![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A dunaújvárosi Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek nyilatkozata
"Gertner Sándor a Dunai
Vasmű polgári fegyveres őre, apja ,,önvédelmi,, pisztolyával, ittas
állapotban, egy lépcsőházablakon kilőtt az ott játszadozó gyermekek
közvetlen közelébe. A pisztolygolyó a szemközti falon gellert
kapott, és csak hajszálon múlott, hogy nem történt végzetes
tragédia. "
BBC, Panoráma:
A román-magyar viszony
"Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos.
Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség
egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben.
Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült
jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Genfi jelentés
|
![](../img/spacer.gif)
München, 1989. február 10. (SZER, Késő esti mai nap) - Az ENSZ genfi székházában magyar és nyugat-európai emberi jogi csoportok vezetői világméretű kampányt sürgettek annak érdekében, hogy véget vessenek az erdélyi kisebbségek üldözésének. A közös sajtóértekezletre, amelyen a felhívás elhangzott, a genfi székhelyű Magyar Emberi Jogi Liga, és a párizsi központú Nemzetközi Emberi Jogi Szövetség védnökségével került sor. Az időpontot úgy választották meg, hogy egybeessen az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának Genfen folyó 45. ülésszakával. A sajtókonferencián részt vett Nagy László, a Magyar Emberi Jogi Liga, Harry Binder (?) a nürnbergi székhelyű Erdélyiek Szövetsége, Pierre Boulee (?) a Nemzetközi Emberi Jogi Szövetség képviseletében, valamint Budapestről Jeszenszky Géza az Erdélyi Szövetségtől, és Joó Rudolf a Magyar Demokrata Fórumtól. Az összes résztvevő egyetértett abban, hogy az Erdélyben maradó kisebbségek sorsának javítása fontosabb, mint a menekültek megsegítése. Kijelentették, hogy az exodus gyengíti a szülőföldjükön kitartókat, és a bukaresti rezsim kezére játszik. A sajtóértekezleten bírálatok érték mind a magyar, mind a nyugatnémet kormányt. A résztvevők a budapesti vezetés szemére vetették, hogy a Magyarországra érkező erdélyieket nem hajlandók politikai menekültként elismerni. Egyelőre olyan hivatalos jelzés sem érkezett Budapestről Genfbe, hogy Magyarország csatlakozni kívánna a genfi menekültügyi konvencióhoz - amivel megnyílna az út ahhoz, hogy az érintetteket valódi politikai menekültként kezeljék. A nyugatnémet kormányt ugyancsak élesen bírálták az erdélyi szászokkal folytatott emberkereskedelmi gyakorlatáért. Harry Binder a bonni vezetést a Ceausescu-rezsim cinkosának nevezte, amiért mintegy 10-15 ezer német származású erdélyi áttelepülésének engedélyezéséért több mint 100 millió márkát fizetett Bukarestnek. Binder rámutatott arra, hogy a II. világháború előttihez képest mára félmillióval csökkent az erdélyi szászok száma, amely a bukaresti rezsim emberi jogokat tipró politikája miatt következett be. Jeszenszky Géza történész azt hangoztatta, hogy az ilyen sajtóértekezletekre azért van szükség, mert az erdélyi kisebbségek maguk sehol nem emelhetik fel szavukat saját érdekükben. Csak a világközvélemény figyelmének a felhívása lehet hatásos - fűzte hozzá. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a magyarok, hanem az összes romániai kisebbség helyzetén javítani kell. Ezt megerősítette Joó Rudolf is, aki még megjegyezte: Romániában az egész lakosság szenved, de legjobban a kisebbségek. Joó úgy vélte, hogy Románia számára követendő példa lehetne a többnemzetiségű, többnyelvű svájci rendszer. Pierre Boulee elmondta, milyen lépéseket tett eddig a Nemzetközi Emberi Jogi Szövetség azért, hogy az Európa Tanács is gyakoroljon nyomást a Ceausescu-rezsimre, a magyar, német, szlovák, szerb, horvát és zsidó kisebbség üldözésének a megszüntetése érdekében. Boulee közölte, hogy számtalan tanulmányt és határozati javaslatot terjesztettek az Európa Tanács elé. A legutóbbit - amely az egész földrészre kiterjedő információs kampányt sürget - mindössze néhány nappal ezelőtt. +++
1989. február 10., péntek
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"Botond Károlyné, Editke útján, illetékeseknek! A meggyilkolt kapitány sírjánál, Szentesen, felejthetetlenül emlékeztek a tisztelők és máskéntgondolkodók. A szentesi harangok zúgása mellett, a trópusi hőségben is nagy számú tisztelők és máskéntgondolkodók gyűltek egybe július 8-án, a szentesi temetőben, a mártírhalált halt egykori rendőrkapitány sírjánál, annak koszorúzási ünnepségén. Emlékeztek és koszorúztak, a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakkos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldö¬ött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A nagynevű elődökről való gondolatok után a szónok a magyarok szicíliai szigetének nevezte Szentest. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte korabeli búcsúztatását: "Véred az ég felé kiált!" Emlékezett a lakosság, koszorúztak a máskéntgondolkodók. Szívbemarkoló!"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|