes, a jogállamiság legelemibb követelményeinek sem eleget tevő
korszakot semmilyen formában nem lehet "reálpolitikus", avagy
"kompromisszumos" reformjelzővel titulálni. Különösen a mai Magyar
Tudományos Akadémia elnökének nem.
Igencsak kétlem, hogy mind a mai napig Berend T. Iván ne tudna
arról, hogy még a 70-es években is hány száz politikai fogoly ült a
börtönökben. Ami pedig a tömeges nyugati turizmust illeti, a hazai
statisztikai könyv szerint 1970-ben mintegy 700 ezer nem szocialista
lépte át határainkat, illetve alig 180 ezer magyarnak adatott meg az
a bizonyos nyugati út. Vagyis az összlakossághoz viszonyítva egy
szerény 7, illetve 2 százalékos turizmusról beszélhetünk, amivel
talán az akkori Szovjetuniót és Albániát bizonyára megelőztük, de
tömeges nyugati turizmusról áradozni igencsak túlzás. Az a tény,
miszerint a cikk további részében Kádár Jánost jellembelileg és
történelmileg Berend T. Ivánt egy síkra teszi, mintegy összemossa
Károlyi Mihállyal és Deák Ferenccel, tényleg több mint abszurd és
felháborító.
- Postán érkezett a Cigány Ifjúsági Szövetség levele.
- Politikai, jogi és kulturális érdekképviseleti szervezetünk
1989 április 28-ikán alakult Budapesten. Célunk, hogy jogainkat mint
nemzeti kisebbség az alkotmányban rögzítsék, és a nemzetnek ne
részese, hanem része legyen a cigányság. Élni kívánunk jogainkkal, a
rólunk való döntésben annak előkészítésében részt venni. A
nemzetközi kapcsolatok kiépítéséhez a konföderáció alapjainak
megteremtésével, a világ cigány ifjúságának közös politikai és
kultúrális rendezvények szervezésével, a cigányság értékeit
szeretnénk feltárni, nyelvünket ápolni intézményesített formában. Ez
alapvető emberi jogunk. (folyt.)
1989. július 8., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Válasz hallgatóknak - 3. folyt.
|
Tervbe vettük, hogy létrehozunk egy nemzetközi újságot, amelyet
a világ minden részében terjeszteni kívánunk az egyetemes és a
cigány kultúra ápolásának érdekében. Várjuk azon fiatal cigány
szerveződések és olyan cigány fiatalok jelentkezését, akik
célkitűzéseinkkel egyetértenek, azokat magukénak vallják.
Levélcímünk: Cigány Ifjúsági Szövetség - 1133 Budapest, Kun Béla
rakpart 37-38.
- Folytatjuk Lipták Béla New-Yorki professzor sorozatát a
bős-nagymarosi vízlépcső ügyéről. Hetente azonos időben ismétlődő
sorozatunkban most a vízlépcső problémáinak megoldásáról kérem ki
Lipták professzor véleményét. Bevezetésül annyit, hogy ennek a
sorozatnak a szövegét megküldjük azoknak, akik kérik azt a rádiótól.
- Nos, a megoldás műszakilag hat részből áll. Ezeket támogatja
az Európa Parlament, az Alternatív Nobel-díj Bizottság és a
Csehszlovák, illetve Magyar Tudományos Akadémia sok tagja. Tehát a
szükséges hat lépés a következő:
1. Nagymaros ne épüljön meg.
2. Bős járjon folyamatosan.
3. Az Öreg-Dunában maradjon legalább 1000 köbméter víz
másodpercenként, és csak az ezt meghaladó vízmennyiséget engedjék át
az üzemcsatornába.
4. A Dunakiliti duzzasztó is termeljen áramot.
5. Az üzemcsatornából távolítsák el a szigetelést, és végül:
6. Addig ne kezdjenek duzzasztani, amíg az érintett ártér összes
szennyvíztisztító üzeme nincs működésben.
- Mennyiben változtatná meg ez a megoldás a jelenleg érvényben
lévő szerződéseket? (folyt.)
1989. július 8., szombat
|
Vissza »
|
|
- Válasz hallgatóknak - 4. folyt.
|
- A Csehszlovákiával való szerződés jellege a prágai
műfelháborodás ellenére lényegében nem változna, az továbbra is a
végzett munka arányában való áramelosztást szabná meg. Mivel az új
szerződés alapján Magyarország kevesebb munkát végezne, így a teljes
áramtermelésnek is kisebb hányada, mondjuk 40 százaléka illetné meg.
