![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A dunaújvárosi Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek nyilatkozata
"Gertner Sándor a Dunai
Vasmű polgári fegyveres őre, apja ,,önvédelmi,, pisztolyával, ittas
állapotban, egy lépcsőházablakon kilőtt az ott játszadozó gyermekek
közvetlen közelébe. A pisztolygolyó a szemközti falon gellert
kapott, és csak hajszálon múlott, hogy nem történt végzetes
tragédia. "
BBC, Panoráma:
A román-magyar viszony
"Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos.
Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség
egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben.
Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült
jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Magyar csatlakozás
|
![](../img/spacer.gif)
(Kézdi Pál München, 1989. február 24. (SZER, Világhíradó) - Kínát és Jugoszláviát követően, Magyarország a harmadik kommunista rendszerű ország amely csatlakozott a menekültek befogadására vonatkozó 1951. évi genfi egyezményhez. Az emberi jogok 1948. évi egyetemes deklarációja, az 1966. évi egyességokmány és ez az 1951. évi genfi konvenció tartalmazza a menekültekre vonatkozó legfontosabb szabályokat. Az utóbbit 1967-ben jegyzőkönyvvel egészítették ki, és ez lehetővé teszi az újabb keletű menekült problémákkal való foglakozást is. Az egyezménynek és a jegyzőkönyvnek a rendelkezései megkönnyítik a menekültek helyzetének a rendezését. Egyrészt segítik befogadásukat, másrészt egy arra alkalmas új ország társadalmába való beilleszkedésüket. Az említett okmányok lehetővé teszik az ENSZ menekültügyi főbiztosának az ellenőrző tevékenységét, továbbá rendelkezéseket tartalmaznak a menekülteket befogadó országok jelentési kötelezettségéről. Magyarországot felkészületlenül érte az Erdélyből érkező nagyszámú menekült befogadása. Hogy nagyobb nemzetközi támogatást kaphasson, vállalnia kellett a többi menekülteket befogadó európai ország gyakorlatát. A genfi egyezményhez csatlakozás megnyugtatóan rendezi a romániai menekültek helyzetét, jogait többé nem a helyi határőr és rendőri szervek - gyakran önkényes - döntésétől függenek. A magyar hatóságok ezután személyi okmányokat és menekült útleveleket állíthatnak ki az Erdélyből érkezőknek. A magyar kormány segítséget kérhet a nemzetközi szervezetektől, mindenekelőtt az ENSZ menekültügyi főbiztosságától. Az is fontos, hogy a magyar állami és társadalmi szerveztek könnyebben tájékoztathatják a nemzetközi közvéleményt a romániai jogsértésekről és az ezzel összefüggő menekültügyi problémákról. Azt is csak üdvözölhetjük, hogy megszűnik a menekülők közti hátrányos megkülönböztetés és mindenkit be kell ezután fogadni aki megfelel a genfi egyezmény feltételeinek. Intézményessé válik a menedékért folyamodók letelepítése, és most már nemcsak az emberiesség, de nemzetközi jogi kötelezettség is előírja a menekültek iskoláztatását, szociális ellátását és a munkavállalás biztosítását. A csatlakozásból járó kötelezettségek átültetése a gyakorlatba felkészülést igényel, és továbbra is szükség van az egész társadalom mozgósítására, a hatósági szervek tevékenységgének a társadalmi ellenőrzésére. Ezért a menekültek ügyeinek az intézését az eddiginél nyíltabbá kell tenni, hogy érvényesülhessen a nyilvánosság nyomása. A magyar glasznoszty mécsese ugyanis igen szeszélyesen pislákol időnként. +++
1989. február 24., péntek
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"Botond Károlyné, Editke útján, illetékeseknek! A meggyilkolt kapitány sírjánál, Szentesen, felejthetetlenül emlékeztek a tisztelők és máskéntgondolkodók. A szentesi harangok zúgása mellett, a trópusi hőségben is nagy számú tisztelők és máskéntgondolkodók gyűltek egybe július 8-án, a szentesi temetőben, a mártírhalált halt egykori rendőrkapitány sírjánál, annak koszorúzási ünnepségén. Emlékeztek és koszorúztak, a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakkos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldö¬ött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A nagynevű elődökről való gondolatok után a szónok a magyarok szicíliai szigetének nevezte Szentest. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte korabeli búcsúztatását: "Véred az ég felé kiált!" Emlékezett a lakosság, koszorúztak a máskéntgondolkodók. Szívbemarkoló!"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|