![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A dunaújvárosi Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek nyilatkozata
"Gertner Sándor a Dunai
Vasmű polgári fegyveres őre, apja ,,önvédelmi,, pisztolyával, ittas
állapotban, egy lépcsőházablakon kilőtt az ott játszadozó gyermekek
közvetlen közelébe. A pisztolygolyó a szemközti falon gellert
kapott, és csak hajszálon múlott, hogy nem történt végzetes
tragédia. "
BBC, Panoráma:
A román-magyar viszony
"Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos.
Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség
egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben.
Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült
jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A Kisgazdapárt agrárpolitikája
|
![](../img/spacer.gif)
(Szép Zoltán) München, 1989. január 1. (SZER, Földközelben) - Nem a kerek évforduló kapcsán - noha a Független Kisgazdapárt önmagáért, létrejötte miatt is megérdemli, hogy agyonhallgatni igyekezett emlékét fölidézzük -, ami azonban az 1929-es, első programtervezetük emlékénél is többet nyom a latba, az az aktualitás, ami nemcsak a pártot, de egykori, és azóta továbbfejlesztett programját időszerűnek megtartotta. Mezőberény óta pedig, ahol az első gondolatok papírra kerültek, ahol annak a demokratikus népképviseletnek az elveit elfogadták, amelyet ez a párt a gyakorlatban is ékesen megvalósított, 60 esztendő múlt el. Élnek még az első alapítók és az első vezetők közül is többen, nemrég adott nyilatkozatot Bécsben Vörös Vince, a párt főtitkárhelyettese. De ami legélőbb és legfigyelemreméltóbb, az a párt mindmáig ugyanannyira korszerű agrárpolitikája, amelynél okosabbat, hathatósabbat egyetlen más elveket valló politikai tömörülésnek sem sikerült meghirdetnie. 1945. augusztus 19-étől 21-ikéig tartott a Független Kisgazdapárt második nagy országos választmánya, amelyen ugyanaz a Tildy Zoltán mondta el emlékezetes program-megújító beszédét - egyben visszaemlékezését is -, aki az 1945. novemberi választásokat követően az ország első számú reprezentánsának tisztét is elnyerte. Két évig sem tartott, hogy a kisgazda mozgalom megkísérthesse a lehetetlent, és ennek ellenére hihetetlenül rövid idő alatt óriási tömegbázissal volt képes az ország felelős irányítását kezébe venni. A párt iránti bizalom gyökerei mélyek. 10 év népnemzeti alapokon álló agrárküzdelmű, kemény antifasiszta ellenzékiség táplálták, és a Független Kisgazdapárt tekintélyét növelte a nemzeti ellenállásban vállalt szerepe, következetessége is. Ott állt 1945. augusztusában a magyarság előtt egy párt, amelyik erkölcsi tisztaságát megőrizte, elveihez hűséges maradt, és egyetlen idegen erővel sem paktált le. Hiába érték csábítások korábban jobbról, a háború vége felé pedig balról. Nagy Ferenc, a paraszttagozat nevében előterjesztett 20 pontos nyilatkozatát - a választmány több hasznos előterjesztéssel együtt hagyta jóvá. Nagy Ferenc ezzel a nyilatkozattal az egész addigi agrárküzdelem-sorozatra kívánta feltenni a diadalkoszorút. A magyar parasztságot, mint a demokrácia megingathatatlan alapját emeli be az új hatalom résztvevői közé. Az erőszak és a hatalmi politika újbóli veszélyeitől csak az osztály mivoltában viszonylag legegységesebben megmaradt parasztság jelenthette a biztosítékot. A legtovább elnyomás alatt lévő, de a leginkább nemzeti kibontakozást elérő népréteg, elszánt híve minden zsarnokságellenes társadalomszerkezet felépítésének, és alkalmas lelkileg a józan önmérséklet tanúsítására, más - szintén saját függetlenségüket igénylő - népek, nemzetek, nemzetiségek iránt. A paraszttagozat ezt