|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A dunaújvárosi Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek nyilatkozata
"Gertner Sándor a Dunai
Vasmű polgári fegyveres őre, apja ,,önvédelmi,, pisztolyával, ittas
állapotban, egy lépcsőházablakon kilőtt az ott játszadozó gyermekek
közvetlen közelébe. A pisztolygolyó a szemközti falon gellert
kapott, és csak hajszálon múlott, hogy nem történt végzetes
tragédia. "
BBC, Panoráma:
A román-magyar viszony
"Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos.
Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség
egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben.
Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült
jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja."
|
|
|
|
|
|
|
A Legfelsőbb Bíróság döntése
|
München, 1989. július 6. (SZER, Magyar Híradó) - A Legfelsőbb Bíróság épületében, a Markó utca 16 szám alatt ma délelőtt olyan eseményre került sor, amely éppúgy mérföldköve lesz a modern magyar jogtörténelemnek, mint 1989 június 16-a volt a magyar politikatörténetben. A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa ugyanis ezekben az órákban a legfelsőbb ügyész által a Nagy Imre és társai ellen 31 évvel ezelőtt lefolytatott perrel kapcsolatos törvényességi óvást tárgyalta. A tárgyalóteremben az érintett családok képviselőin kívül nagyszámú újságíró foglalt helyet. Magának az óvásnak az előadója dr. Czili Gyula volt, aki előbb az 1958-as ítéletet foglalta össze, majd ismertette a legfelsőbb ügyész által aláírt törvényességi óvást. Eközben suttogva, de futótűzként terjedt el a teremben Kádár János halálának híre, a délelőtti szünet alkalmával vált egyébként teljesen nyilvánvalóvá, hogy a teremben aligha akadt egyetlen olyan személy is, aki ne venné biztosra a tárgyalás kimenetelét, vagyis az akkori ítélet megsemmisítését. Az 1958-ban elítéltek késői védelmét - köztük Tildy Zoltánét is - egyébként három ügyvéd látta el, Dornbach Alajos, Róth Miklós és Bánáthy János. Mindhárman kiemelték annak fontosságát, amire egyébként az ügyészi óvás is felhívta a figyelmet. Nevezetesen a bírói függetlenségről van szó, amelynek sem szellemét nem tartotta tiszteletben a törvényhozói, bírói és végrehajtói hatásköröket összeolvasztó sztálini joggyakorlat, de még alakiságait is lépten-nyomon megsértette. Röviddel 12 óra után aztán ismertették a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsának határozatát, amely az 1958-as ítéletekről megállapítja, hogy törvénysértőek voltak, ezért hatályon kívül helyezi őket, a vádlottakat pedig felmenti. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Botond Károlyné, Editke útján, illetékeseknek! A meggyilkolt kapitány sírjánál, Szentesen, felejthetetlenül emlékeztek a tisztelők és máskéntgondolkodók. A szentesi harangok zúgása mellett, a trópusi hőségben is nagy számú tisztelők és máskéntgondolkodók gyűltek egybe július 8-án, a szentesi temetőben, a mártírhalált halt egykori rendőrkapitány sírjánál, annak koszorúzási ünnepségén. Emlékeztek és koszorúztak, a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakkos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldö¬ött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A nagynevű elődökről való gondolatok után a szónok a magyarok szicíliai szigetének nevezte Szentest. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte korabeli búcsúztatását: "Véred az ég felé kiált!" Emlékezett a lakosság, koszorúztak a máskéntgondolkodók. Szívbemarkoló!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|