 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A dunaújvárosi Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek nyilatkozata
"Gertner Sándor a Dunai
Vasmű polgári fegyveres őre, apja ,,önvédelmi,, pisztolyával, ittas
állapotban, egy lépcsőházablakon kilőtt az ott játszadozó gyermekek
közvetlen közelébe. A pisztolygolyó a szemközti falon gellert
kapott, és csak hajszálon múlott, hogy nem történt végzetes
tragédia. "
BBC, Panoráma:
A román-magyar viszony
"Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos.
Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség
egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben.
Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült
jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja."
|
|
|
|
|
|
 |
- Antall-Gorbacsov találkozó - 1. folyt.
|
Ám Párizs mégsem növelte a feszültséget, az atlanti klíma talán
inkább enyhítette - így számolt be a találkozóról láthatóan derűsen
érkező Antall József állítván, hogy a beszélgetés alatt Gorbacsov is
jókedvében volt.
A hangulatjelzésen túl persze a beszámolónak a tartalmi része a
fontosabb, mely mintha az elsőnek igazolása is volna. Antall József
elmondása szerint tehát 4 főbb kérdésre került sor a szovjet
rezidencián.
Az egyik, egy korábban már magyar részről felvetett és most
Mihail Gorbacsov által is elfogadott javaslat egy új, kétoldali
megállapodást, új szovjet-magyar államszerződést illetően. A két fél
úgy gondolja: a szovjet-magyar kapcsolatok eddig sem voltak
különösebben rosszak, de most eljött az ideje új alapokra helyezni
őket, és ennek feltételeit, módozatait majd az illetékes
külügyminiszterek dolgozzák ki.
A másik nagy kérdés a Varsói Szerződés sorsa volt. Papíron
kényes kérdés, hiszen ismeretes a magyar kormány fennen hirdetett
álláspontja: a varsói paktumra katonai szempontból semmi szükség,
sőt a magyarok politikai szempontból sem látják sok értelmét, s
elhatározott szándékuk, hogyha a feloszlatásról nem születik addig
testületi döntés, Magyarország 1991 végén, legkésőbb 1992 tavaszán
kilép a szerződésből.
Olybá tűnik, Mihail Gorbacsovot nem rázta meg különösebben a
bejelentés, és ha részletes véleményét későbbi időpontra tartogatja
is, annyit már most mondhatott: a varsói paktumot illetően Moszkva
az át- és újragondolás állapotában leledzik.
Kissé alkérdés lehetett a harmadik: 1956 méltányos megítélésére
nagy szovjet tévedés beismerésére. Mihail Gorbacsov erre azt mondta,
a Szovjetunió már két évvel ezelőtt tett kísérletet eme tragikus
történelmi esemény újraértékelésére, melyet lehet még tovább
fogalmazni. A szótérthetőségének nyilván módozata volt, hogy mindkét
fél inkább történelmi, mint politikai tényként igyekszik ma 1956-ot
megítélni. Ezért is lehetett Antall József bölcs, pietásos gesztusa,
hogy a Magyarországon elesett szovjet katonákat is hősi halottaknak
tekinti. (folyt.)
1990. november 21., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Botond Károlyné, Editke útján, illetékeseknek! A meggyilkolt kapitány sírjánál, Szentesen, felejthetetlenül emlékeztek a tisztelők és máskéntgondolkodók. A szentesi harangok zúgása mellett, a trópusi hőségben is nagy számú tisztelők és máskéntgondolkodók gyűltek egybe július 8-án, a szentesi temetőben, a mártírhalált halt egykori rendőrkapitány sírjánál, annak koszorúzási ünnepségén. Emlékeztek és koszorúztak, a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakkos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldö¬ött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A nagynevű elődökről való gondolatok után a szónok a magyarok szicíliai szigetének nevezte Szentest. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte korabeli búcsúztatását: "Véred az ég felé kiált!" Emlékezett a lakosság, koszorúztak a máskéntgondolkodók. Szívbemarkoló!"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|