bizonyítandó kinyilvánította, hogy az egyéni bosszúvágy társadalmilag nem maradhat ható tényező, még akkor sem, ha az egyéni sérelmek elkövetői már ismertek. Csak a törvényes számonkérésnek lehet helye, és a lehetőség szerinti mielőbbi nemzeti megbékélésnek. Cél, hogy az emberek meggyőződéses munkásai legyenek a helyes közösségi szándékok megvalósításának, ugyanúgy, mint saját boldogulásuk elérésének. Egymást segítő, egymást támogató pártok, társadalmi rétegek alkossák az országot - ezáltal lehetséges a hatékonyság és a jó hozzáállás minden tekintetben. De ehhez az önkormányzati rendszernek, a népi nemzeti intézményeknek is úgy kell funkcionálniuk, hogy abban tudása és képességei szerint mindenki közreműködhessen. Már a demokratikus államberendezkedés formáinak öncélú követelése, a szabad, befolyásmentes választások biztosításának jogos elvárása is hatalmas tudati előkészítettséget mutat. De nem kevésbé bizonyít a párt és a kisgazdamozgalom vezetőerő mivolta mellett a szociális intézkedési tervek emberségessége, kivihetősége is - amihez hasonlóval most sem rendelkezik az ország. A magyar élet alapja a föld. Ezt a később kommunista részről annyit bírált megállapítást azóta sem tette érvénytelenné semmiféle eltúlzott, elhibázott iparpolitika, de még a világpiac agrártúltermelése sem - ezzel Magyarország e vonatkozásban kiváló távlatokkal rendelkezett. A földdel foglalkozók száma akkor még nagyobb volt, mint az összes nem a földdel foglalkozóké. Ha tehát ez a nagy népesség, mint érdekeiben védett kistulajdonos megtalálja az emberi mellett a gazdasági integrálódásnak lehetőségeit is - az ország teherbíró-képességét munkájuk eredményessége megsokszorozza. Így az az elképzelés, hogy a magyar parasztszövetség - a szakszervezetekével azonos jogokat élvezve - töltse be általános és egyedi érdekvédelmi, érdekképviseleti megbízatását, igen korszerű felfogásról tanúskodott. A parasztság jogvédelme semmiben sem kíván mások rovására fölényt - azonban kevesebbel sem éri be. Így elvileg a sztrájkjogot is megköveteli. Most 1989 év kezdetén sajnos a parasztságnak e 40 évvel ezelőtti programja ugyanúgy hiányzik, mint ahogyan hiányzott akkor. A különbség annyi, hogy akkor még erővel, értelmes áldozattal sok minden megváltozhatott volna a jó irányba. Most - túl rengeteg erőfeszítésen, értelmetlen áldozaton - csak a bizonytalanság távlataival törődhetnek az egymással szót érteni akaró magyarok. S talán az ismét mozgásba lendülő, új politikai erők fogják egyértelműsíteni a "miképpen legyen jobb nekünk, magyar népnek" évszázados sorskérdéseit - közöttük az újból életjelt adó Független Kisgazdapárt is. +++
1989. január 1., vasárnap
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"Botond Károlyné, Editke útján, illetékeseknek! A meggyilkolt kapitány sírjánál, Szentesen, felejthetetlenül emlékeztek a tisztelők és máskéntgondolkodók. A szentesi harangok zúgása mellett, a trópusi hőségben is nagy számú tisztelők és máskéntgondolkodók gyűltek egybe július 8-án, a szentesi temetőben, a mártírhalált halt egykori rendőrkapitány sírjánál, annak koszorúzási ünnepségén. Emlékeztek és koszorúztak, a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakkos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldö¬ött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A nagynevű elődökről való gondolatok után a szónok a magyarok szicíliai szigetének nevezte Szentest. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte korabeli búcsúztatását: "Véred az ég felé kiált!" Emlékezett a lakosság, koszorúztak a máskéntgondolkodók. Szívbemarkoló!"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|