Az osztrák vállalatokkal kötött szerződéseket úgy kellene
megváltoztatni, hogy Nagymaros helyett Dunakilitinél építsenek be -
természetesen magyar gyártmányú - turbinákat, és ezen kisebb munka
ellenében kapjanak a korábbinál kevesebb áramot. A magyar
vállalatokkal szemben nem annyira szerződésmódosításról, mint inkább
a munkafeladatok megváltoztatásáról van szó. Így az új
munkafeladatok súlypontja a szennyvíztisztítók építése és a
hajózhatóság biztosítása lenne.
Végül fontosnak tartanám, hogy az új szerződéseket hozzák
nyilvánosságra, és hogy azokat az Országgyűlés hagyja jóvá.
- Megtakarítást vagy költséget jelenthet-e a fenti terv a magyar
adófizetőnek?
- Óriási, sok 10 milliárdos azonnali megtakarítást jelentene ez
a terv. Ezenkívül olyan anyagilag nehezen kifejezhető előnyökkel is
járna, mint határfolyónk megőrzése, a fővárosunkat veszélyeztető
víztömeg eltávolítása, Csallóköz életformájának és a Dunakanyar
látképének megőrzése, ivóvízünk, halállományunk, történelmi
emlékeink, mező- és erdőgazdaságunk, egyszóval nemzeti érdekeink
védelme.
- A nagymarosi-visegrádi vízlépcső elhagyása milyen
helyreállítási munkákat igényelne? (folyt.)
1989. július 8., szombat
|
Vissza »
|
|
- Válasz hallgatóknak - 5. folyt.
|
- Először megismételném, hogy amennyiben a magyar nép
megszavazza a teljes leállítást, és tárgyilagos szakértők
megállapítják a leállítás költségeit, úgy a (...?) bizottság
közbenjár, hogy a nemzetközi pénzintézetek kifizessék a leállítás
költségét. Nos, a helyreállítási munkálatokra térve a már megemelt
gátakon nem kell változtatni. Azok csak a biztonságot növelik. A
zavartalan hajózás érdekében valószínű, hogy Gönyü térségében
további kotrásra lesz szükség. A Visegrád alatt eddig végzett
földmunka teljes mértékben visszafordítható és önkéntes munkaerővel
elvégezhető. Ilyen önkéntes munka végzésére már jelentkeztek úgy
otthoni iskolák diákjai, mint a nyugati magyar cserkészek. Persze
mielőtt a helyreállítási munkák megkezdődnek helyes lenne felmérni,
hogy az osztrákok által épített elterelő csatorna és körgát nem
lenne-e legalább részben hasznosítható valamilyen más célra?
- Köszönöm szépen. Jövő héten e sorozat utolsó adásában a
hallgatók kérdéseire fog válaszolni a Magyar Környezetvédelmi Alap
elnöke, Lipták Béla.
Végül ismételten felhívjuk a figyelmüket, hogy ha valaki a
kérdéseire azonnali választ vár, vagy pedig egyáltalán mondanivalója
van és beszélgetni kíván, szerdán és szombaton délután 4 és fél hét
között telefonáljon a 00-49-89-21023916-os telefonszámra, vagy pedig
hagyjon üzenetet az üzenetrögzítőnkön, hogy ebben az időpontban
milyen telefonszámon hívhatja vissza Szép Zoltán kollégám, aki
mindenkit visszahív szerdán és szombaton délután. Üzenetrögzítőnk
száma: 00-49-89-295457 vagy 00-49-89-297046-os. +++
1989. július 8., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Botond Károlyné, Editke útján, illetékeseknek! A meggyilkolt kapitány sírjánál, Szentesen, felejthetetlenül emlékeztek a tisztelők és máskéntgondolkodók. A szentesi harangok zúgása mellett, a trópusi hőségben is nagy számú tisztelők és máskéntgondolkodók gyűltek egybe július 8-án, a szentesi temetőben, a mártírhalált halt egykori rendőrkapitány sírjánál, annak koszorúzási ünnepségén. Emlékeztek és koszorúztak, a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakkos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldö¬ött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A nagynevű elődökről való gondolatok után a szónok a magyarok szicíliai szigetének nevezte Szentest. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte korabeli búcsúztatását: "Véred az ég felé kiált!" Emlékezett a lakosság, koszorúztak a máskéntgondolkodók. Szívbemarkoló!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|