![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A dunaújvárosi Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek nyilatkozata
"Gertner Sándor a Dunai
Vasmű polgári fegyveres őre, apja ,,önvédelmi,, pisztolyával, ittas
állapotban, egy lépcsőházablakon kilőtt az ott játszadozó gyermekek
közvetlen közelébe. A pisztolygolyó a szemközti falon gellert
kapott, és csak hajszálon múlott, hogy nem történt végzetes
tragédia. "
BBC, Panoráma:
A román-magyar viszony
"Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos.
Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség
egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben.
Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült
jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nyilvánosság Klub
|
![](../img/spacer.gif)
München, 1989. május 3. (SZER, Magyar híradó) - A Nyilvánosság Klub tegnap sajtótájékoztatót tartott, amelyen a Történelmi Igazságtétel Bizottság és a Hajnal István Kör is részt vett. Gadó György jelenti Budapestről: - Kutatható-e a történelem? - ezt a kérdést tették fel és erről rendezi most szombaton soron következő vita délelőttjét is a Közgazdaságtudományi Egyetemen a Nyilvánosság Klub. A kérdés időszerű és teljesen nyilvánvaló - mutatott rá Pethő Iván gazdaságtörténész. A történelmi múlt feltárása, valósághű megismertetése a nemzet önismeretének és azonosságtudatának szerves része. Eddig azonban politikai szempontok és korlátozások szabták meg a kutatás lehetőségeit. Tulajdonképpen ma sincs még másképp. A rendezvényen nemcsak a Nyilvánosság Klub és a vele együttműködő független szervezetek képviselői vesznek majd részt, hanem számos olyan személy is, aki - akár kutatóként, akár a másik oldalról - érintett az ügyben. Meghívták Zinner Tibort is, azt a történészt, aki szakmai elnöke a kormányzat által a koncepciós perek felülvizsgálatának előkészítése végett felállított bizottságnak. Zinner azonban nem jön el - amint mondotta: e tisztének átvételekor esküvel fogadott hallgatást. Ami egyébként Zinner személyét illeti, Bácskai Vera a történettudományok doktora a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a történész társadalomnak nincs bizalma iránta, mint az említett bizottság társelnöke iránt. Sőt: a bizottság maga sem érdemes a bizalomra, mivel nem független történészek, hanem pártalkalmazottak képezik a zömét. Összetételéről sem a Tudományos Akadémiát, sem a szakmái intézményeket, sem pedig az ugyancsak érdekelt egyházakat nem kérdezték meg. Mindesetre - hangsúlyozta Bácskai Vera - ajánlatos lesz e bizottság munkájára és e a munka körülményeire addig is odafigyelni, hogy újabb fontos iratok el ne tűnjenek. Az iratállomány ugyanis már eleve igen foghíjas. Zinner Tibor egy ízben maga mondta el, hogy 1959-ben a koncepciós perekkel kapcsolatos iratanyag jelentékeny részét megsemmisítették. Máig sem tudni kik, és kiknek a rendelkezésére. A sajtókonferenciát rendező társadalmi szervezetek nevében Litván György történész, a Történelmi Igazságtétel Bizottságának képviselője kijelentette: ezzel a bizottsággal nem kívánnak együttműködni. A hatalom ma, amikor már nem térhet ki a közvélemény követelése elől és kénytelen legalább külszín szerint hozzálátni az ártatlanul elítéltek rehabilitációjához, hasonlóképpen jár el, mint annak idején Rákosiék. Tessék-lássék munka, hiányos nyilvánosság, nem hitelképes közreműködők. Pethő Iván felhívta a sajtó megjelent képviselőinek a figyelmét, hogy mindenekelőtt arra a szerepre kell rámutatni, amelyet a kommunista pártvezetés politikai döntései játszottak a koncepciós perek elindításában. Az 1956-os események megítélése sem holmi történész szakbizottságok dolga. A forradalom nem attól forradalom, hogy ma valamiféle bizottság esetleg annak minősíti, hanem attól, hogy a résztvevői, a kortársak forradalomként élték meg, és forradalom gyanánt épült be a nemzet történelmi tudatába. Ebben az összefüggésben, mint e történelem dokumentumai, és mint a nemzeti önismeret tényezője lesz igen érdekes a szombati vita délelőttön ismertetésre kerülő némelyik dokumentum, továbbá az a két kiadvány, amelyet a Századvég című független folyóirat erre a napra időzít. Az Igazság a Nagy Imre-ügyben című kötet első kiadásban már 30 évvel ezelőtt megjelent Nyugaton, és szerzői már akkor cáfolhatatlanul bebizonyították, mennyire hazugok a hatalom úgynevezett érvei. A másik kiadvány a forradalom napjaiban elhangzott rádióadások szövegét gyűjti egybe, és hallatlanul érdekes forrást ad a kutatók, valamint a nagyközönség kezébe. +++
1989. május 3., szerda
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"Botond Károlyné, Editke útján, illetékeseknek! A meggyilkolt kapitány sírjánál, Szentesen, felejthetetlenül emlékeztek a tisztelők és máskéntgondolkodók. A szentesi harangok zúgása mellett, a trópusi hőségben is nagy számú tisztelők és máskéntgondolkodók gyűltek egybe július 8-án, a szentesi temetőben, a mártírhalált halt egykori rendőrkapitány sírjánál, annak koszorúzási ünnepségén. Emlékeztek és koszorúztak, a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakkos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldö¬ött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A nagynevű elődökről való gondolatok után a szónok a magyarok szicíliai szigetének nevezte Szentest. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte korabeli búcsúztatását: "Véred az ég felé kiált!" Emlékezett a lakosság, koszorúztak a máskéntgondolkodók. Szívbemarkoló!"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|