![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A dunaújvárosi Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek nyilatkozata
"Gertner Sándor a Dunai
Vasmű polgári fegyveres őre, apja ,,önvédelmi,, pisztolyával, ittas
állapotban, egy lépcsőházablakon kilőtt az ott játszadozó gyermekek
közvetlen közelébe. A pisztolygolyó a szemközti falon gellert
kapott, és csak hajszálon múlott, hogy nem történt végzetes
tragédia. "
BBC, Panoráma:
A román-magyar viszony
"Mindent összevéve a magyar-román konfliktus meglehetősen súlyos.
Romániában a mintegy kétmillió főnyi elégedetlen magyar kisebbség
egyre növekvő magyarellenes hangulattal találja magát szemben.
Magyarországon pedig a Romániából érkezett több tízezer menekült
jelenléte a széleskörű románellenes hangulat tüzét szítja."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Írószövetség új hetilapja: Magyar Napló
|
![](../img/spacer.gif)
1989. október 12., csütörtök - Magyar Napló címmel irodalmi hetilapot indított útjára a Magyar Írók Szövetsége. A pénteken megjelenő lap első számát Cseres Tibor, az Írószövetség elnöke, Kulin Ferenc főszerkesztő és munkatársai mutatták be az újságíróknak az Írószövetség székházában, és részletesen ismertették a lap célját, szerkesztési elképzeléseiket.
A főszerkesztő elmondotta: a 16 oldalas lap, amelynek első száma 40 ezer példányban jelent meg, szépirodalmi alkotásokat, irodalmi, színházi, film- és televíziós kritikákat közöl. Emellett nagy teret szentelnek a magyar valósággal foglalkozó írásoknak és szeretnék meghonosítani a filozófiai esszét. Egyik rovatuk az irodalom oldaláról az egységes Európával kapcsolatos időszerű kérdésekkel foglalkozik. Vissza szeretnék adni a kispróza hitelét, mivel meggyőződésük szerint az olvasóknak igényük, szükségük van novellákra, irodalmi humorra. A lap köré új kritikusi nemzedéket szeretnének verbuválni. A Magyar Napló vezetői és állandó munkatársai - Kis Pintér Imre, Reményi József Tamás, Csalog Zsolt, Ilia Mihály, Mészöly Miklós, Konrád György, Nádas Péter és Szőcs Géza - várják a külhoni magyar írók munkáit is, akik eddig igen szerényen szerepelhettek irodalmi lapjainkban. (MTI)
1989. október 12., csütörtök 18:49
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"Botond Károlyné, Editke útján, illetékeseknek! A meggyilkolt kapitány sírjánál, Szentesen, felejthetetlenül emlékeztek a tisztelők és máskéntgondolkodók. A szentesi harangok zúgása mellett, a trópusi hőségben is nagy számú tisztelők és máskéntgondolkodók gyűltek egybe július 8-án, a szentesi temetőben, a mártírhalált halt egykori rendőrkapitány sírjánál, annak koszorúzási ünnepségén. Emlékeztek és koszorúztak, a hatalommal szemben bátran kiálló, és ezért életével fizető Lakkos József sírjánál. Emlékeztek a meghurcolt édesapára, az öreg tanítóra, demokratára, tragikus sorsú, üldö¬ött családjára. Emlékeztek a gyilkosság eltussolására, a család likvidálását kimondó Révaira és Péter Gáborra. A nagynevű elődökről való gondolatok után a szónok a magyarok szicíliai szigetének nevezte Szentest. A 43 évvel ezelőtti szertartást végző Nyíri Sándor lelkész megismételte korabeli búcsúztatását: "Véred az ég felé kiált!" Emlékezett a lakosság, koszorúztak a máskéntgondolkodók. Szívbemarkoló!"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|