|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A dunaújvárosi Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek nyilatkozata
"Gertner Sándor a Dunai
Vasmű polgári fegyveres őre, apja ,,önvédelmi,, pisztolyával, ittas
állapotban, egy lépcsőházablakon kilőtt az ott játszadozó gyermekek
közvetlen közelébe. A pisztolygolyó a szemközti falon gellert
kapott, és csak hajszálon múlott, hogy nem történt végzetes
tragédia. "
BBC, Panoráma:
A román-magyar viszony
"Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos.
Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség
egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben.
Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült
jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja."
|
|
|
|
|
|
|
Örményország - Komszomolszkaja Pravda
|
Moszkva, 1989. január 3. kedd (MTI-tud) - A Karabah-bizottság korifeusainak felforgató tevékenységéről, polgárháborúval való fenygetőzéseiről közöl újabb részleteket keddi számában a Komszomolszkaja Pravda című szovjet napilap, a Kommunyiszt című örmény napilap tudósítását átvéve. Megállapítja: az említett csoportosulás politikai irányvonala az elmúlt tíz hónapban szélsőséges változásokon ment keresztül, s a következő célt tűzte maga elé: oly mértékben felszítani a nacionalizmust, hogy azzal ,,fel lehessen szedetni a macskaköveket,,.
A szovjet lap ezzel összefüggésben több nyugati rádióállomás adásából idéz. A Deutsche Welle december 20-án a következőket jelentette: Asot Manucsarján örmény ,,jogvédő,, személyiség polgárháborús veszélyre figyelmeztetett Örményországban, amely véleménye szerint az egész Szovjetunióra átterjedhet. Másnap ez a rádióállomás már azt jelentette, hogy Manucsarján interjút adott Stern című lapnak, azt hangoztatva, hogy ,,Örményországban készen áll az ifjúság, kézigránátokkal és puskákkal felfegyverkezve,,. Hasonló információt közölt Manucsarjánra hivatkozva a kanadai rádió is, azt állítva, hogy fiatal örmények szerint csakis a fegyveres harc hozhatja meg a Karabah-hegyvidék és Örményország egyesülését. A szovjet lap megszólaltaja a szélsőségesek egy másik vezetőjét - Ter-Petroszjánt is -, aki az egyik szeptember 22-i naggyűlésen így szónokolt: ,,Tudnotok kell hogy Örményországot megszállták. Az a hadsereg, amely Jerevánban és Örményország más helyein állomásozik, nem a mi hadseregeünk. Ez az ellenség hadserege,,. Manucsarján ugyanezen a napon a következőket hangoztatta: ,,ha ez az armada a nép ellen támadna, tudja, ez második Afganisztán lesz számára,,. A Komszomolszkaja Pravda idéz az egyik ultimátumból is, amelyet akkoriban az egyik belügyi szervhez továbbítottak. Ez követeli a letartóztatott karabah-bizottsági tagok és más politikai foglyok szabadon bocsátását, 24 órás határidőt szabva erre. A feltételeinek nem teljesítése esetén, a ,,tömeges terror eszközeihez fogunk nyúlni,, - fogalmazott az ultimátum. ,,Az akciók idejét és helyét nem nevezzük meg, de fegyverzetünk között vannak Stinger-rakéták is, amelyeket barátainktól kapunk,,. A lap megjegyzi, hogy talán csak huligán akciónak lehetne minősíteni az esetet, de sajnos tény, hogy számos kézigránátot foglaltak le Örményországban a belügyi erők, amit a szovjet lap fotóval is illusztrál. +++
1989. január 3., kedd 20:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Botond Károlyné, Editke útján, illetékeseknek! A meggyilkolt kapitány sírjánál, Szentesen, felejthetetlenül emlékeztek a tisztelők és máskéntgondolkodók. A szentesi harangok zúgása mellett, a trópusi hőségben is nagy számú tisztelők és máskéntgondolkodók gyűltek egybe július 8-án, a szentesi temetőben, a mártírhalált halt egykori rendőrkapitány sírjánál, annak koszorúzási ünnepségén. Emlékeztek és koszorúztak, a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakkos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldö¬ött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A nagynevű elődökről való gondolatok után a szónok a magyarok szicíliai szigetének nevezte Szentest. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte korabeli búcsúztatását: "Véred az ég felé kiált!" Emlékezett a lakosság, koszorúztak a máskéntgondolkodók. Szívbemarkoló!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|