![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A dunaújvárosi Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek nyilatkozata
"Gertner Sándor a Dunai
Vasmű polgári fegyveres őre, apja ,,önvédelmi,, pisztolyával, ittas
állapotban, egy lépcsőházablakon kilőtt az ott játszadozó gyermekek
közvetlen közelébe. A pisztolygolyó a szemközti falon gellert
kapott, és csak hajszálon múlott, hogy nem történt végzetes
tragédia. "
BBC, Panoráma:
A román-magyar viszony
"Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos.
Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség
egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben.
Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült
jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Szegedi tudósítás
|
![](../img/spacer.gif)
(Molnár Máté) München, 1989. március 15. (SZER, Magyar híradó) - Sok vita és riogatás után békésen lezajlott Szegeden is a független szervezetek március 15-i ünnepsége. A híreket máskor gondosan szelektáló Kossuth rádió által is terjesztett fenyegetés szerint Szegeden fegyveres provokáció várható. A városban az terjedt el, hogy a Münnich Ferenc Társaság tagjai lőnek majd a tömegre. Ez feszültté tette a hangulatot, de csak 14-én. Ma az ünnepség minden helyszíne megtelt ünneplő és bizakodó emberekkel. A független ünnepségre legalább háromszor-négyszer annyian voltak kíváncsiak, mint a hivatalosra. A függetlenek felvonulásának gyülekező helye a Múzeum előtt volt. Itt mondta el a Himnusz eléneklése után 11 órakor Király Zoltán szegedi képviselő emelkedett hangú beszédét. Egyik jellegzetes mondta: "Az elmúlt évtizedekben Magyarországot a Balkán felé szorították. A demokráciát jelzős szerkezetekbe zárták, és a parlament csak bokréta volt az abszolút hatalmú állam kalapján." A szegedi képviselő örömmel üdvözölte a napot, amikor a nemzet visszavette ünnepét a hatalomtól, és arra az eljövendő napra gondolt, amikor végre ismét valódi országgyűlés lesz. Ezt követően elhangzott az 1848-as 12 pont, majd az ünneplők a Dóm térre vonultak, megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát, majd az Aradi vértanúk terén a szőregi csata emlékoszlopát. A második rövid, higgadt és bölcs beszédet Tamás Gáspár Miklós, a Szabad Demokraták Szövetségének tanácstagja mondta az egyetem főépületének lépcsőjén. Emlékeztetett az 1848-as csatára, amikor Petőfi egy mozdulattal sajtószabadságot teremtett. "Ma nincs cenzúra, de a sajtó még nem szabad. Nincs már erős diktatúra fölöttünk, de mi még nem vagyunk szabadok. Erdély ügye későn ugyan, de érdeklődést keltett. Ugyanakkor Grósz Károly köszönetet mondott a felvidéki magyarok jó sorsáért a csehszlovák vezetőknek. A politikában légüres tér, vákuum van. Ebben az átmeneti időszakban a társadalom legyen türelmes, a kommunista párt pedig ne éljen vissza még mindig meglévő kiváltságaival." Tamás Gáspár Miklós beszéde után a Fidesz szegedi szervezetének egyik tagja felolvasta a mai 12 pontot. Ezek mindegyikét hatalmas taps fogadta. A harmadik hazafias beszédet a Kossuth-szobornál Raffai Ernő, a Magyar Demokrata Fórum választmányának tagja tartotta. Emlékeztetett a magyarság XX. században elszenvedett vereségeire. Trianontól az 1956. november 4-ét követő nyílt terrorig, az 1960- 70-es évek társadalmat szétzüllesztő válságos, burkoltabb elnyomásáig. De mégis él a magyarság - mondta. Szilárdságot, radikalizmust ajánlott a hosszú távú célok kitűzésekor, megfontoltságot, jó taktikai érzéket, toleranciát kívánt az aktuális követelések megfogalmazásakor. A Kossuth-szobor megkoszorúzása után az ünnepség a Szózat eléneklésével fejeződött be, a teret megtöltő 65 ezer szegedi polgár délután egy órakor békésen indulhatott haza. +++
1989. március 15., szerda
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"Botond Károlyné, Editke útján, illetékeseknek! A meggyilkolt kapitány sírjánál, Szentesen, felejthetetlenül emlékeztek a tisztelők és máskéntgondolkodók. A szentesi harangok zúgása mellett, a trópusi hőségben is nagy számú tisztelők és máskéntgondolkodók gyűltek egybe július 8-án, a szentesi temetőben, a mártírhalált halt egykori rendőrkapitány sírjánál, annak koszorúzási ünnepségén. Emlékeztek és koszorúztak, a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakkos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldö¬ött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A nagynevű elődökről való gondolatok után a szónok a magyarok szicíliai szigetének nevezte Szentest. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte korabeli búcsúztatását: "Véred az ég felé kiált!" Emlékezett a lakosság, koszorúztak a máskéntgondolkodók. Szívbemarkoló!"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|