 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A dunaújvárosi Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek nyilatkozata
"Gertner Sándor a Dunai
Vasmű polgári fegyveres őre, apja ,,önvédelmi,, pisztolyával, ittas
állapotban, egy lépcsőházablakon kilőtt az ott játszadozó gyermekek
közvetlen közelébe. A pisztolygolyó a szemközti falon gellert
kapott, és csak hajszálon múlott, hogy nem történt végzetes
tragédia. "
BBC, Panoráma:
A román-magyar viszony
"Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos.
Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség
egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben.
Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült
jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja."
|
|
|
|
|
|
 |
A recski tábor
|
London, 1989. február 13. (BBC, Panoráma) - Magyarországon a recski
tábor egykori túlélői az Országgyűléshez írott levelükben azt
követelik, hogy a parlament ítélje el az ötvenes évek illegális
eljárásait, és tegye jóvá a régi igazságtalanságokat. Hallgassák
meg erről Sally Ackroyd tudósítását:
- Az ötvenes évek leghírhedtebb magyarországi internáló tábora
Recsken működött, ahova Rákosi elzáratott mindenkit, akit
ellenfelének tartott. így kerültek Recskre jobboldali aktivisták,
szociáldemokraták, kisgazdapártiak, de még kommunisták is.
1953-ban, Sztálin halála után a tábort megszüntették, de csak a
kommunistákat rehabilitálták, és a túlélőkkel közölték, hogy
további 10 évig terjedő börtönbüntetést kaphatnak, ha egy szót is
szólnak a büntetőtáborban tapasztaltakról. Ennek eredményeként a
témáról több mint 30 évig majdnem tökéletes volt a hallgatás.
A Recski Szövetség azonban most már követeli az összes túlélő
teljes rehabilitálását, és követelte azt is, hogy az Országgyűlés
foglalkozzon a témával, illetve intézkedjen, hogy orvosolják az
egykori igazságtalanságokat.
A Szövetség tárcaközi bizottság felállítását javasolja, hogy az az
egész lakosság előtt rendezze a kérdést, valamint az áldozatok
emlékére állíttasson emlékművet.
A tábor volt foglyai rámutatnak, hogy az internáló táborban
eltöltött éveket a mai napig sem számítják be munkaévnek, amikor a
nyugdíjakat számítják ki. Ráadásul szabadulásuk után sehol sem
találtak munkát. Ezzel szemben azok, akik a jogtiprásért felelősek
voltak, egészen a közelmúltig magas pozíciókat töltöttek be, és -
mint mondják - szép nagy nyugdíjuk is van.
A Szövetség főtitkára, Zimányi Tibor azt mondta, hogy csoportja nem
vágyik bosszúra, viszont kérte, hogy a recski táborban szolgált
őrök álljanak nyilvánosság elé, és mondják el hogy mi, hogyan
történt. +++
1989. február 13., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Botond Károlyné, Editke útján, illetékeseknek! A meggyilkolt kapitány sírjánál, Szentesen, felejthetetlenül emlékeztek a tisztelők és máskéntgondolkodók. A szentesi harangok zúgása mellett, a trópusi hőségben is nagy számú tisztelők és máskéntgondolkodók gyűltek egybe július 8-án, a szentesi temetőben, a mártírhalált halt egykori rendőrkapitány sírjánál, annak koszorúzási ünnepségén. Emlékeztek és koszorúztak, a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakkos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldö¬ött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A nagynevű elődökről való gondolatok után a szónok a magyarok szicíliai szigetének nevezte Szentest. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte korabeli búcsúztatását: "Véred az ég felé kiált!" Emlékezett a lakosság, koszorúztak a máskéntgondolkodók. Szívbemarkoló!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|